Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Váradi, Wizz-vezér: A világ átlendült a kapitalizmus legjobb éráján

Magyarország augusztusig kezelte jól a járványhelyzetet, azóta mindenben a legrosszabbul teljesít a kontinensen a Wizz Air-vezér szerint. Váradi József a Forbes üzleti fesztiváljának, a Flow-nak a színpadán arról is beszélt, idő kérdése, hogy az Easyjetet mikor előzik meg, előre menekülnek és nem hiszi, hogy tartósan befolyásolja majd a pandémia azt, ahogyan később utazni fogunk. A 20 százalékos leépítés fájdalmas volt, erre nem készült, de időben lépték meg.

Kevés olyan üzleti siker van Magyarországon, mint Váradi Józsefé, aki alapító-CEO-ként vitte a londoni tőzsdéig cégét, a fapados légitársaságot, a Wizz Airt. Vezetői stílusa sokakat megoszt, ügyféloldalról a Wizz-t is éri sok kritika, a számok önmagukért beszélnek így is: a Wizz ma Európa harmadik legnagyobb játékosa. A Forbes-nak adott korábbi interjújában arról beszélt, a válság lehetőség, erre vártak, ez lehetőség. A koronavírus-járvány második hulláma azonban újra visszavetette a légiforgalmat. Elbízta magát a Wizz-vezér? Erről is beszélgetett vele ma Galambos Márton főszerkesztő a Forbes üzleti fesztiváljának első szekciójában.

Váradi József a 2020. októberi Forbes Flow-n. Fotó: Fekete Csaba

„Huszonkét országban voltam május óta, hat tesztem volt, legutóbb két napja, mind negatív” – válaszolta Váradi arra a felvetésre, hogyan kezelik a biztonsági kockázatokat a járvány alatt. „Én jól vagyok, de ugyanez nem mondható el a légitársaságokra és a repülésre.”

Minél jobban fáj rövid távon, annál jelentősebbek az előnyök hosszú távon

Váradi szerint természetesen a Wizz Air sem immunis a kialakult helyzetre, ráadásul az egész légiipar kiszolgáltatott helyzetben van, hiszen nem a fogyasztók fordulnak el tőlük, az utazási kedvet a kormányzati, hatósági döntések, szigorítások, lazítások befolyásolják a leginkább. Azt ugyanakkor továbbra is tartja: számították rá, hogy következik egy válság, és erre fel is készültek. A közgazdász végzettségű Váradi ezt nem bonyolította túl: a gazdaság ciklikusan fejlődik, fentek és lentek követik egymást.

„Arra lehetett számítani a 2008-2009-es válság után, hogy nyolc-tíz év távlatában valami fog majd történni, azt persze nem tudhattuk, hogy ezt Covidnak fogják majd hívni.

Azt tudtuk, hogy valamilyen jelentős korrekciónak történnie kell.

A válságnak masszív, káros hatásai vannak, de ezek rövid távúak. Ugyanakkor hosszú távon jelentős, strukturális hatásai vannak: szortírozza a győzteseket a vesztesektől. Mi erre készültünk.”

Váradi szerint azzal, hogy pénzt gyűjtöttek (a Wizz különösen nagy cash állományon ül) és folyamatosan faragták a költségeiket, tudatosan készültek a rossz időkre. Ez szerinte azért is volt fontos, mert ilyen helyzetekben tudják magukat megkülönböztetni másoktól. „Jó időben mindenki jól néz ki, ilyenkor derül ki, valójában ki milyen.”

Az Economist nemrég arról írt: 1,5 milliárd euró tartaléka van a cégnek. A Wizz-vezér szerint, ha ma leállna a világ, a fapados légitársaság még két évig bírná likviditással, miközben az iparágban a legtöbben, akik még talpon vannak, hónapokig húznák ki csak („egyik napról a másikra élnek”).

„Jó időben mindenki jól néz ki, ilyenkor derül ki, valójában ki milyen.” Fotó: Fekete Csaba

„Minél jobban fáj rövid távon, annál jelentősebbek az előnyök hosszú távon” – foglalta össze a helyzetüket és kilátásaikat Váradi. Fájdalmas döntéseket pedig a Wizz-nek is kellett hoznia, de a CEO szerint ezek mindig akkor fájnak a leginkább, amikor azokat meg kell hozni, szem előtt tartva, hogy a cél ilyenkor is a cég hosszú távú prosperitása kell, hogy legyen. A magát eredménycentrikusnak tartó Váradi ennek kapcsán arról is szót ejtett, vezetőként azt tartja fontosnak, hogy tiszteljék és elfogadják a döntéseit. „Ha ez azzal párosul, hogy még szeretik is az embert, az persze tök jó, de nem lehet mindig népszerűnek lenni.”

Nem látszik, de a Wizz Air már most növekedésben van

A legfájdalmasabb lépés egyértelműen a leépítés volt, a Wizz az első között (március végén, április elején) lépte meg, és igen nagy arányú, 20 százalékos volt a leépítés. Váradi azt mondta, erre maga sem számított.

„Mindig is alulterveztük a szervezetet, kevesebb emberrel dolgoztunk, mint amennyire még én is rámondtam volna, hogy ennyi kell. Ennek két oka volt: úgy gondolkodtam, hogy az erőforrásszűke rákényszerít minket, hogy priorizáljunk. A dolgok 20 százaléka hozza az eredmény 80 százalékát, erre fókuszáltunk. Másrészt el akartam kerülni, hogy ha nehéz helyzetbe kerülünk, akkor oda kelljen állni emberek elé, és elküldeni őket. Ez a mostani viszont akkora sokk volt, hogy ezt sajnos nem tudtuk elkerülni.”

Váradi azt mondta, sok versenytárs kerül most bele ebbe a sokkba, leépít, ők ezen már túl vannak, és azzal számol, hogy nem lesz szükség újabb drasztikus lépésekre. Mint mondta, most parkoltatják a kapacitásokat, és sok fronton már inkább építkeznek, mint leépítenek. Alapvetően ez határozza most meg a gondolkodásukat és a lépéseiket.

„A repülési teljesítményünkön egyelőre nem látszik, de mi valójában növekszünk: a járvány márciusi kitörése óta tíz-valahány új gépet átvettünk, a következő másfél évben 30-at veszünk még át.”

A Wizz stratégiája az, hogy legyen komoly versenyelőnye, ha visszaépül a repülés. Egyrészt a flottájukat fejlesztik (új technológiájú, hatékonyabb gépeket vesznek), vagyis, ha újra felszállnak a gépek, alacsonyabb költséggel teszik majd, miközben mindenki más leállította a beszerzéseket, gépállományuk öregszik. Az öreg gépek növelik az egységnyi költségeket, itt lehet majd előnye a Wizz-nek Váradi szerint. Ezzel párhuzamosan a kapacitásaikat új piacokra allokálták át. „Bázisokat nyitottunk, szélesebb geográfiai spektrummal várjuk a piacokat, ha azok visszaépülnek.”

„Nálunk agilisabb légitársaság jelenleg nincs a világon.” Fotó: Fekete Csaba

A tizenegy új bázis között van Olaszország, ami egyértelmű hadüzenet a piacon jelenleg második Easyjetnek. Váradi szerint két része van a stratégiájuknak: védik a meglévő pozíciójukat és új piacokat keresnek. Itt pedig háborúba bocsátkoznak, ha kell. „Nem békeidőben vagyunk.” Már március végén léptek. „Nálunk agilisabb légitársaság jelenleg nincs a világon.” Az agilis inkább nem agresszív? – vetette fel Galambos.

„A mi támadásunk nem csak erőből vagy emócióból jön, ez egy jól átgondolt stratégia, tényleg erre készültünk. Ezért használom az agilis szót az agresszív helyett.”

Arra a felvetésre, hogy megelőzik-e az Easyjetet, meglehetős határozottsággal válaszolta, hogy a kérdés inkább az, hogy ez kettő vagy négy éven belül történik-e meg. A piacvezető pozíció kapcsán kissé óvatosabban fogalmazva azt mondta, nincs olyan, hogy status quo, nincsenek befagyasztott pozíciók, az hogy valaki ma első egy piacon, nem garancia arra, hogy holnap is az lesz. „Meg lehet célozni az első helyet és meg is célozzuk.” Felvetésre hozzá tette, a növekedésért nem kell mindent beáldozni.

„Soha nem azért növekedtünk, mert növekedni akartunk, hanem mert lehetőségünk volt rá úgy, hogy a pénzügyi teljesítményünket szinten tudtuk tartani, sőt javítani is tudtuk. Alapvetően értékképző vállalkozás vagyunk, onnan nézzük az életet, hogy hogyan tudunk részvényesi értéket képezni, és innen deriválunk mindent, visszafelé. Igaz ez a növekedési pályánkra is.”

Nincs örömóda: a piac felett vannak, de ez a válság így is fáj nekik

Az európai légiipar augusztusban volt a csúcson, akkor éves összevetésben a légitársaságok kapacitásai 48 százalékra álltak vissza (a Wizz-nél ez 81 százalék volt). A hónap végétől azonban egyre több ország léptetett életbe újabb szigorítást, ez pedig hatott is a repülési kedvre. Nem az utas fogyott el, az országok zártak be, tervezhetetlen lett a repülés. A Wizz most 50-60 százalékon üzemel, szemben az iparággal, ami 35-40 százalékon van.

„Budapest dráma”

– mondta a hazai helyzetről Váradi, egy hónapja 10 géppel üzemeltek innen, most kettővel. Váradi szerint az üzleti modelljükből következik: az fáj a legjobban, ha egy gép áll, de az a legértelmetlenebb, ha üresen repültetnék a gépüket. Ami gépük felszáll, az jó pénzügyi teljesítményt tud felmutatni.

„Az állam ott lesz megint a piacon szabályozóként és tulajdonosként, ez senkinek sem jó, a piac játékszabályai beborulnak.” Fotó: Fekete Csaba

A földön maradó gépek a magas fix költségek miatt fájdalmasak, és nemcsak a fapados, hanem bármelyik légitársaságnak. Váradi szerint ebben a mutatóban jobban állnak, mint az iparág: a teljes költség 25-30 százalékát teszik ki a fix költségek, a piacon ez jellemzően 50 százalék felett van, tehát itt is van egy kis előnyük.

„Nem akarok örömódákat zengeni, nekünk ez ettől még fáj. Ez a helyzet nekünk sem jó, csak a többieknek még rosszabb – és ez az, ami valójában nekünk jó.”

Váradi szerint a piacon kevés olyan agilis cég van, mint ők, a legtöbben a járvány előtti status quó-t szeretnék fenntartani, és ezért többek között komoly politikai lobbitevékenység is megindult (jelesen, hogy a bajbajutott légitársaságokat mentsék meg az adófizetők pénzéből). Váradi szerint ezek, a likvidtásra adott pénzek soha sem fognak visszafizetésre kerülni, ennek híján equity-be, vagyis tulajdonrészbe fordulhatnak át. „Az állam ott lesz megint a piacon szabályozóként és tulajdonosként, ez senkinek sem jó, a piac játékszabályai beborulnak.” Az állami támogatás csak konzerválja azokat a struktúrákat, amik miatt egy cég versenyhátrányba került, Váradi szerint amikor a piac majd újra kinyílik, ezek a cégek még versenyképtelenebbek lesznek, mint voltak. „Bosszant, mert nem fair. De ki mondta, hogy az élet fair?”

Váradi: A következő évtizedek mások lesznek, ehhez kell alkalmazkodnunk. Fotó: Fekete Csaba

Váradi beszélt arról is, a válságkezelésnek nemcsak gazdasági vetülete van, ez komoly politikai-hatalmi kérdés is, mindenhol, a világ pedig átalakulóban van.

„A világ átlendült a kapitalizmus legjobb éráján.

A 90-es évekre és a 2000-es évek elejére gondolok (a Wizz első gépe 2004-ben szállt fel, amikor Magyarország az EU tagja lett, a 10 új tagállammal bővülő, határok nélküli piac nélkül bele sem vágtak volna – a szerk.). A liberális, multinacionális tőke szabad mozgása által kialakított piaci mechanizmusok mögöttünk vannak, legalább is ez árnyékolódni fog. Globálisan fordultak a trendek: egyre inkább a patrióta, nacionalista államkép jelenik meg mindenhol. Egyre nagyobb az ellenállás a nemzetközi tőkével szemben, a nemzeti érdekek megjelenése sokkal hangsúlyosabb, mint korábban. A következő évtizedekben ebben a kontextusban kell majd működnünk, ehhez kell alkalmazkodnunk.”

Járványkezelés Magyarországon: valami átfordult augusztusban

Debrecent bezárták, semmi értelme nem volt repülni onnan, Budapest két óra alatt elérhető, miközben a magyar utazás és turizmus vérzik, mondta Váradi.

„Magyarország ma a legrosszabbul teljesítő ország Európában”

– így a Wizz Air-vezér. Arra a kérdésre, hogy milyen szempontból, azt mondta: „Nagyjából minden szempontból.” Szerinte ez egy óriási fordulat.

Mint mondta, azzal, hogy Magyarország a második hullám berobbanása előtt lezárta a határokat, nem állította meg a vírus terjedését, ezt ki lehet jelenteni. Váradi szerint Magyarország kifejezetten jól teljesített az esetszámokban, mind pedig a válságmenedzselésben egészen augusztus közepéig. Szerinte visszaesett az ország minden fronton. Az ezt firtató kérdésre általánosságban felelt.

„Szerintem már rég nem a vírust menedzseljük.

A pandémia senkit nem érdekel igazán. Vannak a gazdasági kérdések, az, hogy milyen gazdasági érdekek sérülnek, ki hogyan tud érvényesülni ebben a helyzetben, milyen erőt tudnak képviselni a döntéshozókkal szemben, és megvannak a politikának a maga érdekei is.”

A járvány európai kitörése óta 22 országban járt. Fotó: Fekete Csaba

Váradi egy extrém példával próbálta szemléltetni, hogy milyen komplex a helyzet és hogy milyen érdekek összecsapása mentén születnek döntések. Egy meg nem nevezett országban, ahol a Wizz piacvezető, a kormány úgy döntött, hogy márciustól kezdve bezárkózik: nyolc hónapra zárták le a határokat, mert októberben választások vannak, és előtte nem akartak rizikót vállalni. Az ellenzék erre azt mondta, hogy mindez csak azért van, és azért lehetetlenítették el a Wizz Air-t is, hogy az országból kimigrált ellenzéki szavazók nehogy haza tudjanak menni voksolni. „Ilyen hülyeségekbe tudunk belekeveredni, és ennek azért nem sok köze van ahhoz, hogy hogyan akarjuk a vírust kordában tartani.”

„Szakmai karrierem legnagyobb intellektuális kihívását élem”

– mondta Váradi a mostani helyzetre, amit vezetőként nagyon élvez, mert most tényleg megfogható stratégiáról beszélnek, még ha ez néha stresszes is, izgalmas időszak a mostani.

A Wizz-vezér nem számít arra, hogy a járvány lecsengésével a világ majd drámaian megváltozik és szerinte az utazási szokásaink sem fognak a leállás miatt tartósan átalakulni.

„Az életnek mennie kell tovább. Amit most látunk, egy átmeneti helyzet. Az élet mindig progresszív, innen is tovább fogunk lépni.”

 

“Minél messzebbre nézel hátra, annál messzebbre látsz előre.”

Winston Churchill