A sokk csendje után a hadsereg gyorsan lépett, hétfőn már katonai ellenőrző pontokat állítottak fel Caracasban, a rezsim bekeményített, de már új arca van. Nem lehetnek nyugodtak, de Delcy Rodríguez új elnök a nyilvánosság előtt nem a tégla miatt aggódik, hanem Isten felé tekint.
Caracasban a bombázásokat és Nicolás Maduro elfogását követően egy dolog volt igazán feltűnő: a csend – írja tudósításában az El País. Hétfőre azonban minden megváltozott. Caracas mára militarizált várossá vált: fegyveres katonák, páncélosok és ellenőrzőpontok lepték el. Ugyanez a kép rajzolódik ki az ország többi részén is.
Maduro már októberben előkészített egy rendkívüli állapotot elrendelő rendeletet, amelyet külső támadás esetén azonnal életbe léptethetett volna. Ez szombaton meg is történt, amikor amerikai repülőgépek stratégiai jelentőségű katonai létesítményeket bombáztak, megnyitva az utat azoknak a helikoptereknek, amelyek Maduro elszállítására érkeztek.
A rendkívüli állapotot órákkal később hirdették ki – de már Maduro nélkül.
Mozgósítás és ellenőrzés, a rezsim bekeményített
Azóta fegyveres, sokszor maszkos biztonsági erők által működtetett ellenőrzőpontok jelentek meg Caracas-szerte, ahol mobiltelefonokat és járműveket vizsgálnak át. A kormány hivatalosan nem közölte az intézkedések részleteit, ezekre az utcán zajló eseményekből lehet következtetni. A rendeletet tartalmazó hivatalos közlöny azonban a héten kiszivárgott. A szöveg elrendeli „minden olyan személy felkutatását és elfogását, aki külföldi fegyveres támadást támogatott vagy elősegített”, ami a megfigyelés és az üldözés érdemi szigorítását jelenti.
Caracas, 2026. január 04.
Kormánypárti civil fegyveresek motorkerékpárost állítanak meg egy caracasi utcán az elõzõ napi amerikai támadás után, 2026. január 4-én. A támadáskor az amerikai katonák elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét, majd az Egyesült Államokba szállították õket.
MTI/AP/Ariana Cubillos
A chavista hatalom bebiztosítja magát a következő időszakra, a hatalomátadás közepette, miközben Maduro és felesége, Cilia Flores New Yorkban vannak őrizetben. A rendelet 90 napig érvényes, és elrendeli a kritikus infrastruktúrák – köztük a közszolgáltatások és az olajipar – katonai felügyelet alá helyezését. Ezeken a területeken a civil alkalmazottak ideiglenesen katonai rendben és fegyelem mellett kénytelenek dolgozni.
Operatív szinten aktiválták az úgynevezett Nemzeti Integrált Védelmi Parancsnokságot, megerősítették a határbiztonságot, és védelmi feladatokra mozgósították a Nemzeti Milíciát – egy, a hadsereg mellett működő félkatonai szervezetet.
A chavista vezetés első közleményében fegyveres ellenállásra szólított fel, aminek hatására kormányzati tisztviselők, parlamenti képviselők és párttagok fegyverrel jelentek meg az Egyesült Államok elleni demonstrációkon. Katonák és félkatonai szervezetek folyamatosan járőröznek a fővárosban és többen közülük állandó mozgósítást hirdettek.
Újságírók bebörtönzése, figyelmeztető lövések és feszültség mindenhol
Az új politikai ciklust meghatározó feszültség – Delcy Rodríguez hivatalos hatalomba lépésével párhuzamosan – a sajtóval szembeni fellépésben is megmutatkozik. A Venezuelai Nemzeti Újságírószövetség szerint legalább 14 újságírót és médiamunkást vettek őrizetbe a hírszerzés emberei, miközben a parlament környékén és Caracas más pontjain tudósítottak (hármat később elengedtek).
A feszültséget jól jellemzi, hogy a kedden a rendőrség több lövést adott le a Miraflores-palota mellett, később azt mondták, illegálisan reptetett drónok miatt adtak le figyelmeztető lövéseket (az esetről készült felvételek máris ellepték a közösségi médiát).
A határ mentén is jól érzékelhető a feszültség. A Cúcutát a venezuelai Táchira állammal összekötő hidakon kereskedők jönnek-mennek. A kolumbiai oldalon katonák állnak fegyverrel és tankokkal, „bármilyen eshetőségre készen”. A katonák azóta vannak ott, hogy Kolumbia elnöke, Gustavo Petro elrendelte a határ megerősítését az Egyesült Államokkal kialakult feszültségek miatt.
Petro többször hangsúlyozta: nem engedi, hogy kolumbiai területről támadják meg Venezuelát. Nem is volt rá szükség – az amerikai támadás a levegőből érkezett.
A venezuelai állampolgárok hétfőn átkelhettek a határon, miután járműveiket átvizsgálták, a külföldieket viszont visszafordították, még akkor is, ha olyan ország állampolgárai voltak, amelyek esetében nem szükséges vízum.
„Maduro már megvan, de Trump sokkal rosszabb nála”
– mondta a lapnak az egyik motoros taxis. A másik azt mondta, csak békét akar. „Semleges vagyok, se egyik, se másik oldalon nem állok. Egy működő országot szeretnénk, olyat, amilyen régen volt” – mondta egy harmadik taxisofőr. Egy fuvar a kolumbiai Medellínbe – 12-14 órás autóút – 70-80 dollárból megvan, ez a venezuelai átlagos havi nyugdíj 7-8-szorosa.
Egy tégla a rezsim szívében: a kormányba beépült CIA-ügynök kulcsszerepet játszott Maduro elfogásában
Maduro elfogása és az amerikai támadás után Venezuelát félelem és csend uralja. Az emberek kerülik a beszédet, törlik az üzeneteiket, tartanak a megfigyeléstől és az önkényes letartóztatásoktól. A chavista apparátus pár órányi sokk után gyorsan újraszerveződött. Venezuela bizalmatlan társadalommá vált, ahol az emberek nem tudják, ki hallgat, ki figyel, ki jelent.
A hatalmat magához ragadó Rodríguez befelé és kifele is üzen ezzel. Bírja a fegyveres testületek támogatását, populista énje pedig azt mutatja, felkészült az imperialisták újabb támadására, ura a helyzetnek, a rezsim nem túlélő üzemmódban van, hanem erősebb lett.
De a paranoia nemcsak a lakosságot kerítette hatalmába. A kormánynak is van rá oka.
Maduro elrablása az Egyesült Államok legnagyobb latin-amerikai katonai művelete volt a 36 évvel ezelőtti panamai invázió óta, több mint 150 különböző típusú repülőeszközt vetett be, valamint a Delta Force különleges egységeit és több amerikai hírszerző szervet. A hadművelet azonban nem valósulhatott volna meg a CIA által szolgáltatott információk nélkül: az ügynökség már a nyár óta beépített emberekkel dolgozott Venezuelában.
A hírszerzés által átadott adatok döntő fontosságúak voltak Maduro és felesége tartózkodási helyének meghatározásában. A házaspárt egy Caracas közelében lévő katonai létesítményben fogták el, abban a szobában, ahol aludtak. A Delta Force egységei még azelőtt elfogták Madurót, hogy elérhette volna azt a különösen megerősített biztonsági helyiséget, amelyet kifejezetten az ilyen támadások kivédésére alakítottak ki.
A CIA egy kisebb csoportja augusztusban titokban Caracasba utazott, és ott kapcsolati hálót kezdett kiépíteni, mígnem informátort találtak a Maduro-kormányon belül – írta a The New York Times.
Az ügynökök egy rendkívül értékes forrást szereztek, aki közvetlenül a venezuelai kormányban dolgozott, és segített nyomon követni Maduro mozgását és tartózkodási helyét elfogása előtt.
Néhány héttel azelőtt, hogy a CIA-csapatot Venezuelába küldték volna, Pam Bondi bejelentette: 50 millió dollárra emelik a jutalmat azok számára, akik olyan információt szolgáltatnak, amely Maduro elfogásához vezet. A jutalom végül döntő tényezővé vált. Egykori amerikai tisztviselők a New York Timesnak elmondták: a CIA információhoz jutott a jutalom fejében, noha a hadművelet után Marco Rubio külügyminiszter azt mondta, a vérdíjat Maduro elfogásával megspórolták.
A venezuelai CIA-ügynökök részletes mintákat dolgoztak ki Maduro szokásairól: rendszeres tartózkodási helyeiről, mozgásáról és útvonalairól. A kormányon belüli forrás révén értékes adatokat gyűjtöttek az elnök életmódjáról, környezetéről és személyi védelméről, amely nagyrészt kubai testőrökből állt (közülük 32-en haltak meg, amikor Madurót védték).
A CIA részletes adatokat szerzett arról, „hogyan mozgott, hol élt, hová utazott, mit evett, mit viselt, és mik voltak a háziállatai” – mondta Dan Caine tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője a bevetés utáni sajtótájékoztatón.
Az, hogy a CIA jelen volt Venezuelában, nem volt teljesen meglepő. Trump már nyár végén engedélyezte az ügynökségnek a titkos műveleteket az ország területén, a kábítószer-ellenes kampány részeként.
De mit mond az ország új vezetője arra, hogy az államigazgatás csúcsán van egy tégla?
„Semmilyen külső ügynök nem irányítja Venezuelát. A sorsomat nem kémek vagy idegen hatalmak döntik el, hanem Isten.”
Fotó: Kormánypárti civil fegyveres egy caracasi üzlet elõtt õrködik az elõzõ napi amerikai támadás után. MTI/EPA/EFE/Ronald Pena R.
