A magyar állam viszont kiszáll a Yettelből, az állami részesedések értékének meghatározását független szakértők végezték.
Az ügylettel keletkező bevételt (összeget egyelőre nem közöltek) az állam a budapesti repülőtér visszavásárlásának finanszírozásához fogja felhasználni, írták.
A magyar állam szerepvállalása a stratégiai jelentőséggel bíró telekommunikációs ágazatban – a Magyar Telekommal, valamint a Vodafonnal kötött együttműködési megállapodás révén – a tranzakciót követően is megmarad,
a Corvinus Zrt. pedig továbbra is 29,5 százalékos részesedéssel rendelkezik a piac vezető szereplői közé tartozó Vodafone Magyarországban. A Yettel ügyfeleit a tulajdonosi struktúra változása közvetlenül nem érinti, a lakossági és az üzleti ügyfelek a társaság szolgáltatásait a továbbiakban is változatlan formában vehetik igénybe, olvasható a közleményben.
Nem ez az első
A Yettelben lévő állami részesedés eladása nem az első vagyonelem, amelyet a repülőteret üzemeltető Budapest Airport megvásárlásának finanszírozása érdekében értékesít az állam.
- Novemberben csökkentette a tulajdonrészét az állam a Vienna Insurance Group biztosítócsoport magyarországi üzletágában, vagyis az Alfa és az Union biztosítókban. Az eddigi 45 százalékos tulajdonrész 10 százalékra csökkent.
- Szeptemberben a két Posta Biztosítóban lévő tulajdonrészét értékesítette az állam, holott alig néhány hónappal korábban szerezte meg a két biztosító kétharmados tulajdonrészét. A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. révén 66,9 százalékos részesedése volt a Magyar Posta Életbiztosítóban és a Magyar Posta Biztosítóban.
- Szintén novemberben derült ki, hogy az Erste csoport visszavásárolja magyarországi leányvállalata, az Erste Bank Hungary Zrt. (EBH) 15 százalékos részvényhányadát a magyar állami tulajdonú Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-től. A részvény-visszavásárlásról szóló szerződést november 10-én írták alá, a tranzakció november végéig le is zárult,
értéke pedig 87,55 milliárd forint (kb. 230 millió euró),
ami 125 százalékos többlet a 2016-os eladási árhoz képest (38,9 milliárd forint). Mivel az EBH a szóban forgó időszakban közel 20 milliárd forintnyi osztalékot is kifizetett a Corvinusnak, ez azt jelenti, hogy a magyar állam közel 69 milliárd forintot keresett a részesedésének hála.
Maguk az eladások sem váratlanok, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már ősszel azt mondta, szükség lehet különböző állami vagyonelemek eladására a reptér-deal nyélbe ütése érdekében. Szavai szerint ezek nem stratégiai eszközök.
Éppen múlt héten derült ki, hogy a kormány a katari állami beruházási alapot próbálja meggyőzni: csatlakozzon a repülőteret megvásárló konzorciumhoz, vagyis a magyar államhoz és a francia Vincihez.
