Reagált a Forbes véleménycikkére a Mészáros Csoport. Pontosabban az ügyvédjük.
Nemrég írtam arról, hogy a Mészáros Csoport kommunikációs osztálya új gyakorlatot vezetett be: a szerkesztőségünknek küldött sajtóközlemények végén megjelent, hogy azokat szó szerint közölhetjük csak, máskülönben jogi következményei lesznek, ha nem így teszünk.
Röviden írtam arról, hogy miért gondolom ezt szakmaiatlan, jogilag nem megalapozott, amatőr és arrogáns húzásnak.
Azért őket is megkérdeztem, hogy mi alapján kérik ezt független médiapiaci szereplőktől. A válasz végül nem maradt el. Ügyvédjükön keresztül helyreigazítási kérelmet küldtek a véleménycikkemre.
Ami a legfontosabb:
véleményt nem lehet „helyreigazítani”.
Azzal lehet egyet érteni vagy egyet nem érteni. Egy tényállításról el lehet dönteni, hogy az igaz vagy nem, ilyen esetekre működik a magyar jogban a helyreigazítás intézménye.
Ebben az esetben a mi állításunk az volt, hogy a Mészáros Csoport – az általunk ismertetett konkrét esetekben – a sajtóközleményei szó szerinti közlését kérte a szerkesztőségtől.
A helyreigazításban azt várják el, hogy leírjuk, hogy „a fenti Cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy nonszensz független szerkesztőségeknek sajtóközleményt írni.” Ilyet egyértelműen nem állítottam.
De olyan spekulatív következtetéseket is le kellene hoznunk a csoporttól, hogy „a sajtóközlemény kiadhatóságával és megjelentetési igényével kapcsolatban a valóság az, hogy tévedtünk és nem néztünk utána annak, amit írtunk.”
Nem elmerülve a jogászkodásban, fontos részlet, hogy Mészárosék ügyvédje a sajtóhelyreigazítás jogszabályi hátterére és a bírói gyakorlatra hivatkozik – ugyanakkor én a véleményemet két olyan konkrét eset kapcsán fogalmaztam meg, ahol maga a Csoport sem hivatkozott saját közleményére helyreigazításként.
Reagáltak a sajtóban megjelent írásokra és szemlékre, szerették volna kihangsúlyozni a saját narratívájukat (az egyik esetben úgy tűnik, utólag írtak át egy fontos információt a saját honlapjukon, a másik esetben meg már a szemlézett anyagban is megszólaltatták őket). Az említett anyagokat amúgy kiegészítettük a Csoport álláspontjával.
Továbbra is úgy gondolom, hogy a független sajtó működésébe nem fér bele, hogy ilyen esetekben szó szerint hozzunk le közleményeket – a szerkesztői szabadság ilyenkor is kell, hogy működjön.
A helyreigazítás és a sajtóközlemény pedig nem összekeverendő fogalmak.
Köszönet a jogi tanácsokért a TASZ-nak.