A Versenyhivatal sorra bünteti a webshopokat, miközben az e-kereskedelem a járvány miatt éveket lépett előre. Mire kell figyelni, hogyan kell szabályosan feltüntetni az árakat? A GVH résen van, az elmúlt hetekben hozott döntései iránymutatóak lehetnek az online kereskedőknek és a fogyasztóknak is. Vendégszerzőnk részletesen elmagyarázza, hogyan alakult a hatósági gyakorlat a legújabb piaci trendekhez.
Az utóbbi időben széleskörű sajtóvisszhangot kapott számos olyan eljárás, amelyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) rendkívül magas összegű bírságot szabott ki egyes online platformokat, digitális eszközöket működtető vállalkozásokkal szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataik miatt.
Áthúzott ár + új, akciós ár: nem úgy van az! Hogyan kell az árakat helyesen jelezni?
Az elmúlt napokban újabb ügyek láttak napvilágot az árak, díjak és egyéb költségek feltüntetésével kapcsolatosan. Mindez nem meglepő, hiszen a GVH a Digitális Fogyasztóvédelmi Stratégiájában meghatározott célokat szem előtt tartva, törekszik hatékonyan reagálni az online piacok új kihívásaira.
Az ügyek tanulsága, hogy az e-kereskedelem térnyerésével egyre hangsúlyosabbá és könnyebben ellenőrizhetővé válik az árak feltüntetésével kapcsolatos előírásoknak való megfelelés kérdése.
A GVH a napokban megjelent döntésében az Emag webáruház gyakorlatát vizsgálta. A probléma az volt, hogy a vállalkozáscsoport nem alakított ki olyan belső szabályokat, amelyek biztosították volna, hogy „eredeti” árként a termék tényleges, jellemző ára jelenjen meg. Az „eredeti” áthúzott árak ugyanis korábban nem funkcionáltak alapárként, hanem csak alkalomszerűen, nagyon rövid időre érvényesültek.
A fogyasztók számára a kedvezmény és annak mértéke mindig valamihez (korábbi árakhoz) képest nyer tartalmat.
Elvárás, hogy ez a korábbi „eredeti” ár huzamosabb ideig érvényesüljön, hiszen ekkor válik a termék alapárává, amihez képest lehetséges a kedvezmény mértékét kommunikálni.
Az, hogy mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy ár alapárrá váljon, az egyes termékek típusától is függhet, általánosságban elmondható azonban, hogy a rövid időre, csupán alkalomszerűen érvényesülő kedvezmények nem merítik ki a GVH joggyakorlatának elvárásait.
Az Erzsébet körúti Emag üzlet // Fotó: Emag
Tevőleges jóvátétel és bírság az Emagnak
Az Emag a jogsértés jóvátételét célzó intézkedéscsomagjában vállalta, hogy a jogszabályoknak megfelelően átalakítja árfeltüntetési gyakorlatát és ezt az Emag piactéren működő partnereitől is elvárja. Mindemellett az elmúlt 12 hónapban vásárló fogyasztók egyenként 3000 forint értékű kuponkedvezményben részesülnek (ez összesen 1,08 milliárd forintjába kerül a cégnek) és a cégcsoport azt is vállalta, hogy elősegíti a magyar vállalkozások online kereskedelmi jelenlétét, többek között jutalék-csökkentéssel, oktatással, hirdetési felülettel és logisztikai szolgáltatásokkal való támogatással (2,88 milliárd forint).
Mindez azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy az Emag bírság nélkül megússza a jogsértést.
A GVH 200 millió forint versenyfelügyeleti bírság megfizetésére is kötelezte a platform üzemeltetőit. A GVH igen aktív ezen a piacon, hiszen nem ez volt az egyetlen ilyen döntése az elmúlt hónapban.
A Budapest Park-ügy
Az eljárásban a GVH a Kultúrpark Zrt. által üzemeltetett Budapest Parkban megrendezett koncertekre és egyéb rendezvényekre szóló jegyek értékesítési gyakorlatát vette górcső alá, a fogyasztók ugyanis azzal szembesültek 2019. január és 2020. május között a Budapest Park weboldalán való fizetéskor, hogy
a jegyek árán felül kezelési költséget is meg kell fizetniük.
A Kultúrpark Zrt. nem tüntette fel sem a Budapest Park online megjelenési felületein, sem pedig online hirdetésein a jegyek árát befolyásoló valamennyi tényezőt, illetve időszerűtlen módon, csak a vásárlás későbbi fázisában tájékoztatta a fogyasztókat a jegyekért fizetendő végső árról.
A GVH eljáró versenytanácsa rámutatott, hogy az online jegyvásárlás során a fogyasztók nem feltételezik, hogy a feltüntetett jegyáron felül kezelési költség megfizetése is szükséges. Éppen ellenkezőleg, más árelemre való utalás nélkül azt feltételezhetik, hogy a feltüntetett ár a fizetendő teljes vételár.
Az online jegyek árelőnye mellett szól ugyanis az a feltételezés, hogy a papírhasználatot és nyomtatási költséget, valamint kiszállítást nem igénylő jegyek ára nem magasabb, mint a hagyományos irodai jegyvásárlás esetén.
Másrészt általánosságban sem jellemző, hogy valamely termék online ára magasabb lenne, mint a hagyományos bolti kiskereskedelemben, legfeljebb az áruk kiszállításának többletköltsége merül fel, de csak a kiszállítást igénylő termékek vonatkozásában.
Érdekes továbbá az a gondolat az eljáró versenytanács részéről, miszerint
környezetvédelmi szempontból is megkérdőjelezhető a papírhasználatot és a nyomtatást megtakarító online értékesítési formákat többlet díjjal terhelni olyan esetekben, amikor a jegy bemutatása egyébként elektronikus formában is lehetséges.
A Kultúrpark Zrt. védekezési stratégiája részben arra az álláspontra épült, hogy a jegyértékesítésben iparági gyakorlatnak számít valamilyen kezelési költség felszámítása. Döntésében azonban a GVH elutasította ezt a védekezést, egyrészt azért, mert nem tekinthető az online vásárlás szükségszerű velejárójának a kezelési költség felszámítása, másrészt relevánsnak tartotta, hogy a vállalkozás saját rendezvényeire – tehát nem független jegyirodaként – értékesített jegyek vonatkozásában alkalmazott ilyet díjelemet.
Buli a főváros legnagyobb szabadtéri koncerthelyszínén még a járvány előtt. Fotó: Budapest Park
Mindemellett hangsúlyozta azt is, hogy
nem csak a kezelési költség felszámítására, hanem annak mértékére vonatkozóan sincs iparági szinten egységes gyakorlat, sőt annak tényleges összege a Budapest Park rendezvényei esetében sem volt egységes.
A GVH értelmezésében mindez szintén amellett szól, a fogyasztók alapfeltételezése nem lehetett az, hogy kezelési költség adódik hozzá a jegyek alapárához.
A fogyasztók így csak a jegyek és azok mennyiségének kiválasztását követően, a vásárlási folyamat végéhez közeledve észlelhették a kezelési költséget és így a végösszeget, amit a kiválasztott jegyekért meg kell fizetniük. Mindezekre tekintettel a GVH megtévesztő mulasztás miatt elmarasztalta a Kultúrpark Zrt.-t
Hogyan úszta meg a vállalkozás a bírságot?
A bevezető részben említett, olykor rekordbírságokkal járó esetekhez viszonyítva szerencsés végkimenetelként is értékelhető a Kultúrpark Zrt. ellen folytatott versenyfelügyeleti eljárásban hozott döntés, tekintve, hogy a GVH csupán figyelmeztetésben részesítette a vállalkozást. A szerencse kifejezés használata persze túlzás, hiszen nehéz lenne találni olyan döntéshozót, aki pozitív érzésekkel emlékezne vissza egy olyan eljárásra, amit három nap híján egy teljes éven keresztül folytattak a vállalkozása ellen. Figyelmeztetésben részesülni azonban valóban kedvezőbb, mint versenyfelügyeleti bírságot fizetni.
Mit is jelent pontosan a figyelmeztetés, és kivel szemben alkalmazható?
A GVH abban az esetben alkalmaz figyelmeztetést bírság kiszabása helyett, ha az eljárás alá vont vállalkozás kis- és középvállalkozásnak minősül, első alkalommal követett el versenyjogi jogsértést és a vállalkozás az eljárás alatt olyan magatartást tanúsít, ami alapján
a GVH feltételezi, hogy a vállalkozás a jövőben jogszerűen folytatja tevékenységét, illetve tartózkodik az újabb jogsértések elkövetésétől.
További szempont, hogy a jogsértéssel érintett fogyasztók ne minősüljek sérülékenynek, tehát ne rendelkezzenek olyan jellemzőkkel (egészségi állapot, életkor, hiszékenység), amelyek miatt különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak és így könnyebben befolyásolhatóak a jogsértő kereskedelmi kommunikációk által.
Megfelelési erőfeszítések elismerése a GVH részéről
A GVH úgy ítélte meg, hogy a Kultúrpark Zrt. megfelel ezeknek a feltételeknek, különösen arra tekintettel, hogy elismerte a jogsértést, módosította weboldalán a kifogásolt kommunikációt az eljárást megindulását követő rövid időn belül, valamint megfelelési programot kezdett el kidolgozni és egyben vállalta annak bevezetését. A GVH szerint mindezekkel biztosítható a vállalkozás jövőbeni magatartásának jogszerűsége és az újabb jogsértés elkövetésétől való tartózkodása.
Pandémia, mint a vállalkozás gazdasági tevékenységét korlátozó tényező
Figyelemreméltó körülmény továbbá az is, hogy a GVH eljáró versenytanácsa a figyelmeztetés mellett (tehát a bírságkiszabás ellen) szóló körülményként vette figyelembe, hogy a 2020. és 2021. évek járványügyi intézkedései a vállalkozás gazdasági tevékenységét jelentősen korlátozták és emiatt árbevétele jelentősen elmarad a korábbi évektől.
Az eljárások tanulságai
Mára már teljesen egyértelművé vált a GVH joggyakorlata fényében, hogy a termékek és szolgáltatások fogyasztók általi reális megítéléséhez szükséges olyan lényeges információknak, mint amilyenek az árakkal vagy díjakkal, illetve árkedvezményekkel kapcsolatos tájékoztatások, könnyen megismerhetőnek, egyértelműnek és mindenekelőtt valósnak kell lenniük. A valós tájékoztatás egyik sarokköve, hogy árkedvezmény feltüntetése esetén a kedvezmény mértéke mindig a ténylegesen, huzamosabb időn keresztül érvényesülő alapárhoz viszonyuljon.
A megismerhetőség és az egyértelműség követelményéből fakadóan a vállalkozásoknak már a vásárlási folyamat legelső fázisában, fogyasztóbarát módon kommunikálniuk kell a fogyasztók számára az áru végső, valamennyi költségelemet magában foglaló árát/díját.
A megfelelés elmaradásával a vállalkozás hatósági eljárások, illetve szankciók szükségtelen kockázatát vállalja magára.
A Budapest Park esete rávilágít továbbá arra is, hogy nem mentesít a felelősség alól, ha a vállalkozás olyan gyakorlatot követ, amely az iparágában bevett vagy amit a vállalkozás megszokottnak vél.
Airbnb, Paypal: a külföldi óriásokra is figyel a hatóság
A GVH láthatóan az online térben is figyelemmel kíséri, hogy a fogyasztók időben megkapják-e az őket megillető megfelelő tájékoztatást a megvásárolni kívánt termék, illetve az igénybe venni szándékozott szolgáltatás árával/díjával összefüggésben.
Az Airbnb Ireland UC (Airbnb) ellen folytatott eljárás egyik indokát is
a szolgáltatás díjtételeivel kapcsolatos hiányos tájékoztatás adta.
A szálláshelyek online piacterét működtető platformon feltüntetett díjak nem tartalmaztak valamennyi díjtételt, így a takarítás díját, a további vendégek után fizetendő díjakat és az idegenforgalmi jellegű adókat.
A GVH korábban a PayPal Europe S.á.r.l. et Cie, S.C.A. (PayPal) tájékoztatásával összefüggésben is észlelt olyan hiányosságokat, amelyeket alkalmasak talált arra, hogy a fogyasztó döntéshozatalának folyamatát kedvezőtlenül befolyásolják. Amennyiben a fogyasztó külföldi devizában meghatározott vételáron vásárol terméket vagy rendel szolgáltatást, a tranzakciója szükségszerűen devizaváltással jár, tekintve, hogy a PayPal a magyar fogyasztók bankkártyáját forintalapúként kezeli. A PayPal-on keresztül történő online fizetés esetén a devizaváltás kétféle árfolyamon valósulhat meg, egyrészt a PayPal saját átváltási árfolyamán, másrészt a kártyakibocsátó banki árfolyamán. A fogyasztó azonban időszerűtlen, hiányos tájékoztatást kapott a devizaváltást igénylő online fizetéseknél alkalmazott árfolyamokról, illetve azok módosítási lehetőségeiről, módjáról. A PayPal azonban kötelezettségvállalás keretében többek között vállalta azt is, hogy a jövőben időszerűen megjeleníti a PayPal átváltási árfolyam mellett a kártyakibocsátó bank átváltási árfolyama választásának lehetőségét is, így a GVH jogsértés vagy annak hiánya kimondása nélkül zárta az ügyet.
Dr. Dávid Barbara,
az Aegis Legal versenyjogásza
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a szerkesztőség tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
Borítókép: Jon Cellier
