Az elmúlt 70 évben megháromszorozódott a bolygó népességének száma, az ENSZ jelentése szerint november 15-én elérjük a 8 milliárd főt. A jelenlegi becslések szerint a század végére 10, 4 milliárdan élünk majd a Földön. De mit jelent mindez a jövőnkre nézve? Összefoglaló a The Guardian cikke alapján.
Néhány adat
A népességnövekedés az 1960-as években volt a leggyorsabb, de a fogamzásgátlómódszerek terjedésével, a gazdasági fellendüléssel, az edukáció terjedésével, és a nők munkalehetőségeinek bővülésével csökkenni kezdett a tempó. Míg az 50-es években átlagosan öt gyereket szült egy nő, ez a szám mára kettőre redukálódott – még úgy is, ha számításba vesszük a fejlődő országok társadalmait, ahol a legtöbb nő három vagy négy gyereket hoz világra.
De hiába a lassulás, a népesség mégis növekedett: az orvoslás fejlődésének köszönhetően jelentősen megnőtt az átlagélettartam az elmúlt évtizedekben, és az előrejelzések szerint 2050-re a 65 év felettiek száma 10 százalékról 16 százalékig emelkedik majd. Míg 1990-ben az átlagélettartam 63 év volt, 2019-re elértük a 72 évet, 2050-re pedig 77-et becsülnek a kutatók. A fejlődő országokban 7 évvel alacsonyabb ez a szám a magas szülési- és gyermekágyi halálozás, a konfliktusok és a HIV vírus miatt. A magas jövedelmű országok népessége viszont még tovább növekedik majd a migrációnak köszönhetően.
India hamarosan megelőzi Kínát
Több mint a bolygó népességének fele Ázsiában él – 29 százalék kelet- és délkelet-Ázsiában, 26 százalék pedig közép- és dél-Ázsiában. Bár Kína régóta vezeti a versenyt, az ENSZ becslései szerint a következő évben India maga mögött hagyhatja: míg az indiai lakosságszám tetőzését 2060-ra, körülbelül 1,7 milliárd főre becslik, Kínában csökken a népesség. A század végére India 1,5 milliárd főnél jár majd, Kína addigra 770 millió főt számlál majd.
Nyolc országban a leglátványosabb a növekedés
A világ 2050-re előrejelzett népességnövekedésének több mint fele mindössze nyolc országban összpontosul majd: ezek a Kongói Demokratikus Köztársaság, Egyiptom, Etiópia, India, Nigéria, Pakisztán, a Fülöp-szigetek és Tanzánia. A Kongói Demokratikus Köztársaság és Tanzánia lakossága várhatóan megduplázódik a következő időszakban.
Mit jelent ez a jövőre nézve?
A túlnépesedés számos gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi problémához vezet a kutatók szerint. Ennek oka, hogy a túlnépesedés nem csak az emberi népesség növekedését, hanem annak fogyasztási szokásainak változását is jelenti. És sajnos nem a kedvező irányba.
- Túlterheltté válnak természeti erőforrásaink. A fosszilis tüzelőanyagok (olaj, gáz és szén), ásványok, fák, víz és vadon élő állatok iránti kereslet hatására megnő az erdőírtás, és nő a káros anyagok kibocsátása.
- Az erősödő urbanizáció, az erdőírtás, a nagyipari halászat és vadászat hatására csökken a vadonélő fajok élőhelye és a biodiverzitás. Az élelmezési problémák intenzív, a természetre nézve destruktív gazdálkodási módszereket hívnak életre, amik következményeként pusztul a talaj.
- A túlfogyasztás, a pazarlás és a szennyező ipari és mezőgazdasági technikáknak köszönhetően romlik a levegő, a víz és a termőföld minősége, ami jelentős egészségkárosító hatások fellépését jelenti.
- Az erőforrások iránti kereslet és a túlnépesedés okozta szűkösség politikai konfliktusokhoz vezethet.
- Megnő a betegségek és járványok kockázata: az ENSZ jelentése szerint a hagyományos pufferzónák – amelyek egykoron elválasztották az embereket az állatoktól és az általuk hordozott kórokozóktól – jelentősen csökkennek.
Források: Overpopulation-Project, Greendex
