A Balkán felé nyílik tovább a magyar munkaerőpiac, de az oroszoknak és a fehéroroszoknak is könnyebb lesz munkát vállalniuk.
A július 8-án megjelent vendégmunkás-törvénnyel kapcsolatban
- Horváth Tamással és Stasztny Viktorral, a Menton Jobs alapítóival,
- Maier Dáviddal, TERENDO Munkaerő Ügynökség ügyvezető igazgatójával,
- és Rácz András Oroszország-szakértővel beszélgettünk.
Miről szól az új vendégmunkás-törvény?
Magyarországon többféle jogcímen vállalhatnak munkát harmadik-országbeli (nem EU-s) állampolgárok. Ezek közül legtöbbször
- vagy valamely típusú tartózkodási engedély,
- vagy az úgynevezett Nemzeti Kártya igénylésére kerül sor.
A munkavégzési és tartózkodási (foglalkoztatás célú) engedélyek kérelmezhetők magánszemélyként is, ez egy időigényes és korántsem biztos folyamat, de ennél sokkal gyakoribb, hogy minősített munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül érkezik Magyarországra az adott munkaerő (vendégmunkás célú engedéllyel), amivel az átvilágítás és az adminisztráció ideje jelentősen lerövidíthető.
A Nemzeti Kártya ezt az adminisztrációs folyamatot hivatott tovább könnyíteni a jelentős magyar kisebbségekkel rendelkező, szomszédos, nem EU-s országok munkavállalói számára. Ez nem egy új rendszer, július 8-a előtt is érkeztek nagy számban Nemzeti Kártyával ukrán és szerb vendégmunkások Magyarországra.
Csakhogy az adminisztrációs és diplomáciai könnyebbséget a magyar kormány az új jogszabállyal kinyitotta a következő országokra is:
- Bosznia-Hercegovina
- Észak-macedón Köztársaság
- Belarusz Köztársaság
- Moldova
- Montenegrói Köztársaság
- Oroszországi Föderáció
- Szerbia
- Ukrajna
A listán megjelenő új európai országok a vendégmunkás célú, tehát a kölcsönzésbe vehető országok listájáról átkerültek ebbe a kategóriába. A továbbiakban vendégmunkás-tartózkodási engedély a következő „minősített” országokból érkező munkásoknak adható csak ki:
- Fülöp-szigetek
- Indonéz Köztársaság
- Kazah Köztársaság
- Mongólia
- Vietnámi Szocialista Köztársaság
- Brazil Szövetségi Köztársaság
- Georgia (Grúzia)
- Kirgiz Köztársaság
- Venezuelai Bolivári Köztársaság
- Kolumbiai Köztársaság
A Nemzeti Kártyás országok korábban a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel foglalkoztatható országok közé estek.
Miért kellett nyitni a Balkán felé?
A Menton Jobs alapítói szerint a Balkánról származó vendégmunkásoknak a becsatornázásának kettős oka lehet. Egyrészt a gazdaságnak önmagában nagy szüksége van a közepes bérezésű munkásokra, hiszen például már az ukrán vendégmunkások iparban ellátott szerepe, és ezáltal a bére is egyre magasabb, ahogyan a kelet-ázsiai munkaerő költsége is folyamatosan nő.
Másrészt, mivel ezen országok az EU-s csatlakozás kapujában vannak, egy fokozatos munkaerőpiaci integrációként is értelmezhető ez a nyitási politika.
Arról már a múlt héten is írtunk, hogy Nemzeti Kártya szakmai és magánéleti előnyökkel is jár:
- a magyar munkavállalás gyorsabban és vonzóbb opció lesz adminisztratívan, kevesebb szervezeten megy keresztül a dokumentáció,
- nincs munkaerőpiaci átvilágítás, nincs kizárt foglalkozás, bármilyen szakmában elhelyezkedhetnek, a kérelemhez nem kell munkaerőigény benyújtásáról szóló igazolás,
- első alkalommal 2 évre kérhető, de akárhányszor meghosszabbítható +3 évekre,
- a hosszabbítási eljárásnál nem kell tenni kulturális ismereti vizsgát,
- családegyesítésre van lehetőség.
Ezek szignifikánsan jobb feltételek, mint a vendégmunkás-tartózkodási engedély által meghatározottak, ahol a körülményes diplomáciai és munkaerőpiaci procedúra és a család hiánya rányomja a munkavállalásra a bélyeget.
+ Nincs limit
A Nemzetgazdasági Minisztérium idén 65 ezerben maximalizálta a kiadható vendégmunkás tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek számát. Ebbe a keretbe nem számítanak bele a Nemzeti Kártyás vendégmunkások.
A Menton Jobs alapítói a fáradt balkáni munkaerőpiac fellendülése mellett egy tisztább munkaközvetítő-piaci helyzetet is várnak a döntéstől, hiszen az ezekből az országból érkező munkások már nem kizárólag minősített munkaerő-kölcsönzőkön, hanem akár kisebb cégeken keresztül, vagy akár személyesen is kereshetnek munkát.
Ezt a folyamatot az is tovább pörgeti, hogy a nagy kölcsönzők szolgáltatásaira (pl. relokációs támogatás) a közeli országokban lakók a legtöbbször nem tartanak igényt.
Stasztny Viktor és Horváth Tamás, a Menton Jobs alapítói // Fotó: Sebestyén László
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar lehetnek a balkánról érkező munkások elsődleges felvevőpiacai a szakértők szerint – a kisebb távolság miatt az idénymunka is opció – de az ukránokhoz hasonlóan
szinte bármilyen betanított munkára alkalmasak lehetnek.
Mit jelent, hogy minősített kölcsönző?
A hagyományos idegenrendészeti vizsgálatok lassú és költséges működése miatt 2022-ben a kormány létrehozta az ú.n. „minősített” kölcsönzők rendszerét. Ezekre a cégekre létszámkorlát – legalább 1000 főt, ezen belül pedig legalább 500 magyart kell foglalkoztatniuk – mellett szakmai irányelvek is vonatkoznak. Papíron így garantálható, hogy nagy létszámban, de ellenőrizve tudjanak vendégmunkások Magyarországon dolgozni.
A kölcsönző-cégek kis száma miatt az ellenőrzésük is egyszerűbb folyamat; mivel piaci vállalkozásokról van szó, jól szankcionálhatóak – garantált tehát, hogy be fogják tartani a vonatkozó szabályokat.
A Nemzeti Kártya hatálya alatt lévő harmadik országokban már nem számít, hogy minősített kölcsönzőként szolgáltat-e a cég, de ahogyan azt láthattuk, ez nem jelentett piacvesztést, mivel ezek a kölcsönzők inkább Ázsiában aktívak.
Lehet, hogy ez is kevés?
Maier Dávid, a TERENDO Munkaerő Ügynökség ügyvezetője szerint van még munkaerő-tartalék a balkáni régióban, de aligha fogja ez érdemben javítani a hazai munkaerőhiányt. A folyamatosan nyíló munkaerőpiaci szabályozás szerinte teljesen természetes folyamat: egyre több és több állás marad betöltetlenül, egyre nagyobb merítésből kell a magyar gazdaságnak munkaerőt toboroznia a fejlődéshez.
A probléma csak az: nem biztos, hogy kellő motivációt tudnak adni a magyar életkörülmények és a magyar bérek.
A jó balkáni munkaerőt nehéz megtartani Magyarországon, könnyen továbbindulnak nyugatra.
Ezt az EU-n és a schengeni övezeten belüli szabad, büntetlen, szinte költségmentes mozgás tovább nehezíti. (Tartózkodási engedély esetén nyilatkozatot kell tenni Magyarország és Schengen elhagyásáról.) Éppen ezért a munkaerő-kölcsönzőknek sosem volt nagy biznisz a balkáni országokból munkaerőt toborozni Magyarországra; ez kis haszonnal és jelentős kockázatokkal jár.
Ezen a Nemzeti Kártya rendszere segíthet – véli Maier – hiszen közvetítők nélkül, vagy kisebb cégeken keresztül is jöhetnek dolgozni a munkások.
A jogalkotó szándéka természetesen nem csak az ázsiai munkaerő kiegészítése, de annak kiváltása is lehet, erre az eshetőségre Parragh László szavai is utalnak, aki szerint
a fehér, keresztény, európai munkaerő lenne ideális.
Ez aligha fog megvalósulni, amikor Ázsiából gyakran jobb munkamorállal rendelkező, kiszámíthatóbb, stabilabb munkaerő kölcsönözhető nagy merítésből: a 2017-2018 óta tartó munkaerőpiaci trendet nem valószínű, hogy meg tudná fordítani egy alapvetően adminisztratív és magánélet-fókuszú könnyebbség.
Maier szerint éppen ezért aligha ez volt az utolsó ilyen szabályozói lazítás: ha továbbra sem lesz elég munkás, akkor szükséges lehet könnyítéseket távolabbról érkező munkaerő esetében is alkalmazni.
Na de mit keresnek itt az oroszok?
A témával kapcsolatban Rácz András Oroszország-szakértővel beszélgettünk. Az oroszok beutazásának megkönnyítésére egyetlen lehetséges magyarázat látszik, ez Paks II, a mintegy egymilliárd forintból épült foktői munkásszállás (volt szovjet laktanya) és a további 4000 főt befogadni képes, jelenleg építési fázisban lévő paksi munkásszállás legalábbis erre enged következtetni.
Ez egy olyan beruházás, amihez nagyszámú, kizárólag orosz, esetleg belarusz szakemberre lehet szükség – gondolnánk. A probléma csak az, hogy az atomerőmű működtetése kapcsán eddig is élt Magyarországon egy néhány ezer fős kis orosz kolónia, részben Pakson – emeli ki Rácz.
Az is tény, hogy ha csupán az atomerőmű-építés érdekében kerülne sor az orosz munkások beutaztatására, akkor specifikusan meg lehetne mondani, hogy milyen munkakörre keresnek milyen szakembert, míg a Nemzeti Kártya a szabad munkahelyválasztás lehetőségét teljesen nyitva hagyja.
A következő dolog pedig, amit egyáltalán nem tudni előre, az a nagyságrend. Pár tucatnyi nagyon speciálisan képzett szakemberről van-e szó, vagy sok ezer emberről? Ezzel kapcsolatban is kevés információ érhető el a nyilvánosságban, hiszen a Nemzeti Kártya korlátlan darabszámban igényelhető és kiadható.
Nem látom mi szükség van arra, hogy meg nem határozott számú orosz előtt szélesre tárjuk a magyar munkaerőpiacot.
– fogalmazott Rácz András lapunknak, majd hozzátette, hogy hiába épít a Roszatom atomerőművet a fehérorosz Osztravecben – ami már sokkal előrébb tart, mint a paksi – ott is jellemzően oroszok dolgoznak. A fehérorosz munkaerőimportot tehát még nehezebb megérvelni.
Nemzetbiztonsági szempontból fontos megjegyezni, hogy az oroszok és fehéroroszok belépése Magyarország területére a Nemzeti Kártyától függetlenül vízumköteles, ennek az ellenőrzése azonban a magyar hatóságok erőforrásaitól függ:
ha nagy számban történik igénylés és ezzel párhuzamosan nem nő meg a hatóságok erőforrása, akkor ez komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet nem csak Magyarország, de az egész schengeni zóna számára.
A trend nem most kezdődött. Ahogyan azt a Forbes.hu-n is már megírtuk: sok kínai és orosz vett Magyarországon ingatlant tavaly, többségük nem otthont szeretne. A korábbi években kialakított letelepedésikötvény-program után a kormány újabb kezdeményezése, az idegenrendészeti törvény, az EU-n és EGT-n kívüli országok állampolgárainak szól, melynek lényege, hogy az ingatlanvásárlásért vagy vagyonkezelő alapítványoknak adott adományért cserébe tízéves tartózkodási engedélyt adnak a vevőknek.
Ennek a trendnek a folytatásaként is értelmezhető az új vendégmunkástörvény, amivel már nem csak az orosz elit számára nyílt ki a Magyarországon történő letelepedés lehetősége. A szakértő szerint ez az intézkedés akár az amerikaiak által betömött orosz kémbank nyújtotta nemzetbiztonsági kiskapu újranyitása is lehet.
A témában Rácz Andrással készült interjúnk elérhető itt.
