Bő két éve kezdődött a Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank fúziója a Magyar Bankholding ernyőcég alatt.
Ahogy arról a Forbes.hu is írt, a fúzióra lépő bankok először közölt adataiból is látszott, hogy kiváló első féléven vannak túl. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó óriásbank 2024-ig lebonyolítaná a rábocsátást a tőzsdén és év végéig kiderülhet az is, mi lesz a bankcsoport új neve.
A Bankholding piaci pozíciója jelenleg:
- vállalati szegmensben 460 milliárd forinttal bővült a kezelt hitelállomány, így már 20,4 százalékos a piaci részesedésük (ebben már benne vannak a Sberbanktól átvett hitelek);
- lakossági szegmensben az átvett ügyfelekkel 262,4 milliárd forintos a bővülés, amivel a részesedésük 17,1 százalékra emelkedett;
- betétállomány a lakossági oldalon egy év alatt organikusan 902 milliárd forinttal bővült, ez 17,1 százalékos növekedés (a piaci részarány 15,5 százalék);
- a vállalati betéteknél 18,7 százalékos a piaci részesedésük.
Martzy Antal, a Magyar Bankholding pénzügyi vezérigazgató-helyettese az Indexnek adott interjújában beszélt a bankcsoport jövőbeni terveiről és arról, mire számítanak a gazdaságban. Nézzük a legfontosabb gondolatokat:
- éves szinten most 36,3 milliárd forint kiadást jelent a banki különadó, a hozamkörnyezettől függően az jövőre akár 15-20 százalékkal is magasabb lehet;
- „az akadozó uniós támogatások is egy külön, negatív hatást gyakorolnak a hazai devizára” – mondta a gyenge forintról annak kapcsán, hogy a korrupciós kockázatok miatt az EU egyelőre kifizetéseket tart vissza (több forrás ügyében is zajlanak tárgyalások, a legégetőbb ügy a helyreállítási alap pénzei, itt csak Magyarország nem kapott eddig zöld jelzést a terveire);
- „Az egy adottság számunkra, hogy az uniós tőkeerős felvevőpiacokra termelünk” – mondta a magyar gazdaság „beszállítói szerepéről.
- Szerinte most fontos lesz a takarékoskodás és a hatékonyságnövelő (energetikai) beruházások elindítása, a kormány pedig eddig megfelelő intézkedéseket hozott (rezsicsökkentés visszavágása, kata, takarékoskodás).
- Aszály: a legnagyobb agrárügyfél-körrel rendelkező bankként bízik benne, hogy csak kevesen lépnek majd be a kormány által bevezetett moratóriumba.
- Az alapkamat rekordszinten, de az éles piaci helyzet egyelőre fékezi a kamatok durva megemelését, bár a hitelkereslet csökkent.
- Kamatstop: nem mondott arra konkrétumot, mivel készülnek arra az időszakra, ha a kormány ezt kivezetné.
- Saját beruházásösztönző hitelterméken dolgoznak: vállalati és lakossági oldalon is lesznek újdonságok;
- terveznek saját zöld jelzáloghitelt is (kedvező energiabesorolású ingatlanok építésére, vásárlására).
- Az első félév eredményeit biztosan nem duplázzák: az emberek vagy a tartalékaikat élhetik majd fel (a lakossági betétek nem nőttek már az utolsó negyedévben sem), de gond lehet a fizetőképességükkel is.
- Jelenleg a legfontosabb projekt a Takarékbank beolvasztása, a már összeolvadt MKB-Budapest Bank párosba – utóbbi miatt nem volt lemorzsolódásuk. Közben a szervezet digitális transzformációja is zajlik.
- Név és új márka: májusra összeolvad a három bank, de már idén lesz bejelentés a bankcsoport új nevéről és zajlik a háttérben a munka az új márka felépítése kapcsán is (korábban a piacon azt hallottuk, hogy Alfa Bank lehet az új név);
- két éven belül nincs esély a tőzsdei rábocsátásnak, de ez továbbra is stratégiai cél (az MKB ott van már a tőzsdén, de nem kereskednek a részvényeivel);
- nem vetették fel a nemzetközi kibocsátást sem, de fontos nekik a pesti parkett;
- Csányi kritikája: szerinte transzparens volt minden, amit eddig csináltak és az övék a legmagyarabb bank a hazai piacon (arra nem reagált, hogy a tulajdonosi körben lévő tőkealapokkal el lehet rejteni a tulajdonosokat);
- megfelelően biztonságos tőkehelyzet esetén lehet szó osztalékfizetésről;
- lehetséges akvizíciók: „nyitott szemmel járnak”.
