Az átlagosnál jóval több eső esett az előző hetekben, az Időkép egyik meteorológusát, Varga Sándort kérdeztük arról, mit jelenthet ez a nyári aszály szempontjából.
Aki nem utazott el az elmúlt másfél hónapban Magyarországról, valószínűleg jóval többször csekkolta az időjárás-jelentést, mint általában. Májusban az átlagosnál 50 százalékkal többet esett, és június első napjaiban is érdemes volt a kezünk ügyében tartani az esernyőt. Az időnként tomboló esőzések miatt az ország számos helyén alakultak ki villámárvizek. Volt, ahol emberéletet is követeltek, utána a katasztrófavédelem is igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy akár már a húsz centiméter magasságú vízfolyás is életveszélyes lehet.
A laikusok számára úgy tűnhet, a természetnek volt lehetősége „felkészülni” az idei nyárra. Varga Sándort, az Időkép meteorológusát kérdeztük arról, várható-e vajon akkora aszály, mint tavaly, milyen esélyekkel indul neki Magyarország a nyárnak.
Jobb a helyzet
A meteorológus szerint már most ki lehet jelenteni, hogy
sokkal jobb a helyzet, mint egy éve ilyenkor.
A tavalyi szárazság egyébként sem tavasszal kezdődött, hanem már jóval korábban. „A 2021-es ősz és a 2022 eleji tél rendkívül aszályos volt. Már akkor elég aggasztó volt a helyzet. 2022 elején például porviharok is kialakultak, ami annak a jele, hogy száraz a talaj, nem köti meg kellően a nedvességet.” Varga azt mondja, mivel nem töltődtek fel a talaj nedvességtárolói, a száraz tavasz már előrevetítette az intenzív, forró nyarat is.
„A nedvesség szerepe egyrészt az, hogy táplálja a növényzetet, ami azáltal, hogy párologtat, segít a klímaszabályozásban, hiszen a párolgás hőt von el. De a kiszáradó talajfelszín is elvesztette a párologtató, hűtő hatását. A hőmérséklet ilyenkor sokkal meredekebben tud emelkedni, emiatt is fordulhatott elő a kialakuló hőhullámok során 40 fok feletti hőmérséklet. Nem egy helyen mértünk ilyet.” A 2007-es abszolút melegrekord (41,9 Celsius fok) végül nem dőlt meg, tavaly a hivatalos mérések szerint 41,5 fok volt a legmagasabb hőmérséklet az országban.
Lesz miből párologtatnia a növényzetnek
A forró nyár után viszont most sokkal csapadékosabb telet és tavaszt tudhatunk magunk mögött. Nem csak a május volt átlag feletti (az elmúlt harminc év átlagához képest), az egész tavasz csapadékos volt. „Ez már mindenképpen jobb feltételeket teremt arra, hogy ne legyen iszonyatosan forró nyarunk – mondja. – A június eleje is csapadékosabban indult, sok helyen túlzott mennyiségben is esett, de az eloszlás nagyjából egyenlő volt az országban. Szolnok környéke kivételével, ami szinte kimaradt az esőzésekből, nem igazán volt olyan hely, ahol kiemelten sokkal többet vagy sokkal kevesebbet esett volna, mint máshol.”
Varga szerint tehát sokkal jobb esélyekkel indulunk neki a nyárnak. Az első hőhullám ugyan már belátható időn belül érkezhet – akár már a jövő héten átléphetjük a 30 fokot, a 35 sem elképzelhetetlen –, „lesz miből” párologtatnia a növényzetnek. Emiatt megfelelőek lesznek a feltételek ahhoz is, hogy esőfelhők alakuljanak ki.
„Tavaly lett volna légköri kényszer az esőfelhők kialakulására, de nem volt elég víz a talajban – magyarázza. – Emiatt nem tudott kialakul érdemi csapadékot adó felhőzet, vagy a zivatarfelhő csapadéka már azelőtt elpárolgott a száraz légkörben, hogy leérhetett volna. Most viszont bizakodunk.” A tapasztalatuk, valamint jelenlegi és szezonális előrejelzéseik alapján úgy tűnik,
a július is átlag környéki, akár átlagon felüli csapadékot hozhat.
Mit hozhat az El Niño?
Az El Niño jelenség kapcsán azt mondja, nehéz megjósolni, milyen hatással lesz Magyarországra. „Három egymást követő ciklusban is a La Niña jelenség volt jellemző, azaz a Csendes-óceán egyenlítői térségében az átlagosnál hidegebb volt a tengerfelszín. Ez befolyással van a világ légkörzésére, időjárási rendszerekre, azaz nagyban meghatározza egy adott terület időjárását. Ez a jelenség most véget ért, tavasszal volt egy neutrális szakasz, de az amerikai Nemzeti Meteorológiai Szolgálat azóta bejelentette, hogy megkezdődött az El Niño. Ilyenkor pontosan az ellenkezője történik: melegebb a tengerfelszín az egyenlítői térségben, ez több párolgást, felhőképződést eredményez. De ennek hatását Magyarországra nagyon nehéz megmondani, nem tudni, nálunk mit fog okozni.”
Az Időképnél épp nemrég elemezték az El Niño által meghatározott évek statisztikáit; ezek alapján azt látták, sokkal hevesebb zivatarok alakultak ki, mint máskor, az árvizek is gyakrabban jelentkeztek. „Az El Niñóhoz kötődik az is, hogy 2016 lett globálisan az eddigi legmelegebb év. Mindezek alapján azt lehet mondani, hogy magasabb lesz a globális átlaghőmérséklet, nagyobb eséllyel alakulhatnak ki intenzív hőhullámok és hevesebb zivatarokkal kísért időjárási helyzetek. Ez Magyarországon is bekövetkezhet. Kérdéses azonban, hogy ezek a hőhullámok mennyire lesznek intenzívek.”
Vannak veszélyzónák
Összességében azonban az Időkép meteorológusa szerint
nem lesz olyan brutális, hosszan elnyúló aszály, mint tavaly.
Az aszály veszélye azonban továbbra is fennáll, még ha nem is feltétlenül az ország egészére. A homokosabb talajfelszínek miatt továbbra is sérülékeny terület lehet a Duna-Tisza-köze, a Nyírség és az Alföld, de sok minden függ a hőhullámok intenzitásától és gyakoriságától. „Ha a vártnál kevesebb csapadék érkezik, kialakulhat a nyár folyamán száraz, aszályos periódus, de a tavalyihoz hasonló mértékben legfeljebb csak kis területeken.”
Olyan forgatókönyv is előfordulhat, hogy az ország egyik térsége jóval több vagy kevesebb csapadékot kap a nyáron. Vagyis az egyenlőtlenül eloszló csapadék miatt fordulhat elő aszály egyes tájakon. „Ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor ezeken a tájegységeken fordulhat majd elő majd nagy eséllyel súlyos aszály.”
Azt Varga is hangsúlyozza, hogy a jelenlegi klímamodellek azt vetítik előre, hogy sokkal gyakrabban jelentkezik majd a szélsőségesebb csapadék-eloszlás, azaz gyakoribbak lesznek a villámárvizek és a hosszan tartó száraz periódusok is.
