Tíz éve is megvan, hogy folyton azt hajtogatja a borvilág: ahogy a trendek változnak, a fogyasztók egyre könnyedebb borokat keresnek, és erre válaszul a cukortartalommal vagy a hordóhasználat erősségével együtt a borok alkoholtartalma is folyamatosan csökken. Erre cáfolt most rá a világ bortőzsdéje 30 évnyi adatot kielemezve. Igaz, az okok összetettek.
A Liv-ex a világ legjobb borainak tőzsdéje, egyben egy bárki számára hozzáférhető boros adatbázis. Legfrissebb elemzésében arra világít rá: a világ legfontosabb, legkiválóbb vörösboros vidékein, így Bordeaux-ban, Toszkánában, Piedmont-ban, és Kaliforniában (és marginálisan Burgundiában is) átlagosan mind magasabb alkoholfokú borokat mértek 2010 és 2019 között, mint a 90-es években. Mindezt 35 ezer különböző bor adatai alapján (ebből 20 ezer címkéjét maguk is ellenőrizték) állítják.
Az American Association of Wine Economists (AAWE) már 2011-ben is vizsgálta az alkoholtartalmak változásait, akkor ők is arra jutottak: a 80-as évekhez képest 2010-re számottevően emelkedett a kaliforniai vörösborok alkoholfoka. Miért érdekes ez?
A borok alkoholtartalma elsősorban a szőlőben a szüretkor megtalálható cukor mennyiségével függ össze, a cukor mennyisége pedig a szőlőfajtától, a napsütéses órák számától és a csapadék mennyiségétől függ. Az alkoholtartalmat továbbá befolyásolja a szüret időpontjai (korai/optimális/kései), és természetesen a borász stílusa, a borkészítés módjai is.
Felmerül ezért a kérdés, hogy borkészítési trendről vagy a globális felmelegedés közvetett hatásáról van-e szó.
Egyértelmű válasz nincs, ugyanakkor a releváns Decanter szaklap által megkérdezett kaliforniai borászok szerint nem tapasztalható olyan fokú éghajlatváltozás, ami lehetetlenné tenné a kiegyensúlyozott borok készítését. A lap által megkérdezett szakértő azt is megjegyzi: a borászok részéről nem logikus lépés magas, mondjuk 14,5% vol alkoholtartalmú borokat készíteni, hiszen az erősített, 15,5-22%-os alkoholtartalmú erősített borokra (portóik, sherryk) is csekély a globális kereslet. És igen, valóban létezik a trend – teszi hozzá a magazin –, hogy a fogyasztók egyre inkább az alacsony alkoholtartalmú borokat keresik. Sőt, az alkoholmentes borokat is.
Létezik alkoholmentes bor?
Törvényileg a válasz egyszerű: nem, hiszen ahhoz, hogy bornak lehessen nevezni egy terméket akár Magyarországon, akár például Amerikában, ahhoz annak legalább 8%-os alkoholtartalmúnak kell lennie.
Nincs még arról sem közmegegyezés, hogy akkor minek nevezhetők az ennél alacsonyabb alkoholtartalmú szőlőalapú erjesztett italok, vagy hogy alacsony alkoholtartalmúnak hívhatjuk-e a 11%-os bort (annak hívjuk).
Na és hogy akkor mi a helyzet a 0,5%-os vagy annál is alacsonyabb alkoholtartalmú bornak nevezett dolgokkal? Ilyet találunk már a világ számos pontján, kóstolhatunk például mentes cabernet sauvignon-t Chiléből, garnacha szőlőfajtából készült rozét Spanyolországból,
rajnai rizlinget Németországból az ismert Leitz pincészetből, nullás rozépezsgőt egy szintén világhírű márkától, a Freixenet-től. (Ez lenne a minőségi gyerekpezsgő?)
A műfaj sok kérdést felvet, de a nemzetközi piacon már erre is figyelnek a termelők, a kereskedők és a vásárlók is. Fontos ugyanakkor, hogy az alkoholmentesített bor nem a klasszikus borokkal kel versenyre, hanem az alkoholmentes italokkal és frissítőkkel.
Nyitókép: Kym Ellis / Unsplash
