A legutóbb kiszivárgott hírek szerint a mostani tulajdonosok 4,4 milliárd euróért válnának meg a Budapest Airporttól. Ez kifejezetten magas ár a régiós, tőzsdén jegyzett repterek értékéhez képest. A reptéren számos fejlesztést hajtottak végre az elmúlt időszakban, a koronavírus után pedig kezd helyre rázódni a piac, bár bizonytalanságok még bőven vannak.
A BA stabil pénztermelőképességgel rendelkező cég. A járvány előtti utolsó békeévben, 2019-ben 110 milliárdos forgalom mellett 29 milliárdos adózott eredményt termelt. Az utóbbi két lezárt üzleti év (2020, 2021) ugyanakkor komoly veszteséget hozott, 40 milliárd és 32 milliárd volt a mínusz. Igaz, a forgalom is több mint felére esett vissza, 2020-ban 43 milliárd, 2021-ben 52,9 milliárd forint volt.
Ez nem feltétlenül fogja döntően befolyásolni a végső árat, hiszen a BA 2005-ben 75 évre kapott koncessziós jogot a ferihegyi Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér működtetésére, és mint láttuk, ha a piac rendbe jön, vissza fogja tudni termelni a veszteséget bőven. A magyar állam viszont nagyon akarja a repteret, miközben a mostani tulajdonosi konzorciumon nincs eladási nyomás – hacsak a kormány nem teremt olyan helyzetet.
Egy 4 milliárd euró körüli vételárral ez lehet az egyik legnagyobb felvásárlás, amiben az állam részt vesz. A Vodafone-tranzakció 1,63 milliárd euróra rúgott, itt az állam kisebbségi befektetőként szállt be. 2011-ben a Szurgutnyeftegaztól a Mol 21,1 százalékos részvénypakettjének visszavásárlására 1,88 milliárd eurót költött az állam.
