Van egy másik jól érzékelhető trend: 2020 végén már több volt az ázsiai, mint az ukrán vendégmunkás. Leggyorsabban a vietnámi és dél-koreai vendégmunkások száma emelkedik. Az egyszerűsített formában, vagyis munkavállalási engedély nélkül is alkalmazható ukránok száma visszaesett, ahogy egyébként más EU-n belüli országból érkező munkásoké is.
Az ázsiaiak előretörése nem véletlen, annak egy tavalyi törvénymódosítás ágyazott meg, ami több ázsiai ország állampolgárainak könnyítette meg a munkavállalást.
Ezek: Vietnám (érvényes munkavállalói engedélyek számában 2020 végén már ők vezettek, Kínát is megelőzve), Mongólia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán, illetve engedményt kaptak EU-n kívüli európai országok is, úgy mint Fehéroroszország, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró.
Ezen országok polgárai a hiányszakmákban könnyített feltételekkel kaphatnak munkát Magyarországon, vagyis hasonló státuszban, mint amit korábban már a szerbek és az ukránok kaptak.
350 ezer nettó a minimum
Az, hogy 2017 után újabb országok számára nyitotta meg a lehetőséget Magyarország, mutatja, hogy a munkaerőhiány az idényjelleggel ide érkező külföldiek ellenére is komoly probléma maradt. A G7 megjegyzi,
a vendégmunkások aránya még ezzel együtt is nagyon alacsony, az EU átlag alatt van bőven Magyarországon.
Az egyik munkaerő-kölcsönző azt mondta a lapnak, a képzettebb ázsiai munkaerőért már verseny van a magyar piacon is, egyáltalán nem igaz az a közkeletű vélekedés, hogy minimálbérért érkeznek ide Ázsiából dolgozni, sőt. Túlórákkal együtt a vietnámiak 350 ezer forintos nettó fizetésért szeretnének dolgozni minimum, megbízhatóan dolgoznak, de magasabb fizetésért simán továbbállnak. A magyar fizetésekkel, hiányszakmákkal és lehetőségekkel tisztában vannak, bérigényük egyáltalán nem alacsonyabb, mint a magyaroké.
