Több amerikai cég dolgozik szállítható, moduláris miniatomerőműveken. Többen is a régióba hozzák első projektjeiket, a lengyelek már két céggel is leszerződtek. Az egyikük, Bret Kugelmass 10 ezer minireaktorral mondana búcsút a szénnek.
Houstontól egy órányira, ahol a szélesen elterülő város már átadja a helyét a tehénlegelőknek, egy zegzugos ipari létesítményben hegesztők és csőszerelők dolgoznak. Az itt összeállított berendezések a Mexikói-öböl fúrótornyaiba és finomítóiba kerülnek. A VGas telephelyén évtizedek óta készülnek ezek a különféle eszközök, amelyek modulárisan összeszerelhetőek és nagy nyomás valamint magas hőmérséklet mellett is kiválóan látják el feladatukat. Bret Kugelmass, a Last Energy alapítója és vezetője pont ezt a tudást keresve érkezett ide, hogy elkészítse moduláris mini-atomreaktorja prototípusát. Tervei szerint ez lesz majd az a technológia, amely nagy szerepet játszhat a fosszilis energiahordozók visszaszorításában, azaz éppen abban a szektorban, ami most még a VGas-t is bőven ellátja munkával.
Kugelmass bárki által elérhető tervei alapján a VGas legyártotta – többnyire készen kapható alkatrészek felhasználásával – a kis, könnyűvizes reaktor alkatrészeit, amit egy kilenc konténer méretű modulba zsúfoltak be. Mindössze két napra volt szükség ahhoz, hogy összecsavarozzák a részegységeket. Kugelmass egyszerű, könnyen összeszerelhető és szállítható atomerőművet akart készíteni, és úgy tűnik, sikerülni is fog neki.
Akár húszezer háztartást láthat el két éven belül
Az újdonságot nem egy kémiai vagy reaktorfizikai innovációban kell keresni.
„A mi alapvető innovációnk az atomerőmű szállítási modellje. Mi csak másképp csomagoljuk”
– mondja Kugelmass.
A minireaktorok (Small Modular Reactor, azaz SMR) a már jól bevált technológia alapján működnek, akár csak a világ nagy atomerőművei. Leegyszerűsítve: a maghasadás során felszabaduló energiát használják fel. Számos kutatás célja az ún. fúziós reakció létrehozás, ahol nettó energianyereség keletkezik (hasonlóan azokhoz a láncreakciókhoz, amelyek a Napban játszódnak le). Itt ugyan nemrég értek el komoly tudományos áttörést, de messze még a kereskedelmi felhasználás.
A dolgok megkönnyítésének ez az egyik módja: áttörést kell elérned a technológiában. A másik, hogy a folyamatból egész egyszerűen kihagyod az amerikai engedélyeztetési eljárást. Kugelmass ez utóbbit választotta. Annak ellenére, hogy az ún. SMR-piacon az amerikai szakhatóság – Nuclear Regulatory Commission, NRC – már adott ki engedélyt kisreaktorra. A Biden-kabinet amúgy komoly fejlesztési támogatással és adókedvezménnyel motiválja a szektor szereplőit a fejlesztések felgyorsítására.
A Last Energy 2025-re üzembe helyezné Lengyelországban az első 20 megawattos reaktorát (ami húszezer háztartást tudna ellátni árammal). A cég 10 blokk telepítéséről állapodott meg a lengyel kormánnyal, valamennyiből 100 millió dollárnyi villamosenergia megvásárlását vállalta Varsó – cserébe a Last Energy vállalja az üzemeltetést és az elszaladó költségek kockázatát.
Lengyelországban 2018-ban a háztartások egyharmadában szénnel fűtöttek, de mióta megszüntették a gázszállítást Oroszország felől, ez a szám feltehetően növekedett. Egyben a szén ára is megemelkedett, mivel 2022 februárja (a háború kitörése) előtt a lengyelek által felhasznált szén 80 százaléka Oroszországból érkezett.
A Last Energy egyik konkurense a bő egy hónapja már NRC-engedéllyel is rendelkező NuScale. A társaság szintén aktív a régiónkban, a lengyelek mellett a románokkal, a bolgárokkal és a csehekkel is leszerződtek SMR-ek telepítésére. Romániában nemrég a Last Energy is alapított leányvállalatot. Az orosz energiahordozóktól menekülő közép-kelet-európai tagállamok nyitottak a moduláris atomreaktorokra (az ezekre való áttérés szintén csökkentheti az orosz függést).
Számítógépes grafikán egy SMR, a Last Energy lehetséges romániai erőműve.
Kugelmass világszerte tízezer minireaktort építene, ehhez eddig mindössze 24 millió dollárnyi kockázati tőkét gyűjtött össze. Ebbből 21 millió nem akárhonnan, hanem az austini székhelyű Gigafundtól érkezett. A cég ügyvezető partnere, Luke Nosek – aki egyébként a PayPal társalapítója – volt az első kockázati tőkebefektető, aki Elon Musk SpaceX-jét támogatta. Okos pénz – jó kapcsolatokkal.
Az atomenergia megfizethető és fenntartható, miért nem népszerűbb?
Kugelmass Long Islanden nőtt fel, a New York-i Stony Brook Egyetemen tanult matematikát, majd a Stanfordon gépészmérnöki diplomát szerzett. 2012-ben 25 évesen indított vállalkozása drónokból álló flottával mérte fel a várható viharok kockázatát (háztetőkről készült fényképeket elemezve), ügyfelei között biztosítók voltak. Az Airphrame néven ismert vállalkozáshoz 5,8 millió dollárt gyűjtött, aztán 2017-ben adta el. Ezek után döntött úgy, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek szenteli a legtöbb idejét. Innen már csak egy ugrás volt az atomenergia. Kugelmass szerint az atomenergia megfizethető, megbízható és fenntartható. 20 megawattnyi energia előállításához 600 hektárnyi napelemre és 4000 hektárnyi szélturbinára van szükség – vagy egyetlen egy minireaktorra, amit a Last Energy fejleszt.
A nukleáris technológiával ismerkedve 2018-tól szakértőkkel kezdett interjúzni a Titans off Nuclear nevű podcastban (ennek már közel 400 epizódja van). Ezután kezdte el foglalkoztatni, a kérdés:
miért nincs több nukleáris erőmű?
Megvizsgálta, mi akadályozza, hogy nagyobb nukleáris kapacitás épüljön ki, majd arra a következtetésre jutott, hogy az atomreaktor telepítésének összetettsége, valamint a túl szigorú jogszabályi környezet jelenti a fő problémát.
- Kevesen vágnak bele egy nukleáris beruházásokba, mert a költségek könnyen elszállnak;
- az USA-ban a közműcégek állnak jellemzően az ilyen projektek mögött, de a költségtúllépés miatt eleve kevés kockázatot vállalnak;
- ha ezek ellenére meg is valósulnak a projektek, akkor magasabb fogyasztói árral kompenzálják a megugró költségeket a szolgáltatók.
Kugelmass úgy oldaná meg ezt a problémát, hogy átvenné a nap- és szélenergia-projektek finanszírozási modelljét. Vagyis a Last Energy felépíti és üzemeltetőként tulajdonolja is az erőműveket, hosszú távú – a már emlegetett a lengyel üzlet esetében 1 milliárd dolláros – szerződésekkel fedezve a projektre felvett hiteleket.
Nincsen tökéletes megoldás
Az atomenergia, mint biztonságos és kiszámítható energiaforrás Európában is egyre gyakrabban szóba kerül a szakmai viták során. Januárban a CEU színpadán Aszódi Attila, a BME oktatója, a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős korábbi államtitkár azt mondta az atomenergiáról, hogy a fosszilis energiahordozók fenntartható alternatívája, egyben a megújuló energiaforrások hatékony kiegészítője lehet.
Aszódi szerint a fosszilis energiahordozók elhagyásához elengedhetetlen lesz az atomenergia, ami a megújuló energiaforrásoktól eltérően lehetővé teszi a folyamatos ellátást.
Aszódi azonban ekkor csak a kormányzati felelősségről beszélt. Úgy fogalmazott: ahhoz, hogy előrelépés történjen az energiahelyzetet illetően, döntéshozóknak kell felelősséget vállalniuk.
„Az energetikai beruházások bőven túlnyúlnak a négyéves kormányzati ciklusokon. A klímaváltozás pedig még hosszabb távú. Aki kormányon akar maradni, annak teljesen mások a prioritásai.”
Aszódi szerint a fosszilis energiahordozók kiváltásához nem létezik tökéletes, mindenkinél jól működő megoldás, azonban törekedni kell a lehető leggördülékenyebb átállásra.
A világ leggazdagabb emberei itt is terjeszkednének
Jon Markman, a Markman Capital Insight elnöke szerint az SMR-ek jelentik a nukleáris energiatermelés jövőjét. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint egyre nagyobb lendületet kap a meglévő atomerőművek élettartamának meghosszabbítása, és számos vállalat és ország törekszik a kis moduláris és korszerű reaktorok fejlesztésére, ami növelni fogja az urán iránti keresletet.
A Last Energy nem az egyetlen induló vállalkozás, ami ezen a piacon versenyelőnyre tenne szert.
- A versenytársak közé tartozik a TerraPower. A tulajdonosai a világ leggazdagabb emberei közé tartoznak, a cég Bill Gates és Warren Buffett közös vállalkozása, ami egy újszerű olvasztott kloriddal, folyékony nátriummal hűtött 345 megawattos reaktor építésén dolgozik Wyomingban. A TerraPower költségei a 2 milliárd dolláros szövetségi támogatás ellenére több mint négymilliárd dollárra emelkedtek. Ami azért mutatja, hogy nemcsak a közműcégek hagyományos projektjeinél tudnak jócskán elszállni a költségek.
- Tőzsdei kibocsátásra készül az újfajta urán-mixszel próbálkozó X-Energy, itt komoly szabályozási kérdések vannak még a levegőben.
- Ahogy már említettük: a NuScale Power, az első tőzsdén jegyzett mini-atomerőmű-fejlesztő januárban kapta meg 50 megawattos tervének jóváhagyását, miután egy évtizedet és 1 milliárd dollárt költött arra, hogy az Egyesült Államok nukleáris szabályozó bizottságát meggyőzze. Az első erőművüket a 2030-as évek előtt nem fogják befejezni.
Indokolt és nem indokolt biztonsági aggályok
Kugelmass szerint, ha a többszörösen redundáns hűtési rendszerek meg is hibásodnának, a reaktort 550 tonna acélba burkolt földalatti boltozata hatékonyan elvezetné a felesleges hőt és visszatartaná a fűtőanyagot egy esetleges olvadás esetén. Hozzátette, egyébként nem sok esély van egy ilyen meghibásodásra.
A radioaktív hulladékot illetően a legtöbb atomerőmű kiveszi a fűtőelemek kötegeit a reaktorból, majd beton- és acéltartályokban tárolja őket a szabadban. A Last Energy ezzel szemben előírja, hogy hatévente egyszer egy új, „üzemanyaggal” előre feltöltött reaktormodult kell üzembe helyeznie. A régi reaktormagok a föld alatt maradnak, és az erőmű esetleges leszereléséig a föld alatt hűlnek. Elsőre pazarlásnak tűnhet, hogy egy teljes reaktormodult cserélnek ki, de ez egyszerűbbé teszi a mindennapi folyamatokat.
Kugelmass azt mondja, áldozatot kellett hozniuk és bevállaltak bizonyos erőművi gyengeségeket, hogy gazdaságilag hatékonyak legyenek.
„Bármilyen más megközelítéssel ugyanoda jutnánk vissza, ahonnan elindultunk.”
