Látványos térképeken mutatják be a leggyakoribb hazai özönnövények – például a gyalogakác, a fehér akác vagy a selyemkóró – előfordulását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói. Az agresszíven terjedő inváziós növények visszaszorítása az őshonos fajok élőhelyének és a lakosság egészségének védelme szempontjából is fontos.
Az SZTE Geoinformatikai Természet- és Környezetföldrajzi Tanszékének munkatársai által létrehozott webtérképen azonosítani lehet hat özönnövény (a fehér akác, a gyalog akác, az aranyvessző, a keskenylevelű ezüstfa, a selyemkóró és a mirigyes bálványfa) fertőzési gócát, valamint a fajok terjedési útvonalait.
Az ország középső része a legveszélyeztetettebb. Forrás: Inváziós Növényfajok Országos Térinformatikai Adatbázisa
Az invazív fajok okozta probléma természetvédelmi, egészségügyi és árvízvédelmi szempontból is jelentős. A fejlesztés segíti az idegenhonos inváziós növényfajok terjedése elleni védekezést, valamint a biológiai sokféleség megőrzését.
Az özönnövények térhódítása az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb környezet és természetvédelmi problémát jelent a Kárpát-medencében.
Megjelenésük csökkenti az őshonos fajok élőhelyét, ezáltal a biológiai sokféleséget. Mivel számos özönfaj pollenje allergén hatású, ezért a folyamat közegészségügyi jelentősége is számottevő. Csak akkor van esély a biológiai invázió visszaszorítására, ha a pontos és állandóan frissülő térbeli adatokkal rendelkezünk.
A probléma súlyosságát mutatja, hogy a biológiai invázió a magyar természetvédelem legnagyobb kihívása.
„Ha szeretnénk megőrizni a biológiai sokféleséget a Kárpát-medencében, ha azt szeretnénk, hogy unokáink ne csak botanikus kertben lássanak őshonos fajokat, akkor tennünk kell az inváziós fajok visszaszorítása érdekében” – mondta Dr. Szilassi Péter, az SZTE docense, a kutatás vezetője, aki szerint ennek első lépése annak felmérése, hogy mekkora a baj.
Aranyvessző. Forrás: Creative Commons // wackybadger
Az Inváziós Növényfajok Országos Térinformatikai Adatbázisa nyilvánosan is elérhető, ezért amellett, hogy a lakosság felvilágosítását szolgálja, közérthetően mutatja be a probléma területi jellemzőit, ezért jól használható a környezeti nevelésben is. Az adatbázis adalékul szolgál olyan prognózistérképek kialakításához, melyeken azonosítani lehet az invázióval legveszélyeztetettebb, védett természeti területeinket.
A térképek jól használhatók az országos léptékű területi, természet- és környezetvédelmi, árvízvédelmi, valamint erdészeti tervezésben is.
A Szegedi Tudományegyetem vezetésével az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének közreműködésével létrejött kutatócsoport tagjai saját és természetvédelmi civil szervezetek terepi adatgyűjtéseivel folyamatosan frissítik az adatbázist. Az adatbázis fejlesztéséhez hozzájárulnak az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya által szolgáltatott adatok is.
A térkép alapjául szolgáló országos adatgyűjtésben a Szegedi Tudományegyetem ökológus és geográfus kutatói mellett természetvédelmi civil szervezetek is részt vettek. Alkotói, a térképek pontosabbá tétele érdekében, felhasználták az Agrárminisztérium Természetmegőrzési Főosztálya által működtetett, inváziós fajok előfordulását tartalmazó digitális térképi adatbázist is.
Az invazív fajok nemcsak a növények közül, hanem az állatvilágban is érdekesek: az invazív szúnyogfajok veszélyeiről ebben a cikkünkben írtunk.
Borítókép: Creative Commons // Flowersabc
