A természeti környezet megóvására hivatkozva a Lázár János vezette építési minisztérium szigorú keretek közé szorítaná az új beépítésre szánt területek kijelölését.
Erről a Népszava írt csütörtökön a magyar építészetről szóló törvénynek a kormany.hu-ra feltett és társadalmi egyeztetésre bocsátott koncepciója alapján. A törvénytervezet szerint a kormány célja „olyan szabályozás bevezetése, amely segíti a hazai építőipar és a minőségi építészet kiteljesedését, de ezt nem a természeti és épített örökségünk háttérbe szorításával, hanem annak értékalapú megőrzésével és gazdagításával teszi”.
Mi változhat?
A cikk szerint a szigorítás az egész országra érvényes lenne, de úgy tűnik, leginkább Budapest agglomerációjára céloztak. Az új építkezések indításához olyan feltételeket szabnának, amelyeket a vonzáskörzet településein szinte lehetetlen lenne teljesíteni.
A javaslat szerint
- Zöld-, illetve erdőövezetből csak akkor lehet kihasítani építési telkeket, ha azzal megegyező méretű és biológiai aktivitású területet jelöl ki csereként az önkormányzat, amely köztulajdonban is marad.
- Nem csökkenhet a zöldterület nagysága a település közigazgatási területén belül és aránya nem lehet kisebb, mint három százalék.
- Mezőgazdasági területek csak akkor sorolhatók át építési övezetté, ha ezzel egyidejűleg legalább akkora, korábban beépítésre kijelölt területet visszasorolnak vagy új zöldterületet jelölnek ki.
- A
településeket legalább 500 méteres zöld gyűrűvel kell majd körülvenni az összenövések megakadályozása érdekében
. - Külterület csak akkor jelölhető ki beépítésre, ha a településen belül már nincs építésre alkalmas szabad telek, ha az új parcellázású rész elérhető szilárd burkolatú úton és biztosított a közműellátás, amely a többletterhelést igazolt módon képes kezelni, az óvodai, általános iskolai és egészségügyi alapellátás elérhető a településen vagy annak 5 kilométeres környezetében. A fenti feltételek teljesülését az önkormányzatnak igazolnia kell.
- Kiemelt közérdek esetén azonban lesz kiskapu: az országos főépítész felmentést adhat a három százalékos szabály alól.
Ráadásul mindezt engedélyeztetni kell. Az új építési övezetek kijelölése esetén ugyanis módosítani kell a helyi építési szabályzatot (HÉSZ), vagy újat kell készíteni. Ha az átminősítendő terület nagysága eléri az egy hektárt (10 ezer négyzetmétert), akkor ehhez az országos és az állami főépítész engedélyére is szükség van.
Mit mond a szakma?
„Jó az irány, de a mindennapokban és a településtervezés és a helyi döntések szintjén sok logikai és településszerkezeti buktatót rejt magában” – veti fel a Magyar Építész Kamara Terület- és Településrendezési Tagozata.
Mi van például akkor, ha a falu szélén az egyik határoló utcát már közművesítették, az utat is kiépítették, abban bízva, hogy a túloldalon is létesül majd egy új teleksor 15 házzal, mert úgy lenne gazdaságos?
A szakemberek úgy vélik, hogy az általános tiltás a települések fejlődésének gátja lehet. De sok más mellett módosíttatnák az egy hektáros engedélyezési határt, amelyet 5-10 hektárra emelnének és egyszerűbb eljárást tartanának célszerűnek.
