Klisé, hogy csak azok a vállalkozások lehetnek sikeresek, amelyek tényleg létező problémákra jelentenek megoldást. A Gloveye esetén nem kell gondolkodni azon, hogy a probléma valóban létezik-e: a magyar fiatalok találmánya lehetővé teszi, hogy vakok nyomtatott szövegeket is el tudjanak olvasni. Megnyerték a Microsoft Imagine Cup hazai fordulóját, megjárták Seattle-t, most Amszterdamba készülnek. Folytatjuk sorozatunkat az induló cégekről – Nyitottam egy boltot!
„A repülőn mesélte Krisz, hogy lenne egy ötlete.” Fülöp Ádám és Klinkó Krisztián a Gloveye két alapító tagja évek óta zenél együtt Fadi & Klinko néven. Épp Kölnbe mentek egy fellépésre, amikor Krisztián előadta az ötletét, ami egy budapesti villamoson jutott eszébe, és aztán egészen Seattle-ig, a Microsoft Imagine Cup döntőjéig repítette őket. Látta, ahogy egy gyengénlátó a telefonjával próbált elolvasni valamit, ami elég problémás volt. Lefotózta a feliratot, amit aztán a telefon felolvasott. Ez viszont nehezítette a kapaszkodást és a zajban se volt könnyű hallania, hogy mit mond a telefon. „Ebből gondoltam, hogy jó lenne egy eszköz, ami egy kesztyűbe tudna jeleket adni, és nem járna ilyen nehézségekkel.”
Csathó Ábel, a Gloveye társalapítója. Fotó: Sebestyén László
Valami, ami tényleg segít
Hogy komolyan foglalkozzanak az ötlettel, beneveztek a Microsoft nemzetközi innovációs versenyére, az ImagineCup-ra, amivel egy ideje már amúgy is szemeztek. Mivel a versenyre háromfős csapatokat vártak, Zemkó Bogi is csatlakozott hozzájuk, aki a bizniszvonalat képviselte. Krisz felelt a hardverért és Ádám programozott. Elméletben. A gyakorlatban mindenki csinált mindent. Az ment el egy találkozóra vagy alkatrészért, akinek épp volt egy szabad félórája. A srácok egyébként ekkor még a BME-re jártak mester szakra, Ádám mérnökinformatikusnak, Krisztián villamos mérnöknek tanult. Bogi a Corvinus-ra járt, nemzetközi gazdaságtant hallgatott, és a Mathias Corvinus Collegiumból (MCC) ismerték egymást Ádámmal.
A verseny előtti felkészítőszakaszban ismerték meg Csiszár Dénest, aki korábban a Microsoftnál dolgozott, és most több vállalkozást is vezet egyszerre. Amikor először találkozott az ötlettel, azt gondolta, hogy „egyrészt a legjobb az évadban, illetve hogy ez egy olyan ötlet, amivel segíteni lehet másokon.”
Az elejétől fogva fontos volt, hogy az eszköz tényleg jobbá tegye a vakok és gyengénlátók életét, ezért igyekeztek a lehető legtöbb szervezettel felvenni a kapcsolatot. Egy barátjukon keresztül kerültek kapcsolatba a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskolával, aztán idővel sikerült majdnem minden olyan emberrel beszélni Budapesten, aki tud Braille-írást olvasni. Így már elég nagy volt a minta, hogy tudják, hogy milyen irányba kell haladni. „Kitaláltunk valamit, elvittük, nem működött, kitaláltunk valami mást.”. A hatodik alkalomra jutottak el oda, hogy lehetett olvasni az eszközzel.
Tillinger Zsófi nemrég csatlakozott a csapathoz. Fotó: Sebestyén László
Hogyan működik?
A Gloveye tulajdonképpen egy okoskesztyűt gyárt – amivel a gyengénlátók képesek olvasni. A felhasználó a telefonjával beszkenneli a szöveget – az alkalmazás szól, hogy ha nincs az egész oldal a képen – majd az ujját egy görgőn húzva tud előre és hátra haladni a szövegben. A telefon Bluetoothon kommunikál a kesztyű mutatóujjában található Braille cellával, ami mindig az adott karakterhez tartozó Braille jelet formálja és így a felhasználó az ujjbegyével érezheti azt. A kesztyű tulajdonképpen olvas, olyan mintha a júzer Braille szöveget olvasna a saját ujjával, miközben valójában nyomtatott szöveget olvas az eszköz segítségével.
Az első áttörést az jelentette, amikor egyetlen ujjbegybe vezették a Braille jeleket. Ekkor a sorkövetés és sorugrás okozott nehézséget, ami miatt a koncepciót is meg kellett változtatni. Eredetileg úgy képzelték, hogy a felhasználó a szövegre teszi az ujját és ahol tart, azt tudja olvasni, viszont amikor elkezdte húzni, akkor nem a sorral párhuzamosan haladt. Erre jelentett megoldást a szöveg beszkennelése és a görgő.
„Hiba nélkül lement a bemutató, ahogy a többi csapatnak is…”
Megnyerték a Microsoft innovációs versenyének, az ImagineCup-nak a magyar fordulóját és ezzel kijutottak az amerikai világdöntőbe. Seattle-ben végül 52-ből a legjobb 32-be jutottak. Az első forduló során minden csapatnak ki kellett állítania egy saját standot, a srácok körül hatalmas volt a hype: rengeteg újságíró volt kíváncsi rájuk, három másik csapattal együtt bekerültek az esemény promóvideójába. Aztán a második fordulóban a csapatokat négyes csoportokba osztották, s a legjobb jutott tovább. Itt egy kanadai csapattal kerültek össze, akik szintén szerepeltek a videóban: az ő találmányuk egy Xbox Kinect kamera volt, ami megmondja, hogy valaki Parkinson kóros-e. „Hiba nélkül lement a bemutató, ahogy a többi csapatnak is. Másnap jött az eredmény, hogy a kanadai csapat jut tovább. A rossz az egészben az volt, hogy nem kaptunk semmi indoklást vagy visszajelzést” – meséli Ádám. Csiszár Dénes szerint viszont a verseny így is „megadta azt az ismertséget, amire szükségük volt, és ha továbbra is akarják, nem lesz gond menő céget csinálni erre.”
Továbbra is akarják
A döntő után átalakult a csapat: Zagyva Dani, aki a magyarországi forduló után lépett be, Amerikában tanul tovább, és Bogi is távozott. Krisztiánnak nem fér bele, hogy munka mellett egy startuppal foglalkozzon, ezért hátralép és nem vesz részt a napi teendőkben. Egy párhónapos intermezzo után kialakult a mostani felállás: az alapítótagok közül Ádám maradt, aki a fejlesztésért felel. Egy régi barátja, Szombathelyi Peti segít a programozásban. Krisztián helyére érkezett két hardveres és a projektmenedzseri feladatokat Csathó Ábel látja el, rajta keresztül nemrég Tillinger Zsófi is csatlakozott hozzájuk, mint szóvivő.
Zsófi szerint ma már rengeteg eszközt lehet kapni, ami könnyebbé teszi a vakok és gyengénlátók életét, viszont jellemzően nagyon drágák és a Gloveye-t ezekkel szemben elérhető áron tervezik árulni. Jelenleg úgy látják, hogy egy készülék ára 100 ezer forint környékén lesz. Emellett szeretnék orvosi segédeszközzé minősíteni, mert ha sikerül, akkor (társadalombiztosítási) támogatással együtt még olcsóbban tudják adni. Ennek a menete országonként eltérő, viszont most úgy néz ki, hogy Amerikában ez nem fog gondot okozni.
A Braille nagykövete
Amikor ránézünk a piacra, akkor két olyan dolgot is látunk, amiről elsőre azt hihetnénk, hogy rontják a Gloveye esélyeit. Az már Seattle-ben a döntőn is látszott, hogy a trendet jelenleg a különböző felolvasóeszközök jelentik. Miért venne bárki 100 ezer forintért még egy kütyüt, amikor a telefonok lassan bármit képesek felolvasni?„ Az elsőre számunkra sem volt triviális, hogy a Gloveye-nak és a felolvasó eszközöknek tulajdonképpen más a célja és nem versenytársai egymásnak”– meséli Ádám. „Azt mi sem gondoljuk, hogy egy stoptáblát bárki is ezzel fog elolvasni, arra ott a telefon. A Braille inkább az olvasás élményét adja vissza.” Több kutatás is bizonyította, hogy a Braille ugyanazokat az agyterületeket stimulálja a vakoknál, mint az olvasás a látók esetén.
A másik tényező, ami miatt elsőre ijesztőnek kicsinek tűnhet a piac, az a Braille-olvasók száma. A világon élő 285 millió vak és gyengénlátónak (Magyarországon 33 ezer) körülbelül a 10 százaléka tud Braille-t olvasni. „Ez az egész egyébként egy ördögi kör” – magyarázza Ábel. – Mivel csak kevesen tudnak Braille-t olvasni, alig készül bármi is Braille-nyomtatással. Viszont ha nincsenek Braille könyvek, akkor nincs miért megtanulni.”Ez azért is probléma, mert a statisztikák szerint a Braille-t olvasni tudó vakoknak és gyengénlátóknak nagyobb esélyük van elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A Gloveye erre azáltal kínál megoldást, hogy az eszköz segítségével a Braille könnyen tanulható, mert az eszközben van felolvasó funkció is. Így, miközben a felhasználó az ujjában érzi a jelet, úgy a hozzá tartozó betűt is hallja.
„Nagyszerű érzés volt egyedül elolvasni az étlapot.” Jovány Barbara egy kávézóban próbálta ki a Gloveye-t és az önállóságot emelte ki, amit az eszköz a vakoknak nyújthat, mert így kevesebbszer kéne segítséget kérni, „nyúzni a látókat”. Szerinte is egészen más és több koncentrációt igényel Braille-t olvasni, mint egy hangoskönyvet hallgatni, és elmondta, hogy a Gloveye amiatt is praktikus, mert egy könyv Braille-nyomtatásban több kötet hosszú is lehet.
Tényleg az utolsó verseny
A csapat most bekerült a Design Terminal inkubációs programjába, és emellett a Chivas startup-versenyére készül – az 1 millió forintos nyereménnyel járó hazai fordulót ugyanis itt is megnyerték, jöhet egy újabb világdöntő. „Az Imagine Cup után azt mondtam, hogy több versenyt nem tervezünk, aztán ez mégsem így lett” – mondja Ádám. Ez egy jó lehetőség arra, hogy befektető bevonása és tulajdonrész eladása nélkül biztosítsák a kezdőtőkét a vállalat elindításához – formailag még nincs cég (csak a szabadalmat védették le eddig). A számításaik szerint 200 ezer dollárra (60 millió forint) van szükségük az induláshoz. A Chivas versenyén pont ennyit kapnak, ha sikerül első helyen végezniük a 27 csapatból. Ha ez nem jön össze, akkor kezdenek el befektetőt keresni, ami szerintük nem fog gondot okozni, mert már többen megkeresték őket a versenyek és a médiaszereplések után. Ebben a verseny szervezői is segítenek nekik. Márciusban kezdődik Oxfordban a felkészítőhét, ahol nagy hangsúlyt kap, hogy a csapatok tudjanak egymás között networkingelni. Májusban az amszterdami döntőben pedig már befektetőkkel szerveznek rapidrandikat.
