A kegyelmi ügy politikai kezelése abszolút zárójelbe tette azt, mit jelent a befolyás, ha valaki történetesen nő. A fiúk, az értelmezési kereteket meghatározó, a bűnösöket felmentő és a korrupcióban alámerülő fiúk, írják most is a forgatókönyvet.
A két hónapja kirobbant kegyelmi ügybe eddig csak fontos pozíciót betöltő nők buktak bele. Jelenlegi tudásunk szerint az ügy főszereplőjét, a szabadon engedett K. Endrét sem sietett kihallgatni a rendőrség, noha újra megkísérelte azt – vallomása megváltoztatására rávenni az egyik bicskei áldozatot –, amiért börtönbüntetésre ítélték. Balogh Zoltán püspök maradt, és kérdés, hogy a református zsinat tényleg megvonja-e tőle a bizalmat.
Az ügy miatt lemondott Novák Katalin köztársasági elnök, és Varga Judit egykori igazságügyi miniszterből sem lett EP-listavezető. Ő ráadásul az újabb politikai fejlemények miatt nem tud szabadulni a közélettől, bár bejelentette visszavonulását.
A Forbes legfrissebb listáján, amely a legbefolyásosabb magyar nőket mutatja be, ez olyan változásokat generált, amire az elmúlt 10 évben nem volt példa.
Varga Juditot és Novák Katalint lehetett szeretni vagy nem szeretni, de kétségtelen, hogy nagyon fontos politikusai voltak a 14 éve kormányzó, a közéletet domináló Fidesznek. Fontosak – de befolyásosak voltak-e tényleg?
A magyar lista más, mint amit Amerikában csinálnak a kollégáink, de attól is eltér, ahogyan Szlovákiában vagy Csehországban állítják össze a rangsort. Máshol ugyanis összesített listákat készítenek, egy teljes, ötvenes rangsort – ami azt feltételezi, hogy adott országban van egy nő, akire azt lehet mondani, hogy ő a legbefolyásosabb. Tíz évvel ezelőtt hosszas gondolkodás után úgy döntött a magyar szerkesztőség, hogy ilyen nőt nem tud megnevezni Magyarországon – nem lett volna igaz, ha azt állítjuk, hogy van egy befolyásos, autonóm nő valahol, aki kiemelkedik. Ezért azóta is kategóriánként nézzük meg, hogy adott területen ki a legbefolyásosabb. Ez már jelzi, hogy mit is jelent itthon az, ha egy nő befolyásos.
A kegyelmi ügy politikai kezelése viszont abszolút zárójelbe tette azt, mit jelent a befolyás, ha valaki történetesen nő. Azaz, álljunk csak meg egy kicsit. Zárójelbe tette? Vagy csak azt akarják a fiúk, hogy elhiggyük, zárójelbe került „a befolyásos nő”, mint fogalom? Azt hiszem, inkább utóbbi.
A legnagyobb hiba, amit Novák és Varga elkövettek, hogy abszolút elfogadták azokat a kereteket, amiket a fiúk szabtak nekik.
Mintha meg sem próbáltak volna átértelmezni, átkeretezni a feladataikat. Erre pozíciójából eredően Nováknak komoly lehetősége is lett volna, nem élt vele.
Az elmúlt egy hétben a szemünk előtt bontakozott ki egy családi dráma, Varga Judit és Magyar Péter viharos házassága és közéleti szerepvállalásuk nehezen szétbogozhatóvá váló gombolyaggá álltak össze. Ha igaz, ha nem – ezt nem tudjuk mi eldönteni, egy jogállamban erre vannak hatóságok, ugye – a családon belüli abúzus ügye, azt hiszem kevés olyan politikus van, aki többet ártott volna az erőszakot elszenvedő nők ügyének, mint Varga Judit. Nő pedig talán egy sem.
Ha tényleg abúzus érte az elmúlt években, az borzasztó személyes trauma, de közhatalmat gyakorló szereplőként keveset tett azért, hogy más ne szenvedjen vagy időben kapjon segítséget. Az áldozatsegítő központok kapacitásait ugyan növelte, de a „nők elleni erőszak”, mint önálló tényállás, továbbra sem került be a büntetőtörvénykönybe. Az elmúlt évek nagy nyilvánosságot kapott esetei alapján indokolt lenne a jogszabályváltoztatás.
Ha nem igaz az állítás – ismétlem, ezt nem tudhatjuk és nekem nem tisztem ebben ítélkezni –, akkor pedig a hatalomgyár újabb húzása tovább erodálja az áldozatok beszámolóinak hitelességét, csak azért, mert hideg politikai számításból most épp ez az érdekük.
A „miért most?” egyike a legborzasztóbb kérdéseknek, amit abúzust elszenvedő nők kapnak, amikor végre megpróbálnak kilépni szörnyű helyzetükből.
A kérdésre Varga esetében elég egyértelmű a válasz: most volt politikai haszna a vallomásának.
Most úgy lehet a családon belüli erőszak áldozatának egyfajta szimbóluma (saját közönsége előtt), hogy amikor hatalma és pozíciójából eredő befolyása megengedhette volna, alig tett valamit az áldozatokért. Ami a legrosszabb: az, hogy ki áldozat és ki nem, el fog merülni a politikai sárdobálás, a hatalomtechnikai húzások bűzös mocsarában.
Nem valószínű, hogy a most bulvárműsorban a családi életéről kitárulkozó Varga akarata ellenére lépett volna erre az útra „visszavonulása” után. A hatalomgyár működését ismerve joggal feltételezhetjük, hogy nagyon szűk tér maradt a számára, jól behatárolt szerepkörrel. A fiúk, az értelmezési kereteket meghatározó, a bűnösöket felmentő és a korrupcióban alámerülő fiúk, írják most is a forgatókönyvet.
Mit üzen Novák és Varga története? Novák úgy búcsúzott, hogy higgyék el a lányok, a politika nekik is való, kellenek női politikusok. Az ő példája ellenére is.
A kegyelmi ügy és az azt követő politikai válság zárójelbe tette Novák és Varga befolyásosságát. De nem azt, hogy Magyarországon nők lehetnek befolyásosak. Ez csak akkor történne meg, ha elfogadnánk azokat a kereteket, amiker negyvenes-ötvenes férfiak egy szűk klikkje akar ránk erőszakolni. Ráerőszakolták számukra két vitathatatlanul fontos nőre, látjuk, mire mentek vele.
A jövő befolyásos nőinek első dolga lesz a saját játékterüket kialakítani, minden nap tenni a saját autonómiájukért. Nemet mondani, amikor nemeket kell mondani. Ha például egy beosztottad reklámzacskóban vesz át kenőpénzt, akkor nemet kell mondanod. Abból épül a befolyás, a valódi erő. Határozd meg a saját mércéidet, és haladj előre azok szerint.
Zsiborás Gergő,
vezető szerkesztő
