Váradi József szerint stabilabbak likviditásban a Ryanairnél, és igazi repülőrajtot vizionált a mostanában inkább árfolyamproblémáiról híres Wizz Airnél.
Mi történt? Interjút adott a G7-nek Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója. Váradi beszélt a Wizz Air pénzügyi helyzetéről, amit az elmúlt időszakban szerinte alapvetően az okozott, hogy a flotta 15–20 százaléka kényszerült a földre, ami egyszerre okozott bevételkiesést, magasabb üzemanyag- és karbantartási költségeket, valamint hatékonyságromlást. A gyártótól kapott kompenzáció csak a közvetlen költségek nagyjából felét fedezi, a kieső profitot és az elveszített növekedési lehetőségeket nem. Váradi hangsúlyozta: a társaság likviditása stabil, mintegy 2 milliárd euró készpénz áll rendelkezésre, ezért a csődről szóló találgatásokat határozottan visszautasítja.
A vezérigazgató szerint a részvényárfolyam nagy kilengései – például az ukrajnai fegyverszünetről szóló hírek idején – azt mutatják, hogy a befektetők sokszor nehezen értelmezik a cég hosszú távú stratégiai kitettségeit. Ukrajna kulcspiac a Wizz Air számára, a háború előtt egyedüli nem ukrán légitársaságként bázisüzemeléssel volt jelen az országban, és amint a körülmények engedik, az elsők között térne vissza, több tucat repülőgéppel és több millió utassal számolva.
Lesz-e ingyen poggyász? Az európai szabályozásban felmerült, ingyenesen felvihető, hétkilós kézipoggyászról Váradi azt mondta, a jelenlegi repülőgépeken ez fizikailag és biztonságosan nem kivitelezhető.
Ha mégis kötelezővé válna, annak szerinte elkerülhetetlen következménye a jegyárak emelkedése lenne, vagyis végső soron azok is megfizetnék a csomag árát, akik nem visznek poggyászt.
A környezetvédelem kapcsán Váradi azt hangsúlyozza, hogy a Wizz Air egységnyi utaskilométerre vetítve az egyik legalacsonyabb kibocsátással működik Európában, fiatal, modern flottájának és hatékony üzemeltetésének köszönhetően. A társaság több millió dollárt fektetett fenntartható repülőgép-üzemanyagba, és az Airbusszal együttműködve részt vesz a hidrogénalapú repülés jövőbeni technológiáinak tesztelésében. Váradi szerint a légi közlekedés előtt 20–30 éves átmeneti időszak áll, amelyben a hatékonyság növelése és az új technológiákba való befektetés jelentheti a reális környezetvédelmi választ.
