A magyar otthonokban a rezsi jelentős részét a fűtésszámla teszi ki, sokan pedig elavult fűtéstechnológiákkal, rosszul szigetelt otthonokban vészelik át a fagyos teleket. Ugyan egy korszerűsített rendszerrel sokat lehet spórolni, és akár harmadával lehet kisebb a sárga csekkre nyomtatott összeg, mégis sokan halogatják a felújítást, vagy ha belevágnak is az olcsóbb megoldásokat választják. Pedig az otthonfelújításon spórolni sosem jó üzlet.
Kezdjük rögtön egy tévhit eloszlatásával: bár sokan gondolják, hogy a fűtött otthon melege az ablakok rései közt illan el, ez csak a távozó hő átlagosan 10 százalékát jelenti. Ennek közel négyszerese, 35 százalék távozik a falakon át – legalábbis az E-on kimutatása szerint.
Az optimális helyzet persze az, mikor alig veszítünk valamennyi hőt (pár százalék a legjobban szigetelt otthonokból is távozik). Teljesen új házak esetében erre még esély is van, hisz a legmodernebb megoldásokkal adják át őket, nyilván nem olcsón. Sokan viszont régi épületekben laknak, a használt ingatlanok még most is gyakrabban cserélnek gazdát, mint ahányszor teljesen új lakásba költözik valaki. Sőt egyes területeken nem is lehet új otthont találni. Ilyenkor marad a – most államilag is megtámogatott – felújítás, vele pedig a hőmegtakarítás: egy komplex kérdéskör, amit nem lehet egyetlen alkotóelem kicserélésével megoldani.
Havi 120 ezer fűtésre
Ha már megvettük álmunk ötvenéves otthonát és szeretnénk modernizálni, a határ a csillagos ég. Röpködnek a súlyos milliók, ennyi tetőre, annyi garázsra, megint csak annyi pedig a falak szigetelésére, ami a régi vakolat csúf, repedezett felülete után üdítő a szemnek és a szívnek.
Aztán jönnek a nyílászárók, meg a fűtés, ami sok esetben megmarad a „műanyagablak-olcsócirkó” párosnál. Mert ha már spórolni kell, akkor adja magát, hogy a bevált megoldások, ezzel együtt a legkisebb ellenállás és legolcsóbb ár felé haladjunk.
Aztán fűtjük az utcát, hadd ne fázzon a busz!
A rezsin valóban jó hőszigeteléssel lehet a legegyszerűbben spórolni. A Bankmonitor szerint a leggyakrabban ez nyílászárócserét (vagy -korszerűsítést) jelent, amivel
akár 30 százalékkal is csökkenhet a rezsi, éves szinten.
Egy panellakás esetén a fűtés díja akár 300 ezer forint is lehet évente, családi háznál pedig még több, közel félmillió – ilyen összegeknél nagyon nem mindegy, hogy spórol-e a tulajdonos pár százezer forintot vagy sem.
Ugyanakkor hiába vannak jó ajtók és ablakok, ha a fűtésrendszer nem optimális, és rengeteg energiát pazarol el a semmire.
„Egy átlagos családi ház gázkazánnal van fűtve, ennek modernebb típusra cserélésével lehet a legtöbbször spórolni” – mondja Liva József épületgépész és fűtésszerelő, a Bosch 2017-es szakmai versenyének győztese, aki elsősorban cirkófűtéssel foglalkozik, de otthonosan mozog a klímák, a szigetelés és az alternatív fűtési megoldások világában is.
József szerint is fontos a nyílászárók cseréje, az E-on adatát pedig saját tapasztalata alapján is jó hüvelykujjszabálynak tartja – igaz, szerinte azért inkább 15-20 százalék illan el az ajtókon és ablakokon, mert egyszerűen nem megfelelő minőségűek. Ugyanakkor
a fűtéstechnika lesz a gázszámla lelke.
„Volt egy ügyfelem, nagyon sokáig fás, vízteres kazánnal fűtött. Havi 100-120 ezer forintot költött tűzifára” – idézi fel József az egyik legextrémebb esetét. „Két éven át folyton árajánlatokat kért, de aztán mindig lemondta. A vége felé már a telefont sem vettem fel szívesen, mert tudtam, hogy megint árajánlatot kér.”
Egymillió felett lehet a számla
Persze egy cirkófelújítás sem olcsó mulatság. Nem mindegy, hol élünk, milyen otthonunk van és milyenek a már emlegetett nyílászárók. Utóbbiak cseréje egy panellakás esetében 400-500 ezer forintból is kijön, feltéve, ha tömeggyártott műanyag ablakokat és bejárati ajtót vásárolunk. Háznál, vagy nagyobb, régi építésű lakásnál akár egymillió forint is lehet ez az összeg, nem beszélve mondjuk a biztonsági ajtóról vagy a belső nyílászárókról, amik szintén árbefolyásoló tényezők.
Egy cirkórendszer korszerűsítése átlagosan 850 ezer és 1,3 millió forint között mozog, mondja József, bár hozzáteszi, hogy Budapesten ennél picit többe is kerülhet a dolog, mert régiók tekintetében a főváros egyszerűen drágább. „Drágábbak az ingatlanok is” – teszi hozzá.
Azt mondjuk érdemes kiemelni, hogy egy felújítás esetén gyakran megmaradnak a radiátorok, és sem a kazánt, sem a kéményt nem szokás rögvest cserélni.
„Ha van annyi hely a padlóban, hogy padlófűtést telepítsünk, akkor érdemes megtenni, mert minél nagyobb a felület, annál alacsonyabb hőmérsékletű vízzel ki lehet fűteni. Mivel leadja a hőt, hidegebb víz kerül vissza a kazánba.”
Minél hidegebb ez a víz, annál jobban lehűti az égésterméket, magyarán hőt nyerünk vissza. Radiátor esetén kisebb felületen fűtünk nagyobb hővel, a hatékonysága így sosem lesz olyan jó.
Sokan nem lépnek
A halogatás az egyik legkomolyabb oka a tartósan magas rezsinek. Sokan persze nem engedhetik meg maguknak, hogy egyszerre kifizessék a fűtéskorszerűsítés vagy a nyílászárócsere milliós árát. Ugyanakkor, ahogy egy felújítás minden eleménél, úgy itt is érvényesül az elv: a gyors korszerűsítés hosszú távon visszahozza az árát. És nem is kell olyan sokat várni rá.
Emlékszünk még József havonta 120 ezer forintért tűzifát vásárló ügyfelére? „Ez a tulajdonos az alatt a két év alatt, amíg hezitált, elbukta a kazáncsere árát. Végül egy kondenzációs gázkazánt tettünk fel neki, időjárást követő szabályzással.” – mondja József. „A gyári termosztát nézi a külső hőfokot, ezt tanulja is. Minél tovább működik, annál okosabb lesz, mert megtanulja a ház hőtechnikáját.”
A 120 ezer forintból így lett havi 25 ezer forint, cserébe pedig a hőmérsékleteloszlás is állandó lett. Ez persze nagyon kilóg az átlagból, ami 10 és 30 százalék közé eső spórolás a gázszámlán.
Az okostermosztáton egyébként sokan szintén spórolni szeretnének, mert akár 60-80 ezer forintba is kerülhet, szemben egy 5-10 ezer forintos, hagyományos alkatrésszel. Elsőre jó üzletnek tűnik, hisz mindkét eszköz a kazán fűtését vezérli. Csak amíg utóbbi annyit tesz, hogy ki-be kapcsolja a gépet, addig az okostermosztát a kinti és a benti hőmérséklet elemzése után a legoptimálisabb fokozatra kapcsol. Ezzel pedig spórol, hisz kisebb energiával, mégis stabilabban fűt.
Persze nem mindenki gázzal fűt. Egyre gyakoribbak az elektromos, napelemes, hőszivattyús megoldások is, amik nemcsak népszerűek, de fenntarthatók is. „Sok tulajdonos keres pályázati felújítással, sok ilyen munkát végzünk” – mondja József. Mindazonáltal a gázfűtés még sokáig felülreprezentált megoldás lesz, a teljes átalakítás sokmilliós költségét ugyanis csak kevesen vállalják be. Újépítésű házak esetén ez persze standard, de aki ilyenbe költözik, nem is fog a cirkóval szenvedni.
Általános tanács viszont, hogy felújításon nem érdemes spórolni. És ez nem jelenti azt, hogy eszetlenül kell költekezni! Fontos megkérdezni a megbízható szakembereket, és a felméréseik, ajánlataik alapján időtálló megoldásba fektetni. Ha nem így teszünk, úgyis megfizetjük az olcsóság árát.
