Üzlet

Szintlépés: itt vannak az élő, szaporodó robotok

Knittel Martin
2021. december 01. 3 perc olvasás

Egy miliméternél kisebb, békák őssejtjeiből összekapirgált, öngyógyító apróság – mi ez? Hát a világ első élő robota, a xenobot. Lassan két éve rakták össze, de lehet, hogy többször már nem is kell, mivel szaporodik is, írja a CNN. Ráadásul nem is akárhogyan. 

Három amerikai kutatóegyetem, a Harvard, a University of Vermont és a Tufts University lepte meg tavaly januárban a világot: létrehozták az első élő, békák őssejtjéből összerakott öngyógyító robotot, a xenobotot. 

Az óriási tudományos lépésre most emelték a tétet: a szuperszámítógép által programozott sejtek nem csak mozgásra és önálló fejlődésre, hanem szaporodásra is képesek.

A robotok az állat- és növényvilágban eddig sosem megfigyelt „kinetikus replikációt” használják a szaporodásra: a molekuláris szinten történő folyamatban a xenobotok a környezetükben lévő őssejteket „kapirgálják össze” egy nagyobb halommá, amit folyamatos forgatással összegyúrnak, így öt nap leforgása alatt abból is mozgó, élő xenobot lesz.  

Robot vagy organizmus? (Mindkettő)

Első blikkre a mozgó, afrikai békák (xenopus laevis – innen ered a xenobot név is) őssejtjéből összegyúrt élő-öngyógyító kis robotok mindennek tűnnének az ember számára, csak robotnak nem. Túl kell lépni azonban az általunk megszokott, fémkarokból felépülő robot-képen.

A robotot nem az definiálja, miből épül fel, hanem hogy önmagától cselekszik-e vagy más emberek irányítják.

„Ha ebből a szempontból nézzük, akkor tényleg robotról beszélünk, de nyilvánvalóan egy nem génmanipulált békasejt-organizmus is” – mondja a tanulmány vezető kutatója, Josh Bongard.

Összesöprik, majd összegyúrják az őssejteket. Így készítenek másolatot magukról a xenobotok. Fotó: Disclose TV // Twitter

A több sejttípussá is alakítható őssejteket egy szuperszámítógép programozta az élővilágban eddig nem látott testformákká, ami után a sejtek saját maguk kezdtek el fejlődni. A kutatók azt is megfigyelték, hogy ha belevágnak egy xenobotba, az meggyógyította magát majd tovább mozgott.

„Ezek egyedi, élő gépek. Nem tradicionális robotok, és nem is egy ismert állatfaj. Ez a műalkotások új osztálya: élő, programozható organizmusok” – tette hozzá Bongard.

A tudományág hajnalán

Hatalmas ugrás a xenobotok létrehozása a tudománynak, de még csak az első lépéseket teszi meg az emberiség: ha valamihez hasonlítani kéne, akkor most járhatunk az 1940-es évek számítógépeinél. 

A xenobotok későbbi alkalmazási területei azonban igen ígéretesek az élet sok területén is.  

A programozható sejtek az óceánban gyűjthetik a tengeri élővilág számára káros mikroműanyagokat, gyógyszert szállíthatnak az emberi testben, vagy artériánk lerakódásait is kitisztíthatják. Ezen felül a sejtbiológia kutatóinak felbecsülhetetlen tudásanyagot nyújthatnak a xenobotok.

„Ha igény szerint 3D-s biológiai formát tudnánk készíteni, kijavíthatnánk a születési rendellenességeket, átprogramozhatnánk a daganatokat normál szövetekké, felgógyulhatnánk a nagyobb sérülésekből vagy degeneratív betegségekből, és legyőzhetnénk az öregedést is” – áll a kutatók oldalán.