A környezetbarátság először egy gondolat. A fenntarthatóságot nem lehet megvenni a tüzépen, nem tartják a barkácsáruházban és nem is egy kiegészítő, amit a tervező bekapcsol a programjában és hirtelen zöld lesz tőle a ház. Sok gondolkodásra van szükség, mielőtt az első markolónyi földet megmozdítanánk.
„Ne fogjon senki könnyelműen. / A húrok pengetésihez!” Az idézettel mindenki találkozott, középiskolai kötelező olvasmány, ráadásul még Petőfi is. A helyzet azonban annyit változott 1847 óta, amikor a vers született, hogy már a vakolókanálhoz vagy a betonkeverőhöz sem lehet könnyelműen nyúlni. Az elmúlt tíz évben folyamatosan pörgetett építőipar változatos gazdasági folyamatok miatt mára inkább aknamezőre kezd hasonlítani. Az egyik, építőipari témában korábban megkérdezett forrásunk már az első kérdésre is azzal válaszolt, hogy
a maga részéről felhagyott az építkezéssel, amióta napidíjas nyersanyagárakkal kellene számolni.
Mennyiért lesz zöld a ház?
Az építőanyag-árak pedig csak az egyik tényezőt jelentik, ami miatt komolyan vehető, 20-50 százalékos ingadozást nem tartalmazó üzleti tervet nem lehet készíteni. Ezért idén, bár megkíséreltük kiszámolni, hogyan és mennyiből épít az ember fenntartható, zöld házat, a pontos számokkal nem nyugtalanítunk senkit. Ehelyett inkább a trendeket vizsgáljuk.
Ahhoz, hogy egy családi ház vagy társasház elérhesse BB-s energetikai minősítést meg kell felelnie a 81-100 kWh/négyzetméter fajlagos éves energiafogyasztásnak éves szinten. Az ennél is csekélyebb igényű és a közel nullás energiaigényű passzívházak még kedvezőbb energetikai tanúsítványt kaphatnak. Ahhoz viszont, hogy egy ház tulajdonosa igénybe vehesse például az Magyar Nemzeti Bank által indított, a köznyelvben zöld hitelnek nevezett energiahatékony lakások építésére vagy korszerűsítésére kiírt Zöld Otthon Programja által támogatott hitelt, ennek a BB minősítésnek kell megfelelnie. Ez utóbbi hitelprogram sorsa persze erősen kérdéses, mert májusban már árfolyam-stabilitási problémák miatt nem látta a program jövőjét az MNB (az eddigi keret kifogyott, de elvileg van terv a folytatásra, igaz, szigorúbb feltételek mellett). Azóta viszont úgy ül a forint a hullámvasúton, mint egy vidámparkba beszabadult általános iskolás osztály.
1. Végy egy darab földet
Jelentős összeget és jelentős időt emészt fel már az az időszak is, amikor még bele se kezdünk a betonozásba. „Az egyik legfontosabb elem, hogy nem az építésnél kezdődik el a fenntarthatósági gondolkodás, hanem már a telek kiválasztásánál. Sokat számít a telek tájolása, a telekre építhető ház elhelyezkedése az energiamegtakarítás szempontjából” – mondja Jakab Dávid, a Realiscon ingatlanfejlesztési tanácsadó fenntartható építésben szerzett tapasztalatai alapján. A telektanácsadók még nem lepték el az építőipari szakmát, de a tervezést végző szakembereket meg lehet és meg is kell kérdezni vásárlás előtt. „Ha az ember házépítésben gondolkodik és még nincs telke, akkor elérhető a segítség. Megkérdezhet olyat, aki tervezett már ilyen házat és ténylegesen ért hozzá” – javasolta Jakab.
2. A tervezés
A telek megvásárlása után sem a szűzföld feltörésével folytatódik a munka, hanem kockás papír és tervezőprogram előtti gondolkodással. „A fontos pontok, a sarokelemek meghatározása az építkezés második lépése. Még nem kezdünk el tervezni, pláne nem kezdünk el kivitelezni ilyenkor, hanem elmondjuk a partnereinknek – a tervezőnek és a kivitelezőnek – hogy milyen végeredményt szeretnénk. Lapos vagy magastetőset? Kevés vagy sok üvegfelülettel rendelkezzen? Nagyon sokféle elképzelést meg lehet valósítani, de ezeket meg kell fogalmazni, hogy a szakemberek mellé tudják tenni a tudásukat arról, hogyan lehet az adott igényt kielégíteni úgy, hogy az épület fenntartható is legyen” – mondta Jakab.
3. Építőanyagok
A következő lépésnél, a tervezésnél pedig már felmerülnek olyan kérdések, hogy milyen anyagokból építünk. A kezünket azonban nem feltétlenül köti meg az, ha zöld házat szeretnénk.
Fa-, fém- de akár műanyagtokos ablakból is lehet olyat vásárolni, amely megfelel a fenntarthatóság kritériumainak.
„Nyilván a természetben előforduló építési anyagok közelebb állnak a fenntarthatósághoz, de ezzel együtt betonból is lehet olyan épületet építeni, ami a passzív ház kategóriába is illik” – mondja Jakab.
Van lehetőség az újrahasznosított anyagok használatára is – mondja Dr. Harmathy Norbert, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) professzora –
de ezekkel jelentős karbonmegtakarítás nem érhető el.
„Az újrahasznosított beton alapanyagát előbb be kell gyűjteni, el kell szállítani az üzembe, ledarálni és újrahasznosítani, majd csak ezt a folyamatot követően építhetjük be zöld betonként. Az újrahasznosítási folyamat is jelentős többletenergiával jár, a széndioxid-kibocsátás területén jelentős megtakarítást így nem fogunk realizálni. Természetesen van lehetőség, hogy alacsonyabb környezeti lábnyomú anyagokat keresünk, vagy olyan aggregátot keverünk a betonba, amely már eleve hulladék, illetve vannak különböző minősített építőanyagok, amelyeket annak függvényében értékelnek, hogy milyen a kifejtett környezeti hatásuk a gyártásuk során” – mondja a professzor.
Még a passzívház minősítés is elérhető betonépülettel – tudjuk meg Jakab Dávidtól – mert a minősítési rendszer nem a felhasznált építőanyagok előállítására fókuszál, hanem arra, hogy
mennyi energiabefektetéssel üzemeltethető az épület.
Ugyanakkor jó és fontos irány minél kisebb karbonlábnyomú alapanyagokat használni. És míg ez tíz-húsz éve csodaszámba ment, mára a technológiák elterjedése és például a napelemrendszerek árának meredek csökkenése miatt már nem számít ritkaságnak egy-egy passzívház.
4. Input és output
Általában véve biztos, hogy a legjobb energia az, amit nem használtunk el. Azzal nincs baj, nem kell kifizetni, nem kell megtermelni. A ház esetében a hőterheléseket és a hőveszteségeket kell először lecsökkentenünk, ettől kevesebb energiával tudjuk ellátni és üzemeltetni a létesítményt
„Fontos, hogy a határoló szerkezetek, a födém, a padlószerkezet kellőképpen le legyen szigetelve. A vonalmenti- és a pontszerű hőhíd csomópontok megfelelően legyenek megtervezve, hogy elkerüljük a hőveszteségeket az épületburkon keresztül. Magas hőtechnikai karakterisztikájú- és légzáró üvegezést kell alkalmaznunk. Egy családi ház vagy társasház esetében manapság elvárás, hogy háromrétegű Low-E réteggel ellátott üvegezést építsünk be” – sorolja a hőtechnikával kapcsolatos szempontokat Dr. Harmathy Norbert.
A tető alapanyagát akár józan paraszti ész szerint is kiválaszthatjuk. Jakab Dávid szerint a családi házaknál a cserépfedés logikusan adja magát, a fémlemezes fedés pedig kevésbé célszerű. Lényegesebb, hogy a tervezés során vegyük figyelembe, hogy
a tető túlnyúlásával árnyékolhatjuk a homlokzatot, aminek komoly hatása van az éves energiafelhasználásra.
Azt a meleget, ami nem jut be a házba, például nem kell kompenzálni hűtéssel vagy szellőzéssel. Erre azonban nem csak az előtető alkalmas, hanem zsalúziával vagy más árnyékolókkal is megoldható a feladat. Akár a ház köré telepített fák is a segítségünkre lehetnek. Azt kell csak figyelembe venni, hogy télen viszont, amikor a nap alacsonyabb szögben süt minél több hőenergiát akarunk felhasználni.
Az ablakok elhelyezésével és méretével is hasonló stratégia mentén kell tervezni. Egy otthon, ahol egyre több időt töltünk a home office miatt, egyszerre kell, hogy világos legyen, ugyanakkor a nyílászáró szerkezeteken keresztül hőt tudunk veszteni és nyerni. A technológiák, többrétegű nyílászárók segítenek ezt minimalizálni, de a legkönnyebb megoldás az, ha a napsütésnek nagyon kitett oldalon kevesebb ablak található. A ház megfelelő tájolásával sokat lehet nyerni.
Más környezetbarát technológiák, mint például az ivásra nem alkalmas, már használt, ún. szürkevíz gyűjtése és újrahasznosítása azonban a bonyolultságuk miatt egyelőre nem terjedtek el. „Jelentős többletköltséggel jár egy szürkevíz-rendszer kiépítése. Egy bonyolult szűrőrendszeren kell keresztülvezetni a szürke vizet ahhoz, hogy azt öblítésre vagy locsolásra lehessen használni. A rendszer kiépítésének jelenlegi többletköltsége miatt a technológia nem terjedt el a magyar házakban. Ennek ellenére hatékony lehet egy családi háznál például az esővíz gyűjtése, mert alacsonyabb beruházási költséggel csökkenthető a kültéri vízfogyasztás. Fontos megemlíteni, hogy ebben az esetben is ügyelni kell a víztárolóban lévő állóvíz minőségére” – mondta Dr. Harmathy Norbert.
