A határzár bejelentését követő járattörlések nyomán érdekesen változik a magyar piacot vezető légitársaságok helyzete. Mivel a Wizz Air sokkal drasztikusabban nyúlt bele a menetrendjébe, piacvezetővé tette versenytársát. Persze a hatalmas forgalmi visszaesés közepette lehet, hogy aki a nagyobb, az bukik többet.
Szinte meg se száradt a pecsét a határzárat elrendelő határozaton, a Wizz Air be is jelentette, hogy a több mint 60-ból mindössze 12 útvonalán tartja fenn a forgalmat szeptember első hete után, az összes többit szünetelteti. A Ryanair szokás szerint lassabban reagált, nem is jelentett be semmit, egyszerűen kitakarította a menetrendjét. Ezt 18 útvonal élte túl, csak minden másodikat szüneteltetik. Kérdésünkre a légitársaság annyit közölt, hogy sajnálja a törléseket, amelyet rajtuk kívül álló ok, a határzár miatt voltak kénytelenek meglépni. A törlésekben érintett utasokat mát értesítették és próbálták a lehető legtöbb útvonalat ha ritkítva is, de megtartani.
A Wizz Air és a Ryanair régóta nagy harcot vív a magyar piacon is. Többször is úgy tűnt, hogy a Ryanair keményen nekimegy a Wizznek, de eddig mindig lepattant és a Wizz maradt a Malév csődje óta megszakítás nélkül a legnagyobb piaci szereplő Ferihegyen. Ez változott most meg azzal, hogy a Wizz Air lényegében önként átengedte az elsőséget.
Váradi József, a Wizz Air alapító-vezérigazgatója
De ez akár racionális üzleti döntés is lehet. A koronaválság közepén minden légitársaság azon küzd, hogy minél kevesebb casht égessen és ebben épp a két ultra low cost szolgáltató áll a legjobban. A válság első szakaszában a két cég eltérően reagált. A Ryanair a szinte teljes leállást választotta, a Wizz próbált minél nagyobb forgalmat fenntartani.
Nyáron a Wizz a tavalyival összevetve nagyobb kapacitással repült, mint a Ryanair. Ahogy azt a Forbesnak adott interjújában Váradi József vezérigazgató részletesen elmesélte, miközben mindenki más visszafogta magát, a Wizz a válságot arra használta, hogy bővüljön. A rengeteg megszűnő, illetve ritkított útvonalak helyébe sok új bázist is nyitottak Milánótól Cipruson át Tiranáig.
Ezt a piac is díjazta, egészen a múlt hétig a Wizz részvénye folyamatosan emelkedett a londoni tőzsdén és az egész világon a legjobban teljesítő légitársasági papírok között volt idén azzal, hogy kis híján feljött a tavalyi záró szintjére. A durva második hullám azonban már megviseli a céget. Főleg a Balkánon kellett drasztikusan visszavágni a kapacitásokat, de máshol is folyamatosan is ritkították a menetrendet a vártnál sokkal kisebb őszi utazási igények nyomán. A héten bejelentették, hogy a mostani negyedévben csak a kapacitás 60 százalékán tudnak működni és az utolsó negyedben is a korábban tervezett 80 helyett csak 60 százalékon ketyegnek. A téli időszakban a flotta egy részét földre kényszerítik. Ezt próbálták elkerülni, de jelen állás szerint ezzel a megoldással égetnek kevesebb készpénzt.
A Ryanair augusztusban 73 százalékos töltöttséggel üzemelt, a Wizz 70,9 százalékot jelentett. Békeidőben nagyjából itt van a pont, ami felett már nyereséget tudnak termelni ezek a cégek.
Most, a járvány közepette viszont jóval alacsonyabb átlagjegyárral kénytelenek beérni. De próbálják ehhez a 70 százalékhoz szabni a menetrendet, mert a veszteség nem számít, ez alatt kezdenek casht égetni. Vagyis annyi járatot törölnek, hogy ami üzemel, legalább ennyire tölthető legyen.
A mostani törléseket szeptemberre jelentették be, abból kiindulva, hogy a hónap végéig szól a határzár. Ha meghosszabbítják, természetesen a törlések is folytatódni fognak. De ha enyhül is a magyar szabályozás, a szünetelő járatok nem fognak automatikusan a korábbi sűrűséggel újraindulni. Lassú, fokozatos, az utazási igények visszatérését szorosan követő bővülésre lehet majd számítani és tartósan alacsony jegyárakra.
