Az erdőtüzek gyakoriságát vizsgálta az ENSZ legújabb jelentése: az évszázad végére akár másfélszer annyiszor fordulhatnak elő, mint ma, olyan helyeken is, ahol eddig nem volt rájuk példa.
Az ENSZ legújabb jelentése szerint az erdőtüzek egyre gyakoribbá és veszélyesebbé válhatnak, az évszázad végére 50 százalékkal megemelkedhet a számuk, írja a BBC.
A jelentés szerint olyan területeken is megnőhet a tüzek kialakulásának esélye, ahol ilyen katasztrófákra eddig még nem volt példa, például az Arktiszon. A tudósok szerint a legextrémebb tűzesetek csak százévente egyszer fordulnak elő, most viszont minden jel arra utal, hogy a hőmérséklet-emelkedés és az emberiség mostani életmódja miatt egyre nő majd a gyakoriságuk.
Az új tanulmány szerint a tüzek elleni harcra fordított összegeket inkább a megelőzésre kellene fordítani. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának tudósai szerint azok a tüzek, amelyek akár heteken át égnek, egyre csak felforrósodnak, így még tovább maradnak életben, főképp azokon a területeken, ahol erdőtüzek már korábban is előfordultak. Azonban most már egyre északibb részeken is kialakulnak erdőégések, a száradó tőzeges vagy az olvadó permafroszt, vagyis az eddig állandóan fagyott területeken.
Az ENSZ legújabb tanulmánya azt mutatja, hogy az extrém erdőtüzek 2030-ra világszinten 14 százalékkal fognak megemelkedni a 2010-2020-as adatokhoz viszonyítva. 2050-re ez az arány elérheti a 30, és az évszázad végére az 50 százalékot is.
„Az elemzést az alapján végeztük, hogy meghatároztuk, mi számít katasztrofális mértékű erdőtűznek, amely nagyjából százévente egyszer fordul elő” – mondta Dr. Andrew Sullivan, az ausztrál Canberra Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutatási Intézetének tudósa. – Az eredmények alapján az ilyen erdőtüzek kialakulásának esélye 1,3, vagy akár másfélszeresére is nőhet a világszintű tüzek megjelenési rátája alapján.”
Az eredmények alacsony és magas szén-dioxid-kibocsátás esetén is hasonlóak voltak.
A tanulmány szerint azok az esetek számítanak extrém erdőtűznek, amelyek az adott területen kimagaslóan erőteljesnek számítanak. „Képzeljünk el egy tőzegégést az Arktiszon. Óránként centimétereket terjed csupán. Nem feltétlenül haragos tűzcsóvákra kell gondolni, viszont azon a területen már ez a tűz is szokatlan és pusztít, mivel nincs senki, aki megállítsa – mondta Dr. Sullivan. – Egy ilyesfajta tűz a tőzeges területeken extrémnek minősül, viszont Kaliforniában talán fel sem kapnák a fejüket, ha azt hallanák, hogy ilyen mértékű égés ütötte fel a fejét azon a területen.”
Bár a tanulmány csak az extrém égések adatairól ír részletesen, azt is megemlíti, hogy a kevésbé haragos erdőtüzek száma is meg fog növekedni az ember által használt földterület növekedése és a népességnövekedés miatt. Ez a klímaváltozásra is hatással lehet, mivel a rengeteg égés megnöveli a levegőbe jutó szén mennyiségét.
A gyakoriság mértéke rengeteg faktortól függ. Az Arktiszon rengeteg tűzre kell számítani, mivel a klímaváltozás erőteljes hatással van a régióra. Afrikában azonban, ahol az erdőtüzek kétharmada történik, kevesebb égésre lehet számítani a jövőben, mivel a növekvő népesség miatt egyre több erdőt vágnak ki.
„Afrikában csökken az erdőtüzek száma, mivel a fák helyét átveszik a termőföldek és farmok” – mondta Dr. Glynis Humphrey, a Fokvárosi Egyetem kutatója. – „Az itteni leégett földek száma csökken és a tüzek is kisebbek, mivel nincs, ami táplálja őket.”
A jelentés szerzői szerint a kormányzatok hozzáállásának megváltoztatására is szükség van. A tanulmány szerint a tervezésre és megelőzésre szánt összegek a katasztrófavédelem költségvetésének 1 százalékát teszik ki, míg a tűzoltás nagyjából a felét.
A legtöbb államvezetés hajlik arra, hogy a megelőzés nagyobb szerepet kapjon, viszont a valóságban nem történt eddig változás. „Több pénzt kell fektetni a tűzmegelőzésbe, viszont azt is hagyni kell, hogy a tüzek betöltsék ökológiai szerepüket” – mondta Paulo Fernandes professzor, a portugál Trás-os-Montes e Alto Douro Egyetemének tanára, a jelentés egyik írója. – Amikor felforrósodik a talpuk alatt a talaj, már nem fogják azokat az irányelveket követni, amelyeket kellett volna. Az olyan helyeken, mint Kalifornia, rengeteget beszélnek, viszont amikor cselekvésre kerül a sor, a pénz mindig csak a tűzoltásra megy el.”
Borítókép: Erdőtűz az ausztráliai Stack Bluff nemzeti parkban / Matt Palmer / Unsplash
