Több kérdést is felvet a hétfőn bejelentett Vodafone, a magyar állam és a Jászai-féle 4ig közötti üzlet. Az így megalakuló vállalat a második legnagyobb szereplője lehet a hazai távközlési piacnak. Az állam habár kisebb részben, de beszáll a tranzakcióba. Vajon kell attól tartanunk, hogy az állam a szolgáltatón keresztül próbál hozzájutni az e-mailjeinkhez és telefonbeszélgetéseinkhez?
1. Biztonságban vannak-e az adataim?
„Az adatvédelmi szabályozások nagyon erősek és egyértelműek, amik alapján senkinek sem lehet félnivalója. A szabályozásokat azonban tudjuk, hogy nem mindenki tartja be” – mondja Polyák Gábor jogász, az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének vezetője, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. Nem csupán a GDPR (azaz az Európai Unió Általános adatvédelmi rendelete) védi meg a felhasználókat, de a távközlés területére is külön szigorú adatvédelmi szabályok vonatkoznak, amelyek meghatározzák, kik férhetnek hozzá a keresési előzményeinkhez, híváslistánkhoz vagy akár az e-mailjeinkhez. Egy telefonhívás esetén egyszerűen bemutatható az eset: ugyan a beszélgetés tartalmához a jogszabályi környezetnek megfelelően nem férhetnek hozzá, de a metaadatokat – hogy ki, mikor, kit, hányszor hívott fel telefonon – tárolhatják.
Ezzel szemben Polyák kiemeli, hogy hiába nem tapasztal az ember technikai oldalról visszaélést napi szinten, a technika és az infrastruktúra lehetőséget adnak arra, hogy illetéktelenül hozzáférjenek az adatainkhoz. Erre utalt a hétfő délutáni Facebook-bejegyzésében is, ahol úgy fogalmazott: „Nem állítom, hogy ez azt is jelenti, hogy a Fidesz dönti el és ráadásul látja is, mit nézel, kivel beszélsz, mit töltesz le, de azért ne legyenek illúzióink.
Ha akarja, eldönti, ha akarja, megnézi.”
2. Miért pont a Vodafone kellett?
A kormány régi terve volt a nagy távközlési infrastruktúra birtokba vétele – a mostani tranzakcióhoz vezető, 2012-ben kezdődő próbálkozásokat a 444 gyűjtötte össze –, ezt Polyák is megerősíti. De miért pont a Vodafone kellett a 4ig-nak?
Valljuk be, a távközlési szolgáltatók nélkül lassan egy lépést sem tudunk tenni. Egyértelműen a pozíciószerzés volt az elsődleges indíték”
– foglalja össze Polyák, majd hozzáteszi: nem azt láttuk, hogy a távközlést, mint a társadalmi és biztonsági szempontból alapvető fontosságú infrastruktúrát a kormánypárt más helyzetekben is a szíve csücskeként kezelte volna, elég említeni a szektort érintő különadókat. A jelenlegi helyzetben érdemes visszagondolni a NER elmúlt évekbeli agresszív terjeszkedésére a médiában, hiszen nemcsak az újságokat, hanem a mögöttük lévő nyomdákat, valamint lapterjesztőket is felvásárolták.
Polyák szerint nem szabad elsiklani a tény felett, hogy az üzletben az állam csupán kisebbségi tulajdont szerez. Úgy, mint az az Antenna Hungária felvásárlásakor is történt. A 4ig-nak kétségtelenül segítség, hogy nem egyedül kellett előteremtenie egy ekkora összeget, de az állampolgároknak gyakorlatilag semmiféle haszna nincs a tranzakcióból, mivel a döntésekben az állam – kisebbségi tulajdonosként – nem szólhat bele.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ezzel szemben az adófizetőknek éppen azért jó a Vodafone 4ig- és állami kézbe kerülése, mert nyereséges vállalat. A profitból pedig szerinte akár pedagógusbéremelést is végre lehet hajtani.
3. A Telekom lehet a következő?
A távközlési piac most lényegében kétszereplősre redukálódott. „Uralni a teljes kommunikációs ökoszisztémát, a mobiltól a televízión át a szélessávú internetig, adott esetben a kormányzati távközlési infrastruktúrát is: ez egy nagyon erős ütőkártya.” A Vodafone a Telekom után a második legnagyobb szolgáltató a távközlési piacon, nyár elején több mint 3,8 millió lakossági és üzleti előfizetője volt.
A jelenlegi körülmények fényében viszont nem valószínű, hogy a 4ig valamilyen módon a Telekomot is megkörnyékezné a közeljövőben. Az autógyártók mellett a Telekom számít az egyik legnagyobb német cégnek a hazai piacon, a kialakuló egyensúlyi állapot valószínűleg politikai szempontból a kormánypártoknak kedvez. Mivel a Telekom alternatíva lehet a kormányközeli kézbe kerülő Vodafone-nal szemben, és van ellenpólus,
a kialakult helyzet valószínűleg az Európai Unió ingerküszöbét sem fogja különösebben megütni, így szankciókra onnan nem érdemes számítani.
4. Milyen hatással lesz a televíziós piacra?
A Vodafone felvásárlása új lehetőséget ad a televíziós piaci viszonyok befolyásolására is, de Polyák elmondása alapján itt sem látványos beavatkozásra kell gondolni. A kiskapuk a műsorelosztásában rejtőznek, ugyanis a két vezető kereskedelmi csatorna műsorelosztásának feltételei nem ugyanolyanok. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kormányközeli szolgáltatóktól – ahova eddig a Digi és a MindigTV tartozott – a TV2-csoport a tartalmaiért magasabb díjat kap háztartásonként összehasonlítva az RTL-csoport tartalmaival.
Nem várható, hogy a 4ig esetleg kiszorítaná a Vodafone (korábban UPC) vagy a Digi hálózatáról az RTL-t, azonban a csatorna mégis kevesebb bevételhez jut a kormányközeli kézben lévő TV2 csatornáihoz képest, így az üzleti eredményben jelentős különbséget tud eredményezni a TV2 javára.
+1 Mit lehet tudni a hétfőn bejelentett üzletről?
- Hétfőn közölte a 4ig Nyrt., hogy 715 milliárd forintért venné meg a Vodafone Magyarországot közösen a magyar állammal.
- A 4ig elnök-vezérigazgató posztjáról előző héten mondott le a többségi részvényes, Jászai Gellért. (Azóta igazgatóság elnökeként folytatja munkáját.) A 49. leggazdagabb magyar milliárdos érdekeltségébe tartozó csoport még januárban zárta le a Digi Távközlési és Szolgáltató Kft. és leányvállalatai (Invitel Zrt., Digi Infrastruktúra Zrt., I-TV Zrt.) felvásárlását. A társaság új tulajdonosa az az Antenna Hungária lett, aminek a 4ig a főtulajdonosa, de a magyar államnak is maradt bő 23 százaléka a cégben.
- A várhatóan 2022 végéig lezáruló tranzakció során a 4ig 51, míg a magyar állam 49 százalékot szerezhet a Vodafone-ban.
- Kedd délelőtt a Vodafone vezérigazgatója is megszólalt az ügy kapcsán, aki szerint az egyesülés révén létrejövő második legnagyobb távközlési szolgáltató „előmozdítja Magyarország digitalizációját”.
- Kérdés, honnan van az államnak válság idején több mint 300 milliárdja az egyik legnagyobb távközlési szolgáltató megvásárlására. Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája szerint azonban hiába néz ki elsőre rosszul, de „egy stabil pénztermelő céget vesz az állam”.
