Hiába ígérnek karbonsemlegességet cégek, ha közben az erdőirtások nem állnak le.
Főleg a szarvasmarhával, szójával és gumival kereskedő cégeket érintheti globálisan az az 53 milliárd dolláros veszteség, amit egyre fogyatkozó erdők okoznak – legalábbis a CDP kutatására mutogató szakértők szerint alapján.
A klímavédelmi kérdésekkel foglalkozó nonprofit szervezet, a CDP világszerte 687 vállalkozást kérdezett meg, hogy felmérje, mekkora veszély fenyegeti őket az extrém időjárási jelenségek, a megváltozó fogyasztói szokások vagy a termékeikkel összefüggő erdőveszteségek miatt.
A cégek közül 553 használ tevékenysége során legalább egyet az erdőirtásokért leginkább felelős anyagokból: pálmaolajból, faipari termékekből, szarvasmarhákból, szójából, gumiból, kakaóból vagy kávéból.
Számításaik alapján 53,1 milliárd dolláros veszteséggel fenyegeti őket a folyamatos erdőírtás. A legnagyobb veszteségek elkerülése 6,6 milliárd dollárba kerülne,
és a megkérdezett cégek közül 81 már több gyakorlatot is beépített a mindennapjaiba, amely ezt segítheti. 46 vállalat már a korai szakaszában van bizonyos zöld átállásnak, 453 pedig állítása szerint éppen kidolgozza az erdőirtások elleni stratégiáját.
Fotó: Dikshajhingan / Wikimedia
Az EU is hibás
A CDP 2020-ban végezte el a kutatást. A fent említett hét, erdőirtásban leginkább érintett árucikkel kapcsolatban 15 javaslatot fogalmaztak meg, amelyek segíthetik a cégeket zöldebbé válni.
Ezek között van az ellátási lánc alaposabb ellenőrzése, ugyanis a Bloomberg szerint különösen a pálmaolaj, a szója, a faipar és a hús- és bőrfeldolgozása során nehezen követhetőek a logisztikai láncok.
Miközben pedig sok vállalat és ország is a karbonsemlegesség irányába indul el, egyes politikai és piaci mozgások a zöldebb gazdaság kialakulásának vetnek gátat. Környezetvédelmi szakértők szerint éppen az erdőirtások felgyorsítása lehet például a probléma a nemrégiben az Európai Unió és a latin-amerikai országokat tömörítő Mercosur közti szabadkereskedelmi megállapodás egyik legnagyobb hátulütője.
Borítókép: Indomet / Wikimedia
