Majdnem mindenki a napelemet választja, ha otthonra keres alternatív energiaforrást. Milyen lehetőségek annak még? Összegyűjtöttük, hogy lakossági felhasználáshoz milyen opciók közül lehet válogatni, valamint melyik mellett érdemes letennünk a voksunkat.
A klímaváltozás ellen lakossági szinten is fel tudunk lépni: ahogy egy korábbi cikkben már kifejtettük, a hosszú távon elérendő cél a felhasznált energiamennyiség csökkentése lenne, ami az otthonunk energetikai korszerűsítésével megvalósítható. Ám nem ez az egyetlen eszköz a lakosság kezében. Az orosz-ukrán háború kapcsán egyre égetőbb témává váló energiaár növekedésre válaszul a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és az Európai Bizottság közösen publikált egy, az Európai Unió lakosságának szóló kisokost. Az alábbi – egyszerű, de nem feltétlenül egyértelmű – tanácsokat fogalmazták meg a mindennapokra, annak érdekében, hogy az energiaspórolás mellett a pénztárcánkban is több maradhasson.
- Télen csökkentsd az átlaghőmérsékletet a lakásodban, nyáron állítsd a légkondit egy fokkal melegebbre. Az Európai Unióban lévő otthonok átlagos hőmérséklete télen 22 Celsius-fok, ezzel szemben a többség a 19-20 fokos átlaghőmérséklethez is gyorsan hozzá tudna szokni.
- Állítsuk be megfelelően a kazánt, az alapbeállítás gyakran indokolatlanul magas hőmérsékletre van programozva.
- Élj a home office adta lehetőségekkel! Ha otthonról dolgozol, nem kell sem autót, se tömegközlekedést használnod ahhoz, hogy eljuss a munkahelyedre.
- Használd az autódat gazdaságosabban, ha teheted, ne autózz egyedül.
- Csökkentsd a sebességedet legalább 10 kilométer per órával az autópályán.
- Tarts autómentes vasárnapot. (Brüsszelben, Edinburgh-ban, Milánóban és Párizsban már elterjedt a gyakorlat.)
- Rövidebb távokon sétálj vagy biciklizz autóhasználat helyett.
- Részesítsd előnyben közösségi közlekedést.
- Fapados légitársaságok helyett válaszd inkább a vonatot.
A fenti tippek jelentős része a városiaknak jelenthet igazi alternatívát. Mit tehetnek az energiatakarékosságra törekvő, de családi házban élő olvasók? Ahogy Sáfián Fanni, a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa egy vitacikkében írta, a 2020-as Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatok alapján a háztartások végső energiafelhasználásának 72 százaléka fűtési céllal történik, a meleg víz előállítással együtt ez összesen 85 százalékot jelent, így a fűtési energiaigény csökkentése kulcsfontosságú szerepet játszik a háztartások zöldítése érdekében.
Hogyan válasszunk?
Dékány Anett, geográfus, közgazdász, a Solar Kraft Home Zrt. ügyvezető igazgatója szerint a legelső lépés az, hogy ismerjük meg saját fogyasztási szokásainkat és annak megfelelően kezdjük el az energiafogyasztást saját megújuló energiatermelésből biztosítani. A választható lehetőségek előnyeiről és hátrányairól az Energiaklub szakértői hosszabban is írtak, ebben a cikkben csak a legelterjedtebb alternatívákat mutatjuk be.
1. Napelem
Dékány Anett elmondása alapján a napenergia vezető szerepét a magyar jogszabályi környezetnek is köszönheti (hiszen például szélerőművet akárhova nem lehet telepíteni). Az alternatív energiaforrások közül a napelemet a legegyszerűbb telepíteni, illetve olyan további pozitív hozadékai vannak, minthogy védi a héjazatot, padlásteret és így az ottani hőmérséklet is kedvezőbb lesz.
A napelem leggyakoribb kritikái közé tartozó, a közhálózatot terhelő energiatöbbletet a szakértő szerint az energiaigények részletes szakértői felmérésével meg lehet előzni, míg a kiegyenlítésre alternatívaként szolgál az akkumulátoros rendszerek támogatása. Tapasztalata szerint egy havi átlagos villanyszámla rezsicsökkentett ára 16 ezer forint körül mozog, egy ekkora fogyasztáshoz javasolt rendszerhez telepítéssel együtt nagyságrendileg 2,2-2,3 millió forintért lehet hozzájutni. (A Solar Kraft kalkulátora egyébként ingyenesen igénybe vehető.)
Dékány Anett mindenképp javasolja a szakértő bevonását a napelem-telepítési folyamatba, hiszen
- így a tervezés pontosabb lesz, az igényekhez lesz hozzáigazítva,
- a beruházásnak jelentős adminisztratív vonatkozása is van, amelyben egy tapasztalattal rendelkező vállalkozás sokat tud segíteni.
2. Geotermikus hőszivattyú
A geotermikus energiát (tehát a föld hőjét) egészen 100-150 méter mélyre fúrt talajszondák vagy másfél-két méteres mélységben elhelyezett vízszintes csövek (itt viszont nagy területigényről, akár 400-800 négyzetméterről beszélhetünk) segítségével nyerhetjük ki. Otthonunk fűtésére, hűtésére és meleg víz előállítására használhatjuk, a rendszer üzemeltetéséhez villamos energiára van szükségünk, viszont egész évben, időjárástól függetlenül használható. Az MNB számításai szerint azonban még így is felére csökkenhet a kiadásunk ezzel a módszerrel, szemben a gázfűtéses rendszerrel.
3. Szélgenerátor
Az akár épületek tetejére is szerelhető szélgenerátorokkal részben tudjuk fedezni egy háztartás energiaigényét, inkább kiegészítőként funkcionálhat jól egy napelemes rendszer mellé. A beruházás lakossági szinten kevésbé ajánlott: a szélkerék hatékonysága függ az adott terület sajátosságaitól, a szél sebességétől, növényzettől, domborzattól. Szakember véleménye nélkül ne kezdjünk bele a tervezésbe, mivel könnyen a bürokrácia útvesztőjében találhatjuk magunkat.
4. Biomassza
Ez Magyarországon elsősorban a tűzifát vagy a fa valamilyen formában történő elégetését (faapríték, pellet) jelenti. A fával történő fűtés azonban csak is akkor marad környezetbarát, ha a fa olyan helyről származik, ahol csak annyi fát vágnak ki, amennyit pótolni is tudnak.
Mit kínál az állam?
Az MNB szedte csokorba, hogy jelenleg milyen állami támogatásokat vehet igénybe az, aki zöldíteni szeretné az otthonát. A megújuló energiaforrások közül egyedül a napenergiát szorgalmazó támogatást találunk.
- 2022 őszén magánszemélyek számára 100 százalékos támogatást lehet igénybe venni napelem telepítésére.
- Az Otthon Melege Program keretében lehet pályázni háztartásigép-cserére, nyílászárók cseréjére, fűtéskorszerűsítésre, konvektorcserére, családi házak és társasházak korszerűsítésére.
- A legalább egy gyermeket nevelő családok otthonának felújítási, korszerűsítési költségeinek felét – maximum 3 millió forintot –, bizonyos feltételek teljesülése esetén az állam átvállalja.
Frissítés: a cikk korábbi verziójában azt állítottuk, az Otthon Melege Program keretében lehet pályázázni háztartásigép- és nyílászárócserére, fűtéskorszerűsítésre, konvektorcserére, családi házak és társasházak korszerűsítésére. A program azonban a korábbi évekkel ellentétben jelenleg nem fut, helyette konvektorcsereprogram és okos költségmegosztás alkalmazásának elterjesztésére, radiátorcsere alprogramok vannak kiírva. A tévedésért elnézést kérünk.
Borítókép: Justin Lim // Unsplash