Jelentősen befolyásolja a jövőképünket a klímaváltozás, az azzal járó szélsőséges időjárási események és a fizikai kockázatok. Hatással van nemcsak mentális egészségünkre, de a családalapítási terveinkre is.
Az éghajlatváltozással együtt járó növekvő veszélyek egyre több ember számára váltak döntő szemponttá a gyerekvállalás kérdésében is. A jövő generációinak biztonsága, egészsége és jólléte miatt aggódva nem, vagy csak kevesebb gyereket terveznek a fiatalok a Másfélfok által bemutatott kutatás szerint.
A témában valaha készített legnagyobb felmérés során megkérdezettek között jelentős mértékű pszichés szorongás tapasztalható az éghajlatváltozással összefüggésben.
A fiatalok körülbelül háromnegyede érezte úgy, hogy ijesztő jövő elé néznek, mintegy fele úgy nyilatkozott, hogy olyan mértékben tapasztalt éghajlati szorongást, amely hatással volt mindennapi életére, és
körülbelül egynegyedük jelezte, hogy fél a gyermekvállalástól a klímaválság miatt.
Nemcsak a saját jövő féltéséről van szó. Sokan a korábban tervezettnél kisebb család alapítása mellett döntenek vagy elállnak a gyermekvállalástól az éghajlatváltozás miatt.
A válaszadók 40 százaléka habozik a gyermekvállalással a negatív jövőkép miatt.
Ez lesz 2100-ra
Van ok az aggodalomra. Az idén tizenkét éves vagy annál fiatalabb gyermekek a szimulációk szerint 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés esetén a maihoz képest négyszeres növekedést, 3 Celsius-fok esetén ötszörös növekedést tapasztalnak majd meg a szélsőséges időjárási eseményekben 2100-ra.
A gyermekek és a jövő generációk növekvő valószínűséggel lesznek kitéve árvizeknek, hőstressznek, vízhiánynak, szegénységnek és éhezésnek.
Egy 2020-ban született gyerek várhatóan átlagosan 6,8-szor több hőhullámot, 2,6-szor több aszályt és 2,8-szor több folyami árvizet fog átélni élete során, mint aki 1960-ban született.
Minden második gyerek
Az UNICEF a gyermekjogok éghajlatváltozás miatti sérülésének felmérésére készített tanulmányt. Eszerint a világ 2,2 milliárd gyermekéből egymilliárd extrém magas kockázatnak van kitéve.
Ezek a kockázati tényezők:
- Hirtelen és közepesen hirtelen fellépő események (hőhullámok, áradások,ciklonok)
- Lassabban kialakuló kockázatok (járványok, vízhiány)
- Környezetromlás és stressz okozta hatás (lég-, víz- és talajszennyezettség)
