Értelmetlen riogatás, vagy tényleg a klímaváltozás fogja elhozni az emberiség pusztulását? A Cambridge Econometrics szakértői azt állítják: a mértéktelenség hosszú távon fenntarthatatlan, de ez még nem jelenti automatikusan azt, hogy pár évtizeden belül megszűnne a földi élet. A túlfogyasztás csökkentése elengedhetetlen, de emellett más eszközökkel is küzdhetünk a bolygónk megőrzéséért.
- Két hete jelent meg a 24.hu-n egy interjú a Pannon Egyetem rektorával, Gelencsér András vegyész-légkörkutatóval, aki szerint a civilizációnk pusztulását fogja eredményezni a mai társadalom környezetszennyező életvitele.
- Erre a cikkre reagáltak most a Cambridge Econometrics elemzői a G7 véleményrovatában.
- A szerzők úgy gondolják, a civilizáció összeomlásának hangsúlyozása kontraproduktív, ahhoz, hogy a jellemzően rövid távon gondolkodó fogyasztók felismerhessék a pazarlás és a mértéktelen fogyasztás következményeit, közelebb kell hozni az emberekhez a klímaválság körüli problémákat és azok lehetséges megoldásait.
- Az épp felnövő vagy a még meg sem született generációk tagjai lehetnek azok a „fenntartható bennszülöttek”, akik ösztönösen válogatni tudnak majd a jobb-rosszabb környezetvédelmi lehetőségek közül, azonban addig sem szabad tétlenül figyelnünk a folyamatos pusztítást.
A mértéktelen fogyasztás korlátozásában nem a gazdasági visszalépést, hanem a szemléletváltást kell meglátnunk, ami körkörös gazdaság bevonásával a természet védelmén alapszik. A véleménycikk írói a szabályozói környezet, az innovatív technológia és a tudatos fogyasztói magatartás ötvözésében látják a megoldást: a döntéshozói szabályozások kordában tarthatják a mesterségesen felgyorsított elavulást, valamint a fenntartható életmód felé terelik a fogyasztót.
Egyre több a környezetkímélő ipari megoldás
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a klímaválság megoldásait vizsgálva a fogyasztók bevonása kulcsfontosságú, csak a társadalom aktív közbenjárásával az üvegházhatású gázok kibocsátását 60 százalékkal lehetne csökkenteni tiszta technológiák alkalmazásával, mint például az elektromos autók használata vagy az ingatlanok jobb szigetelése. Ezzel egyidőben az ipar káros hatását sem szabad elvitatni, de rengeteg környezetkímélő újítás jelent meg az elmúlt években, mint az a tavaly legyártott svéd acélszállítmány, amihez zöld hidrogént használtak szén helyett.
A környezetbarát energiaforrások gyártási körülményei valóban terhelik a környezetet, de a szerzők fontosnak tartják kiemelni, hogy az előállítási technológiák egyre hatékonyabbak és a károsanyag-kibocsátásuk is egyre alacsonyabb.
A napelemek és az elektromos autók környezetszennyező hatásának csökkentése jelenleg is folyamatban van, a fogyóban lévő nyersanyagok visszagyűjtése és újrahasznosítása, például az ólom-savas és a lítiumos akkumulátorok esetében már működőképes alternatíva.
A napelemek újrahasznosítása még nem megoldott, de mivel azok élettartama körülbelül 30 év, így a csekély számú, kétezres évek előtt telepített napelemek lecserélése nem jelent tömeges problémát.
Elterjedőben az ingyenes tömegközlekedés, katalán szuperblokkok
A politikusok felelősségét vizsgálva a szerzők Európa-szerte több követendő példát soroltak fel a felelős döntéshozói intézkedésre, ami szorosan összefügg a fogyasztói szemléletváltás hangsúlyozásával is:
- ingyenessé tették a tömegközlekedést Luxemburgban és az észt fővárosban az autós forgalom csökkentése érdekében,
- a barcelonai szuperblokkok létrehozása, ahol városszerte egykori autós sávokból alakítottak ki zöldfelületeket,
- Franciaországban pedig előírták, hogy az újonnan épülő középületek legalább 50 százalékban természetes anyagokból kell hogy álljanak.
Ezek a rendelkezések felgyorsíthatják a társadalmi normák pozitív irányba történő változását, azaz a környezetvédelem szempontjából előnyös magatartásminták megszilárdulását.
