A következő évtizedekben több fokkal növekedhet az éves átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében. Ennek megelőzéséhez az Európai Unió vezetőivel kell együtt szavaznia a kormánytagoknak a dubaji klímakonferencián. De melyik nap lép színpadra Novák Katalin?
November közepén a mérések kezdete óta először átlépte a globális felmelegedés a 2 Celsius-fokot. Ez azt jelenti, hogy 17-én, pénteken a bolygó ipari forradalom előtti átlaghőmérsékletéhez képest több mint 2 fokkal volt melegebb. Ez kimondva nem tűnik soknak, de október közepén még fürödtem a Balatonban, pedig nem vagyok extrémsportoló. Rekordok nyara után rekordok őszét éljük, a hőhullámok és a hóesés között mindössze néhány hét telik el.
Erről is beszélgetett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rendezvényén Deli Daniella, az Energiaügyi Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára a Green Policy Center társalapítójával, Schaffhauser Tiborral és az NKE Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetőjével.
Életekbe kerül a klímaváltozás
„Október 31-én egy nyári zápor csapott le Budapestre, dörgött, villámlott és úgy esett, mintha július lenne. Ez nem normális” – mondta az államtitkár. Megdöbbentőnek nevezte, hogy magyar tudományos körökben is vannak még olyanok, akik tagadják az emberi felelősséget a klímaváltozásban.
A változás a bolygó másik felét legalább annyira intenzíven érinti, mint Európát. Brazília sűrűn lakott részein éjjel is alig-alig csökkent 30 fok alá a hőmérséklet a múlt héten. Taylor Swift Rio de Janeiro-i koncertjén több száz rajongó esett össze, egyikük pedig meghalt. A hőhullámok nem csak az emberek egészségére – és a tömegrendezvények szervezésére – vannak közvetlen hatással, hanem az alapvető élelmiszerek termelésére és a vízellátásra is.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) ezt a folyamatot igyekszik évről évre lelassítani a COP-csúcstalálkozókkal, egyelőre nem sok sikerrel.
Novák, Lantos, Varga a klímacsúcson
A Conference of the Parties (COP) idei állomása Dubajban lesz, ahol szintén ritkaságszámba mennek a hűvös éjszakák. Általában 30-40 ezer résztvevő látogatja ezeket a konferenciákat, az idei vendéglista 85 ezer tagú. Az első két napon az állam- és kormányfők tartanak beszédeket,
Novák Katalin december 1-jén lép színpadra.
Dubajba utazik az energiaügyi miniszter, Lantos Csaba és a pénzügyminiszter, Varga Mihály is. A kulturális és innovációs miniszter, Csák János is kapott meghívót, az ő részvétele még kérdéses.
Az ENSZ éves klímakonferenciái közül a 2015-ös esemény vált a legismertebbé. Ekkor fogadták el a párizsi klímaegyezményt, amiben megfogalmazták, hogy az ipari forradalom előtti hőmérséklethez képest legfeljebb másfél fokos átlaghőmérséklet-emelkedést tartanak elfogadhatónak. Nyolc év elteltével úgy tűnik, hogy ezt nem sikerül tartani.
Az NKE hétfői rendezvényének egyik legérdekesebb ábrája a globális károsanyag-kibocsátás jövedelmi tizedek szerinti eloszlása volt. A leggazdagabb, tizedik decilis a kibocsátás 49 százalékáért felel, a kilencedik tized pedig további 19 százalékért. Pálvölgyi Tamás, az NKE Környezeti fenntarthatósági intézetének vezetője ezt azzal egészítette ki, hogy a kibocsátás 75 százalékáért 12 ország a felelős, és a vállalatoknál is hasonlónak látja az arányt.
„Nem vagyok biztos abban, hogy országoknak kell erről tárgyalnia. Nem inkább a Nestlének vagy az ExxonMobile-nak kellene?” – tette fel a kérdést Pálvölgyi.
A világ legnagyobb károsanyag-kibocsátói Kína, az Egyesült Államok és India. Egy főre vetítve az Egyesült Államok, Oroszország és Kína állnak az élen. A klímaváltozás okozta természeti katasztrófák viszont éppen azokat a fejlődő országokat fogják érinteni, amelyek lakóinak minimális a karbonlábnyomuk. (Az orosz vezetésnek gazdasági „érdeke” is lehet a felmelegedés. Az Északi-tenger hajózhatóvá válásával fontos kereskedelmi útvonalak nyílnak meg körülötte, és az olvadással egyszerűbben hozzáférhet az északabbra fekvő olaj- és földgázmezőkhöz is.)
Jöhet az áttörés a klímaszabályokban?
Az első két naptól eltekintve a konferenciákon nem országok, hanem országcsoportok képviselői vesznek részt. A magyar résztvevőknek tehát együtt kell működniük az Európai Unióval, és az EU érdekeit kell képviselniük az asztalnál. Az EU fő célja az idei eseményen, hogy a megújuló energia felhasználásának részarányát 2030-ig megtriplázza, és erre rábírja a világ többi országcsoportját is.
Dubajt nagy várakozás előzi meg, mert sem a tavalyi, egyiptomi klímakonferenciát, sem az előtte lévő glasgow-i csúcstalálkozót nem a legeredményesebbek között tarják számon. (A tavalyi konferenciát ráadásul a világ legnagyobb műanyagszennyező vállalata, a Coca-Cola szponzorálta, erről Tóth Andit, a magyar hulladékmentes közösség vezetőjét is kérdeztük.)
A Sarm es-sejki találkozó legnagyobb előrelépéseként sikerült felállítani a veszteségek és károk enyhítésére szolgáló pénzügyi alapot. Az Európai Uniónak ezzel kapcsolatban két feltétele volt és mindkettőt sikerült érvényesítenie. A fejlődőből időközben fejletté vált országoknak – például Kínának – is bele kell tenniük a közösbe, és csak a legveszélyeztetettebb államok vehetnek ki onnan pénzt. „A fejlett országok között ma már ciki, ha nem fizetsz be a Globális Klímaalapba. Presztízskérdéssé vált, hogy ki és hogyan járul hozzá ezekhez az alapokhoz” – mondta Deli.
Az idei évben ezt az alapot fejleszthetik tovább. Dubajban állapodhatnak meg a New Collective Quantified Goal (NCQG) klímafinanszírozási célokról. Ha ez sikerül, akkor legalább az ígéretek szintjén teljesül a párizsi klímaegyezmény három sarokköve: a kibocsátás-csökkentés és az alkalmazkodás mellett a pénzügyi folyamatok is klímasemlegessé válnak. Elkezdhetik elzárni a pénzcsapot a fosszilis energiával üzletelő cégektől.
Sérülékenynek lenni és látszani
Ígéretekkel Párizs óta is egymásra licitálnak az országok vezetői. Azt feltételezve, hogy az aláíró országok minden feltételhez tartják magukat, a párizsi klímaegyezmény idején az évszázad végére 3,0-3,2 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedést tartottak valószínűnek a kutatók. A tavalyi ígéretek alapján ez a szám 2,4-2,6 fok volt.
A felmelegedés egyik fő okát, a globális metánkibocsátás emelkedését azóta sem sikerült megállítani. A kibocsátás közel feléért öt ország (Kína, Egyesült Államok, India, Oroszország és Brazília) felel.
A szén-dioxidnál nagyobb üvegházhatással rendelkező metán az egyik oka annak, hogy egyelőre nem lehet látni, 27 éven belül hogyan fogjuk elérni a klímasemlegességet.
Így áll Magyarország a klímaharcban
A csúcshoz képest Magyarországnak eddig 37 százalékkal sikerült visszaszorítania a károsanyag-kibocsátást, de a neheze még hátravan. „2030-ra 55 százalék az EU-s terv, de nem lesz könnyű menet, hogy ezt uniós szinten elérjük. A 2050-es teljes klímasemlegességi cél mellett pedig nemsokára elfogadhatnak egy 2040-es tervet, ami várhatóan 80 és 90 százalék között lesz” – mondta Deli.
A kormánynak anyagi érdeke lesz hangsúlyozni a Kárpát-medence érintettségét a klímaváltozásban, mert ez alapján kap pénzt zöld fejlesztésekre az Európai Uniótól. Pálvölgyi is elmondta: „a sérülékenység témáját napirenden kell tartani, mert ez a pénzosztásnál is fontos lehet”. A Kárpát-medence valóban a klímaváltozásra legérzékenyebb területek közé tartozik. A kormány 2020-as jelentése szerint
itt akár 3,5-4,5 fokot emelkedhet az átlaghőmérséklet az évszázad végéig.
Hasonlóan nagy problémát okoz, hogy a csapadékeloszlás is sokkal szélsőségesebbé válik. Kevesebbszer fog esni, de akkor különösen sokat. „Az országos átlagos csapadékmennyiségben semmi kiugró nem volt az utóbbi években, de Jász-Nagykun-Szolnok, vagy Hajdú-Bihar megyében alig esett az eső” – mutatott rá Pálvölgyi, hogy egy-egy megyében súlyos gondokat okozhat az aszály. Deli a borászatot említette példaként, mint problémás területet, de az egész élelmiszer-termelésre hatással lesznek az aszályok, villámárvizek.
Vétóharc
Azt már lehet tudni, hogy a jövő évi klímakonferencia, a COP29 Kelet-Európában lesz, de az országok vezetőinek még nem sikerült megállapodniuk a helyszínről. Bulgária jelentkezett először a rendezés jogáért, de Oroszország – mint uniós tagállamot – megvétózta. Azerbajdzsán és Örményország is szívesen otthont adna az eseménynek, de egymás vétózásánál ők sem jutottak tovább.
A COP29 idején Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke. „Logisztikai, technikai szerepünk mellett – például pavilont építünk – az asztalnál is ott fogunk ülni, és koordinációs szerepet is be fogunk tölteni” – mondta Deli.
