Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Veszik-e még a külföldiek a magyar ingatlanokat?

Az egymilliós négyzetméterárakkal is olcsó Budapest a nemzetközi mezőnyben. A németeknek még mindig a Balaton a Riviéra. Az EU-n kívülről a kínaiak vásárolnak sok ingatlant, főleg Angyalföldön. 

A magyar ingatlanok még mindig kitűnő befektetési lehetőséget jelentenek a külföldi vásárlóknak, ám számuk jelentősen visszaesett az elmúlt két év adatai alapján. Az Európai Unión (EU) kívüli ingaltanvásárlók körében tavaly mindössze 2200 esetben nyújtottak be erre irányuló kérelmet, elsősorban (74%) fővárosi lakásra, a legnagyobb, 39%-os arányban kínai állampolgárok. Ugyanakkor Algériából, Ausztráliából, Tunéziából és Venezuelából is érkeztek befektetők.

Érződik, hogy le voltak zárva a határok a járvány miatt

A Duna House becslése alapján a tavalyi évben több mint 131 000 tranzakció realizálódott a hazai ingatlanpiacon, ebből 2 200 esetben nyújtottak be ingatlanszerzés iránti kérelmet külföldiek. Külön kormányhivatali engedély szükséges ugyanis a lakásvásárláshoz, amennyiben a vevő nem az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamai vagy Svájc állampolgára. Ez a szám így is több mint 40%-kal kevesebb a 2019-ben kiadott engedélyekhez viszonyítva, ami elsősorban a pandémia okozta, nemzetközi utazási korlátozásokra vezethető vissza.

Ingatlan - Verőczi Zoltán / Wikimedia
Újlipótváros: nemcsak a magyar vásárlók körében népszerű. Fotó: Verőczi Zoltán

A Miniszterelnökség által kiadott statisztika szerint a legnagyobb számban a kínai ügyfelek voltak jelen a lakáspiacon. A hazánkban ingatlant vásárlók 39%-át alkotta ez a nemzetiség 2020-ban. Akárcsak a magyaroknál, a kínaiak körében is a legkedveltebb célpont – Budapesten belül – Angyalföld volt, amit a X. és a IX. kerület követett. Nem csak a legnagyobb vásárlói réteget alkották, de a legdrágább ingatlanokra is ők szerződtek. Az izraeliek és az oroszok is 8-8%-át adták tavaly a külföldi vevőknek, őket pedig 5%-os aránnyal az ukránok követték. Az Izraelből érkezők Budapesten belvárosát preferálták a vásárlásnál, míg az oroszok többsége Hévízen, keleti szomszédjaink pedig főleg Mosonmagyaróváron és Dunaújvárosban telepedtek le. Rajtuk kívül szép számban kerültek ingatlanok amerikaiak, törökök vagy szerbek birtokába is.

Regionális szinten a fővárost Pest megye, majd Zala, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar követte a befektetési szempontból népszerű térségek listáján. A tulajdonszerzés 93%-ban adásvétel útján történt, de kisebb részben volt példa ajándékozásra és cserére is.

A beérkező kérelmek közül mindössze 33 darabot utasított vissza a kormányhivatal.

A németeknek még mindig a Balaton a Riviéra

„Szakértőink tapasztalatai alapján, az EU-n belüli nemzetiségek közül a legtöbb vevő – 2019-hez hasonlóan tavaly is – Németországból érkezett hazánkba, legkedveltebb célpontjuk pedig a főváros mellett a Balaton parti nyaralóövezetek voltak” – árulta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. „A magyar tenger az osztrákok és hollandok körében is népszerű, ők elsősorban a Balaton nyugati részében választanak új – szezonális – otthont. Habár a környező országokból kevesebben érkeztek tavaly, mint egy évvel korábban, még mindig jelentős arányt képviselnek a román, szlovák és osztrák potenciális vevők. Ők jellemzően a határvidékeken, kisebb értékű ingatlanokat választanak. Ugyanakkor árszínvonal tekintetében az egyik – lakhatási szempontból – legdrágább régiónak számít Győr-Moson-Sopron megye, köszönhetően fejlett infrastruktúrájának és Ausztria szomszédságának, amely egyben a befektetőket is vonzza.”

Budapest olcsó még mindig 

Budapest központjában egy újépítésű lakást átlagosan egymillió forintos négyzetméteráron lehet megvásárolni, így még mindig az egyik legolcsóbb fővárosnak számít – nem csak az EU-ban, de az OECD tagállamai között is. Egy magyar ingatlanba történő befektetés tehát nyereséges lehet későbbi bérbeadás vagy értékesítés esetén egyaránt. „Az átlagos bruttó bérleti hozam várhatóan évi 3,5-5,8% körül mozoghat a lakás elhelyezkedésétől és állapotától függően. A nyereség maximalizálást szem előtt tartva, a vásárlások és hitelügyletek intézésére ezért gyakran veszik igénybe a külföldi ügyfelek a közvetítői segítséget” – tette hozzá Benedikt Károly.

Oszd meg!