Még a hétvégén is a Fed által kiváltott tőzsdei zuhanásról szólnak a szalagcímek az amerikai pénzügyi sajtó egy részében, pedig Powellék pontosan azt csinálták, amiről eddig beszéltek és pontosan ugyanazt is mondják már hónapok óta. Addig emelik a kamatot, amíg le nem törik az inflációt, akkor is, ha ez mindenkinek fáj. A Wall Streetnek, a háztartásoknak. Csak ezt a piac eddig nem hitte el. Most kezdi.
Persze korábban láttunk arra is példát többször, hogy az első piaci esésre, vagy a gazdaság minimális elgyengülésére a Fed hirtelen berezel és elkezd lazítani, megnyitja a pénzcsapot. Powell is bohócot csinált már magából azzal, hogy tavaly hosszú hónapokig időlegesen megugró inflációról beszélt és ennek megfelelően cselekedett. Ehhez képest tart most a szilárd eltökéltsége, tehát valahol az se meglepő, hogy a piac egy része egy nem annyira rossz inflációs adat nyomán rögtön arra spekulált, hogy bármit is mondhat a Fed, úgyis be fog lazulni. De ezúttal, eddig nem tette.
Így aztán a kötvénypiac elkezdte beárazni a tartósabb inflációt, a tartósabban magas kamatszintet, ami igen kedvezőtlen a részvénypiacnak is. Ez péntekre kritikus technikai szintekre tolta le a vezető részvényindexeket is, ezekkel jöhet nagy küzdelem a következő napokban. Ha áttörnek lefelé, akkor nehéz lesz megállítani őket.
Eközben Magyarországon a pénzügyminiszter kisegítette az elemzőket egy szép nagy recessziós bemondással. Kis személyes mellékzönge: a héten dolgoztam a magazinban megjelenő negyedéves makroösszefoglalón (az októberi Forbes természetesen szerdától a standokon) és annyira széttartó és bizonytalan prognózisokkal még sose találkoztam, mint most. Sokatmondó az is, hogy a portfolio.hu elemzői felmérésében a szokásoktól eltérően név nélkül szerepelnek a szakértők, mert a prognózisok jó része épp felülvizsgálat alatt áll. A lényeg, hogy drasztikusan romlottak a kilátások, de ezt nagyon nehéz most számszerűsíteni.
Varga Mihály viszont megtette. Az elemzők óvatosan addig jutottak, hogy nem tudnak kizárni negatív GDP-változást 2023-ra (a konszenzus +0,6 százalék), a pénzügyminiszter Közgazdász Vándorgyűlésen bemutatott prezentációjában négy egymást követő negyedévben vár gazdasági hanyatlást, az idei negyedik negyedtől 2023 harmadik negyedévéig. Ez biztos recesszió jövő évre.
Az elmúlt fél év alatt a 2023-as növekedéssel kapcsolatos várakozások 4 százalékról zuhantak le nullára, ami pedig az inflációt illeti, idénre 8-ról 14 százalék körülre ugrott a várakozás, jövő évre pedig márciusban még 4-5 százalékot várt a piac és az MNB is, most a piacon 10-15 százalék között mozognak a becslések. A Varga-féle prezentáció alapján a pénzügyminiszter inkább a sáv tetejével számol, a jegybank friss előrejelzése pedig a héten érkezik az inflációs jelentés formájában.
Jön a tökéletes vihar
Szépen kezd az angolból átszivárogni a magyar pénzügyi sajtóba is a perfect storm kifejezés, amit kézenfekvő tökéletes viharként fordítani, de esetünkben a szarvihar talán jobban kifejezi a helyzetünket. Mert igaz, hogy sok tényező összejátszik ellenünk és többre nem is igazán van ráhatásunk (mindenekelőtt a háború, az energiaár-robbanás és az aszály), de a full gázfüggőség mégis csak a magyar kormányok sara, ahogy az is, hogy 30 éve képtelenek kitörni a prociklikus gazdaságpolitika bűvköréből. Ezt volt képes a mostani kormány hathatós jegybanki segítséggel kimaxolni a még élénk gazdaság túlpörgetésével, az ész nélküli választási pénzszórással. Így aztán most megint ott állunk meztelenül abban a bizonyos viharban, nullához konvergáló költségvetési mozgástérrel az élénkítésre.
Az már biztos, hogy az égbe szálló energiaszámlák miatt jön a vállalati csődhullám, de fogalmunk nem lehet, hogy mekkora. Azt se tudja senki, hogy milyen arányban nem tudja majd fizetni a lakosság a rezsiszámlákat.
Reménykedhetünk, hogy az európai piaci gázár tovább csökken és akkor picit lefelé is mozdulhat a következő megállapításkor a rezsicsökkentett limit feletti fogyasztás után fizetendő ár.
A háború lezárása rövid távon teljesen valószínűtlen, a legnagyobb kérdés a gazdaság alkalmazkodása az új helyzethez. Reális forgatókönyvvé kezd válni, hogy brutálisan nehéz telünk lesz, de a drasztikus fogyasztásszűkülés és a munkanélküliség megugrása jövő tavaszra túllendíti az inflációt a csúcson, ősztől pedig elkezdünk kimászni a recesszióból. Jobbat már kár várni, örülhetünk, ha ennyivel megússzuk.
