Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

A legtöbb sikeres női karrier egy jól megválasztott férjjel kezdődik – megjelent a Forbes Women

Második alkalommal jelent meg a Forbes Women, a havilap szeptemberi, nőket és a nemek ügyét támogató melléklete. Szerkesztői köszöntő és ízelítő a lapból itt, a magazin az újságosoknál.

A legtöbb sikeres női karrier egy jól megválasztott férjjel kezdődik.

Heal Edinától, az Egyenlítő Alapítvány alapítójától hallom ezt a mondatot, aztán napokig visszahangzik bennem, miközben összeállnak a második Forbes Women melléklet kulcsanyagai. Véletlen, de ez a mondat rendezi bennem egységes egésszé a mellékletet.

Kezdve az Edinával összeállított, a nők és karrierjük közötti akadályokról szóló szöveggel, a címlapsztorin át, amelynek főhőse, Jentetics Kinga az interjú alatt könnyekig hatódik, amikor arról kérdezem, ki az, aki kezdettől támogatta startupjával kapcsolatban. Aztán ott van Walter Katalin, akiért férje otthagyta szülőhazáját, és családjáért jó pár évvel a nyugdíj előtt strapás állását is.

Ebben a mellékletben apaszerepben jelenik meg a professzor Mérő László, és megszólal négy olyan férfi is, akik életének középpontjában – ahogy ők mondják – a csendes apaforradalom áll. A lap utolsó oldalán emlékezünk – nőkre, akik mégiscsak anyák voltak olyan korokban, amikor harcolni kellett azért, hogy többek is lehessenek.

Minden rendben

Fontos témáknál óhatatlanul szembejönnek társadalmi problémák, és rá kell jönnünk, hogy mi minden nincs rendben. Ahogy a lapban szereplő Herczeg Zsolt apablogger nem írhat férfiaknak úgy, hogy közben ne adna képet a nők helyzetéről,

mi sem tudunk úgy írni nőkről, hogy rajtuk keresztül ne írnánk a férfiak és a társadalom helyzetéről is.

Az inklúzió szó már az utolsó előtti cikkben, hátrányos helyzetű gyerekek befogadását segítő anyák kapcsán kerül elő, de jól kifejezi azt is, mit akarunk: nem azt, hogy a többség is befogadja az egyenlőségen alapuló társadalmi eszmét, hanem hogy mindenki kölcsönösen és magától értetődően legyen elfogadó. Pont olyan magától értetődően, ahogy Edina vagy az én társam otthon, adott esetben elmosogatnak.

Beszélnünk kell

Ebben a mellékletben szereplő nők mind egyetértenek abban, hogy nőként nehezebb, hogy több kört kell megfutni, és több árkot kell átugrani ugyanazért a szakmai eredményért.

Egyetértenek abban is, hogy nem minden házasság bír el két nagy ívű karriert, kell a támogató társ. De a törődő apaság már nem valami fura dolog.

Ma már sok férfi szeretne beszélni kétségeiről, osztaná meg érzéseit, többet és hasznosabban akar jelen lenni a családja életében, de nem képes rá, mert nem tudja, hogyan kell csinálni. Mert nem ilyen mintákat hozott otthonról, nincs mellette olyan nő, aki fogékony erre, esetleg beleszólnak a rokonok, vagy egészen egyszerűen rettenetesen sokat kell dolgoznia – mondja Herczeg. Igaz, egyelőre csak a társadalom nagyon szűk rétege tud változtatni a meglévő berögződéseken, vagy egyáltalán ezen gondolkozni.

És tudsz megoldási javaslatokat tenni az egyes problémák mellé? – kérdezem végül Edinát, visszatérve a nők és a karrierjük között álló akadályokra. Egy pillanatnyi habozás után azt válaszolja: tudod, ezek alapvető változásokat igényelnek, amik lassan mennek végbe. Persze vannak kisebb lépések – kvóta és sokszínűségi stratégia a munkahelyen, egyéni tudatosítás –, de végül arra jutunk: a nyílt és őszinte párbeszéd a nemek között az, ami nélkül nem tud érdemi, és elég gyors változás történni a nők életében, és azon túl.

Egy ilyen melléklet is a beszélgetés része.

Oszd meg!