A pénzügyminiszter szerint a sztárbefektető téved, „ég és föld a különbség a reálgazdaság tekintetében a Gyurcsány-korszakkal”.
„Mindig meglep, amikor magukat neves közgazdásznak nevező szakértők olyan összevetéseket tesznek, amelyek a tények alapján nem állják meg a helyüket” – fogalmazott évnyitó sajtótájékoztatóján Varga Mihály az atv.hu kérdésére, mi a véleménye Zsiday Viktor sztárbefektető friss költségvetési elemzéséről.
Zsiday – mint arról a Forbes.hu is beszámolt – azt írta 2024-es első elemző cikkében, hogy a költségvetés helyzete olyan rossz, mint a Gyurcsány-kormány 2006-os mélypontján volt, és kiigazításokra lenne szükség. A sztárbefektető szerint összeomlott a „legalább kormányozni tudnak” mítosz.
„Aki azt gondolja, hogy az ország mai helyzete összevethető a Gyurcsány-kormány időszakával, az nem veszi figyelembe a tényeket, és az azóta eltelt időszak teljesítményét. Össze sem lehet hasonlítani az akkori helyzetet a mostanival, akkor az IMF-hez és az EU-hoz kellett fordulni külső segítségért”
– mondta erre reagálva a pénzügyminiszter, aki éppen a napokban jelentette be, hogy az elmúlt napokban mennyi, régen várt uniós forrás érkezett Magyarországra. Varga ennek ellenére úgy folytatta, ma jóval alacsonyabb a munkanélküliség – akkor 12 százalékos volt – és a GDP is magasabb. A pénzügyminiszter szerint tehát:
„ég és föld a különbség a reálgazdaság tekintetében a Gyurcsány-korszakkal.
Ráadásul Varga úgy látja, az ország biztonságos finanszírozása egy percre sem került veszélybe, és „ez a legfontosabb”. A pénzügyminiszter ugyanakkor az esetleges, a kormány saját előrejelzéséből következtethető költségvetési kiigazítást firtató kérdésre már azt mondta:
a kormány eddig is kész volt és ezután is kész a megfelelő lépések megtételére, ha a pénzügyi helyzet azt indokolja.
Varga szavaival szemben tény: kisebb lehet az előzetes várakozásoknál az infláció és a GDP-növekedés 2024-ben a kormány pár napja közzétett középtávú előrejelzése szerint. A dokumentumból az is kiderült, hogy tényleg nem sikerült teljesíteni az 5,2 százalékra módosított hiánycélt – a pénzügyminiszter erről ma már azt mondta, 5,9 százalékra változtatták –, ahogy a növekedés sem alakult túl fényesen 2023-ban.
