A jegybank versenyképességi jelentése szerint fordulatra van szükség a magyar családtámogatási rendszerben. Többek között a mesterséges megtermékenyítés lehetőségeinek bővítésében, a nők atipikus foglalkoztatásának támogatásában látják a megoldást.
Mi történik? A gyerekvállalást jobban ösztönző családtámogatási rendszerre és társadalompolitikára van szükség az MNB versenyképességi jelentése szerint. A gazdasági felzárkózás ugyanis nehezen valósítható meg csökkenő népességszám mellett – írja a jelentés. Magyarország a családbarát programok területén elmarad az uniós átlagtól.
Mi jelzi ezt? Például a GDP: míg 2010-ben anyasági ellátásra (CSED-re, GYED-re és családi pótlékra) a GDP 2,2 százalékát költötte Magyarország, 2022-ben pedig már csak 1,2 százalékát. A családtámogatási rangsor elején Franciaország áll, 3,4 százalékos GDP arányos költéssel.
Mire lenne szükség? A csecsemőhalálozási arány csökkentésére, a mesterséges megtermékenyítés lehetőségeinek bővítésére, illetve a nők atipikus foglalkoztatásának térnyerésére.
Mivel lehetne még bővíteni a mesterséges megtermékenyítés lehetőségeit? Vesztergom Dóra, a Humánreprodukciós Igazgatóság (HRI) igazgatója az EconomX-hu-nak elmondta, meg kell teremteni az ivarsejt donáció lehetőségét, valamint csatlakoznunk kell a világtrendhez, mely szerint a nők számára biztosítani kell a petesejt lefagyasztásának lehetőségét is.
Hogyan állunk a mesterséges megtermékenyítéssel? Magyarországon a mesterséges megtermékenyítés kevésbé elterjedt, mint az uniós és a régiós országok többségében, miközben az ezzel foglalkozó intézeteket államosították, ami az Eu szerint is problémás. Százezer szülőképes nőre 401 mesterséges megtermékenyítési ciklus jutott, ami mintegy fele az európai uniós országok átlagának, ahol 758 ciklust mértek, illetve még ennél is nagyobb mértékben elmarad a többi visegrádi ország átlagától, ahol százezer szülőképes nőre 923 ciklus jutott.
