Deli Hanna Bodza több mint öt éve készít videókat saját Youtube-csatornájára, a gyerekeknek szóló Padampára, ahol a fenn lévő mindössze 18 videóból jelentős, ahogyan ő fogalmaz „passzív jövedelemre” tesz szert. A 19 éves lány az így szerzett tőkét részben visszaforgatja a csatornába, részben pedig édesanyjával indítana új vállalkozást belőle.
Bodza délelőtt még biológiából tett emelt szintű érettségit, úgyhogy a csütörtöki interjú elején meg is jegyzem, hogy remélem, nem valami afterpartit húzunk épp keresztbe, de Bodza megnyugtat, hogy az majd csak később lesz. Olaszországba készül orvosi egyetemre, ezért volt számára kiemelten fontos a biológia érettségi.
Paradicsom
Felkészültél rá, hogy ezt most sokan megtudják? – kérdezem meglepettem, amikor elárulja, hogy ismerősi, baráti körében nagyon kevesen tudnak a Padampáról. Bodza határozottan bólogat. Eddig épp a youtuberkedést övező sztereotípiák miatt nem reklámozta a Padampát. Amikor 2016 végén elkezdte, a családja sem értett hozzá, de azóta rajta keresztül ők is látják, hogy „ez nem egy gyors és könnyű lehetőség, hanem nagyon sok munka van mögötte”.
Bodza szerint fontos, hogy valaki felvállalja azt, amit szeret, és amiben jó.
Utóbbit kicsit halkabban teszi hozzá, és „öndicséretben” ez a maximum, ami elhangzik tőle: amikor megkérdezem, miben más vagy jobb az ő csatornája, mint a többi, hasonló tematikájú gyerekcsatorna, hallgat kicsit, látszik, hogy van rá válasza, csak nem akarja mondani.
Kilenc éves korától gondolkozott vállalkozásötleteken, és bár nem látott erre példát, – „nálunk tűzoltók, rendőrök és katonák vannak a családban” – de édesanyja mindig támogatta, hogy kipróbálja az ötleteit. Bodza 14 éves volt, amikor a hároméves húga is nézett már a korosztályának szóló Youtube-videókat, innen jött a csatorna ötlete. Húga játékaival kezdett videókat forgatni, az elsőben állatos kirakókat összerakva tanították a kicsiknek az állatok nevét és hangját. A csatorna neve is húgához köthető, aki a paradicsomot hívta padampának. Az első néhány videón – amiket, ahogyan ez lenni szokott, elsősorban a család és a barátok néztek – még nem volt sok megtekintés, és ezeket azóta Bodza le is vette a csatornáról, mert utóbb nem volt elégedett a minőséggel. Videóit az elejétől kezdve szélesebb közönségnek szánta, és oktató jellegű elemeket is igyekezett beletenni.
Több, mint zsebpénz
Bodza egyáltalán nem hobbiként, hanem munkaként tekint a videógyártásra. „Egyszerű körülmények között élünk, nyaralásra, egyéb dolgokra szerettem volna gyűjteni”. Először vett egy kamerát, később a bevételekből egy laptopot, a videózáshoz szükséges tudást pedig teljesen autodidakta módon gyűjtötte össze az évek alatt. Ha valamit nem tudott, jöttek a “how to..” kezdetű Google- és Youtube-keresések, és részletesen tanulmányozta a Youtube algoritmusát. A videókat a nyári szünetekben készítette, ezért használja a passzív jövedelem kifejezést a bevételeire, mert a csatorna év közben is termel. Azt, hogy pontosan mennyit, nem árulta el, de azt mondja,
a technikai eszközökbe fektetett mintegy félmillió forint már többszörösen megtérült, és havi rendszerességgel tud félretenni a bevételből.
Egy jövőbeli vállalkozás megalapozásához gyűjti a pénzt. Annyit elárult még, hogy 1000 reklámmegtekintésenként az USA-ból jövőknél 1560 forintot, Magyarországról érkezőknél 322 forintot fizet a Youtube. (Vagyis nem a videómegtekintés számít, mert nem minden videó előtt van reklám, vagy ha van, nem mindenki nézi végig).
A gyerektartalmak az egyik legrosszabbul fizető műfaj (a Youtube ugyanis az alapján fizet, hogy mennyire vásárlóképes a célcsoport), mert
a gyerekeknek szóló videók alatt nem lehet kommentelni, így nem épül ki egy olyan közösség, ahol a felhasználók befolyásolni tudják egymást (és persze vásárlási döntéseiket).
Az első időszakban, 2017-ben kéthetente tett fel videókat Bodza, ezek már néhány ezres megtekintést is elértek, majd 2020 nyarán az egyik legós videóját néhány nap alatt több mint 100 ezren nézték meg, ebben valószínűleg az is szerepet játszott, hogy a covid miatt sokkal több kisgyermekes szülő volt otthon. Ezután Bodza is a legós tartalmakra koncentrált, úgy látja, a kicsomagolós és a legós, duplós tartalmak a legnépszerűbbek a gyerekcsatornákon. Egy-egy videóban 20-30 munkaóra van a piackutatástól (Bodza figyeli a hasonló tematikájú csatornákat és rendszeresen tájékozódik a trendekről) a közzétételig.
„Ez nemcsak annyi, hogy gyorsan kitesszük a videót”
Legós tartalmait a világpiacra tervezte, ezért nem mindegyik alatt van magyar hang, és a címeket angolra is lefordítja. Össszesen 120 országból nézik ezeket a videóit, a nézők 10-10 százaléka az Egyesült Államokból és Magyarországról, 8 százalék Németországból követi, a maradék eloszlik a többi ország között.
Bodza az idei tanévben magántanuló volt, így többet tudott foglalkozni a Padampával, és ki tudta próbálni, milyen az, ha magának osztja be az idejét.
Most készít egy olyan üzleti tervet, ami lehetővé teszi majd, hogy néhány munkafolyamatot, például a vágást kiszervezzen, és így több tartalmat készíthessen.
A közvélemény azt látja, hogy megfogunk egy kamerát, aztán gyorsan kitesszük a videót, miközben ahhoz, hogy ez el is jusson az emberekhez, sok kutatómunkára és minőségi tartalomra van szükség – mondja a sztereotípiákról, és arról, hogy eddig miért nem reklámozta ismerősei körében a csatornát. Nem kizárólag ebből akar megélni, az orvostudomány mellett érdekli a programozás és a mesterséges intelligencia, az orvosi képzést később utóbbival kombinálná. Közben édesanyjával valamilyen franchise vendéglátóhely beindításán gondolkoznak, de Bodza azt mondja a webshopok iránt is érdeklődik, és ha az élethelyzete úgy hozza, a digitális nomád életmódtól sem zárkózik el. Ami biztos: szeretne sokat utazni és új embereket, kultúrákat megismerni.
Borítókép fotó: Sebestyén László