Önmagában nagy szó, hogy a másfél fokos küszöbérték célkitűzése továbbra is él, az országok a következő években felülvizsgálják a klímavállalásaikat, és megpróbálják ezzel a célkitűzéssel összhangba hozni, de arra a kérdésre, hogy valóban született-e egy felrúghatatlan és megkerülhetetlen konszenzus a világ leggazdagabb országai (és egyben legnagyobb szennyezői) között, csak az idő ad majd választ. Lehoczky Annamária éghajlatkutató személyesen vett részt a glasgow-i klímacsúcson (COP26), a tapasztalatairól a Másfélfok.hu-n számolt be.
Bár a hétvégén zárult klímacsúcson (COP) 196 országnak sikerült megállapodni abban, hogy csökkentik a legszennyezőbb fosszilis energiahordozó, a kőszén felhasználását és megszüntetik a „nem hatékony” fosszilis tüzelőanyag-támogatásokat, a jelenlegi középtávú vállalások még mindig legalább 2,4 °C-os globális felmelegedéshez vezetnek.
A kőszén kivezetése és a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának beszüntetése először került bele COP-döntésbe, és a finanszírozást is felpörgetik a részt vevő országok:
2025-ig 20 milliárd fontról 40 milliárd fontra emelték az alkalmazkodásra szánt finanszírozást.
Hat év után végre a Párizsi Klímaegyezmény végrehajtását szolgáló szabályrendszert is tisztázták, lefektették a karbonpiacok új szabályait, az ördög azonban a részletekben rejlik, figyelmeztet a Másfélfok és több szakmai szervezet is, akik közelebbről vizsgálták az eredményeket.
Aminek örülünk:
- A kőszénkor alkonya. A glasgow-i ígéretek valószínűleg körülbelül 80+ gigawatt új szénerőmű telepítését nullázzák le, ami a Kínán kívüli összes tervezett üzem kétharmada.
- A metánkibocsátások csökkentése: a metánkibocsátások 30 százalékos csökkentésének teljesítésével 2050-ig akár 0,2 fokkal mérsékelhető lenne a globális felmelegedés mértéke.
- Együtt kell kezelni az éghajlati és ökológiai válságot. A COP26 döntés világosan elismeri, hogy az ökológiai és klímaválság mélyen összefonódik, ezért ezeket együtt kell kezelni, a természet megóvása és helyreállítása kulcskérdés.
- Több pénz a fejlődőknek: az alkalmazkodás finanszírozása terén előrelépést jelent, hogy a fejlett országok megígérték, hogy 2025-ig megduplázzák az alkalmazkodásra szánt összeget a 2019-es szinthez képest.
- A párizsi szabálykönyv véglegesítése
- Az elektromos járművek hajnala: a globális autóeladások 31%-áért felelős autógyártók – köztük a Volvo, Ford, Mercedes Benz, GM és Jaguar Land Rover – vállalták, hogy fokozatosan kivezetik a belsőégésű motorral hajtott járműveket a gyártásukból. A Toyota, a Volkswagen
Aminek nem örülünk:
- Túl kevesek az országok vállalásai. A Glasgow-ban bejelentett középtávú vállalások még mindig legalább 2,4 °C-os globális felmelegedéshez vezetnek a század végére. Az 1,5 fokos cél eléréséhez 45 százalékkal kellene csökkenteni a károsanyag-kibocsátásokat 2030-ig. Ha pedig az országok a klímacsúcson tett összes, hosszútávú ígéretüket betartják, akkor a század végére 1,8 °C-os melegedés várható.
- Szénkivezetés helyett csökkentésről beszél a szöveg, és más helyeken is hasonlóan puha szövegezéssel lehet találkozni. Nyilvános tiltakozásával India vitte el a balhét, de a háttérben az USA és Kína sem tiltakozott túlzottan.
- Túl kevés klímafinanszírozás: a fejlődő országok óriási csalódásként élték meg, hogy a fejlettek továbbra sem teljesítették klímafinanszírozásra vonatkozó vállalásukat. 2025-ig várják az 500 milliárd dollárt, amire semmi garancia sincs továbbra sem.
A Reuters összefoglalójában idézi a csúcs elnökét, Alok Sharmát, aki így fogalmazott: „Nem vesztettük el a másfél fokos célkitűzést, de gyenge a pulzusa. Csak akkor tudjuk életben tartani, ha mindenki betartja, amit ígért.”
Fotó: Chris LeBoutillier // Unsplash
