Völner Pál. Fotó: Kormany.hu/Véssey Endre
Üzlet

El lehet kobozni egy korrupt politikus vagyonát? Befolyás és egy kis ügyeskedés kérdése

Forbes
2022. február 17. 6 perc olvasás

Annyian ígérgetnek elszámoltatást és széleskörű vagyonelkobzást, hogy megkérdeztünk egy ügyvédet, milyen esetekben lehet elkobozni valaki vagyonát. Ugyan a jogszabályt jól fogalmazták meg, kellő befolyással és ésszel könnyű kijátszani.

Magyarországon nem divat az elszámoltatás. Elmaradt 1990-ben is, és hiába kampányoltak vele, de elmaradt 2010-ben is. Most az ellenzék kampányol vele, de hiába a tiszta, jól megfogalmazott jogszabály, alapvetően nehéz valaki vagyonát elkobozni Magyarországon.

Mi a vagyonelkobzás?

A vagyonelkobzás nem büntetés, csak intézkedés, mondhatni járuléka egy büntetésnek. Ahhoz, hogy valaki vagyonelkobzással sújtsanak, kell egy jogerős bírósági ítélet, miszerint bűnös. Ilyen jogerős bírósági intézkedés hiányában nem lehet szó vagyonelkobzásról.

Ha viszont van, akkor a büntető törvénykönyv elég világosan fogalmaz: a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyont, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyont el lehet kobozni, úgyszintén azt a vagyont, ami a bűncselekménnyel érintett vagyon helyébe lép.

Tehát hiába adom, cserélem el a vagyontárgyat, a kapott összeget vagy vagyonelemet is el lehet kobozni.

Elkobozható az is, amit a bűncselekmény elkövetésére szántak, ez tipikusan minden eszköz, amivel egy bűncselekményt végrehajtanak. Elkobozható még az a vagyontárgy is, amely a bűncselekményért cserébe adtak vagy ígértek. Ez fontos: elkobozható az a vagyon is, amellyel más gazdagodott. Ez vonatkozik a gazdasági társaságokra is, amelyek nem tudnak bűncselekményt elkövetni, de amelyek mérlegét gazdagíthatja a vagyonelem.

Meddig mennek utána a vagyonnak?

„Vagyonelkobzást jellemzően gazdasági és kábítószerrel kapcsolatban elkövetett bűncselekmények esetében alkalmaznak” – mondja kérdésünkre Szender Zoltán, ügyvéd. A Szender Ügyvédi Iroda alapítója arra külön felhívta a figyelmet, hogy két kivétellel a szabályozás figyel arra is, ha valaki el akarja tüntetni a bíróság elől az így szerzett vagyont. A két kivétel az a vagyontárgy, ami a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál, valamint az a vagyon, amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek.

Az első esetre jó példa, ha valaki adóelkerüléssel valósít meg költségvetési csalást valósít meg: az ő vagyona csak úgy kobozható el, hogy az adóhatóság még behajthassa rajta a saját követelését.

A második esetre a példa az autótolvaj, aki az ellopott járművet egy jóhiszemű, harmadik félnek adja el. Ilyenkor az autó már nem kobozható el, de az ellenértéke igen.

E két eset kivételével az ügyészség igyekszik felderíteni a bűncselekménnyel érintett vagyon sorsát, legyen az pénz, vagyontárgy, ingatlan, de akár céges tulajdonrész is. Ez utóbbi is elkobozható, ilyenkor az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül lesz tag az érintett társaságban. Még ha alapítványnak is adja a vagyontárgyat, akkor is elkobozható, ha lekövethető.

Kijátszható a szabályozás?

Viszont vannak esetek, amikor a nyomozók nem tudják lekövetni, hova vándorolt a pénz. „Számtalan élethelyzet van, amire a törvénynek nincs ráhatása, ha valaki el akarja titkolni a vagyonát, van rá módja” – mondja Szender.

És ezt a pár kivételt kellő befolyással és ésszel nagyon egyszerű megvalósítani.

A legegyszerűbb mód, ha olyan helyre viszi a vagyonát, amire az adó- és nyomozóhatóság nem lát rá. Az unión kívül több olyan állam is van, amelynek hatóságai vagy bankrendszere nem enged bepillantást a nyilvántartásokba és számlákba, leginkább a kis adóparadicsomok. Hasonló a helyzet, amikor valaki külföldi offshore cégbe menekíti a pénzt, amiről nem lehet közhitelesen megállapítani, ki áll mögötte. Ha a vagyon elveszett, pénzben kell elrendelni az elkobzást – kivéve, ha már nincs pénze.

„Sokan élnek az országban így, papíron minden vagyon és legális jövedelem nélkül egy-egy végrehajtás miatt” – így Szender.

A másik eset, amikor a vagyon kimenekíthető, a színlelt szerződés. A jogszabály ugyanis meghatározza, hogy jóhiszeműen, ellenérték fejében szerzett vagyon nem kobozható el. Keríteni kell tehát egy megbízható embert, tipikusan strómant, aki aláírja, hogy jóhiszeműen, ellenérték fejében vette át a vagyontárgyat. Szender szerint „nagyon nehéz bizonyítani a színlelt szerződéseket, egyik félnek sem érdeke, hogy kiderüljön.” Magyarországon a vádalku intézményét nem ismeri a törvény, de a rendőrségi gyakorlat igen, ha nincs kézzel fogható bizonyíték, gyakorlatilag ez az egyetlen módja, amivel a színlelt szerződések leleplezhetők.

Ha van egy jól színlelt szerződés, majd bizonyíték, hogy más vagyon nem maradt, nem lehet elkobozni semmilyen vagyontárgyat akkor sem, ha van jogerős ítélet.

A törvény még egy érdekes esetet meghatároz, amikor valószínűsíteni kell a bűncselekményi hátteret: amikor az elkövető életvitele az igazolható jövedelmi viszonyaihoz, személyi körülményeihez képest különösen aránytalan. Ez a rendelkezés gumiszabály, tetszőlegesen mérlegelheti a bíróság, hogy valaki életvitele mennyire áll arányban a jövedelmével. Viszont vagyonos bűnelkövetők számára kibúvó lehet: akinek legálisan is komoly vagyona van, az könnyebben tud a hatóságok elől elrejteni bármit.

Mi a nagy korlát?

A többi eset papíron végrehajtható. A bűcselekménnyel szerzett vagyont nem lehet legálisan elajándékozni, elrejteni, lehazudni, aminek a hatóság utána tud járni, az végrehajtható lesz.

Persze a jelen elszámoltatási kampányígéretek fényében hangsúlyos, hogy kell hozzá egy jogerős ítélet. Völner Pál esetében, akinek gyanított tevékenysége jelen jogszabályi környezetben is illegális, felmerülhet a vagyonelkobzás.

De ha egy politikai erő képes a szükséges mértékben meggyurmázni a jogszabályokat, legálissá téve azt, ami korábban nem volt legális, akkor hiába ígérnek bármit.

Lehet költségvetési csalást, korrupciót, túlárazott és haveri alapon leosztott közbeszerzéseket emlegetni, de ha mindezek jogszabályi hátterét a körülményekhez igazították, nem lehet vagyonokat elkobozni.

A borítókép illusztráció. A súlyos korrupciós gyanúba keveredett Völner Pár államtitkár