Válság? Hol?

  „Újra 36 óráznunk kell” – mondja Novotni Anna, a Hajdu alelnöke. Először fordul elő, hogy címlapsztorink alanya arról beszél, hogy mi történt már meg náluk (és nem arról, hogy adott […]

A Forbes 2019. szeptemberi címlapja

Bővebben

Juraj Vaculík

Juraj, a szomszédból: épített egy repülő autót, lenyomná az Airbust és az Ubert

Fél éve tettük fel a kérdést a nyári Forbes Nextben: „Hol marad már a repülő autóm?”. Akkor még költőinek szántuk, most viszont az egyik legkompetensebb embert kérdezhettük. A KPMG által támogatott Forbes Évindító Gálán ott volt Juraj Vaculík, a repülő autót fejlesztő szlovákiai startup, az Aeromobil társalapítója.

Juraj Vaculík volt egyetemi diákvezető, szerepet vállalt a csehszlovákiai bársonyos forradalomban, majd kreatív vezetőként dolgozott a nemzetközi médiában és a reklámiparban. Most angyalbefektetőként működik Európában és az Amerikai Egyesült Államokban is. 2010 óta társalapítója és CEO-ja a repülő autókat tervező szlovákiai Aeromobilnak.

2013 óta van egy működő prototípusuk, április óta előrendelhető az első 500 darab, amit 2020-ra szállítanak le.

Azt nem árulta el, mennyi érdeklődő van, annyit tudtunk meg, hogy az egész világról jelentkeztek vásárlók.

A szlovák startup repülő autója, az Aeromobil

A szlovák startup repülő autója, az Aeromobil

Régi álom

A repülő autó, bár merész, nem új ötlet: száz éve gondolkodik rajta az emberiség, nem sokkal azután, hogy az első autók elterjedtek, már próbálták kombinálni őket repülőkkel: az első próbálkozások a hetvenes években történtek, de ez akkor még megoldhatatlan feladat elé állította a mérnököket.

„A mi alapötletünk a nyolcvanas évek végén született, ekkor Szlovákia még Csehszlovákia és a kommunista blokk része volt. Néztünk át a Dunán, Ausztriára, és arról álmodoztunk, hogy szabadon utazhatunk oda, ami a politikai helyzet miatt akkor még nem volt lehetséges. Meg álmodoztunk, hogyan lehetne az autót repülővel kombinálni” – emlékszik vissza a kezdetekre Juraj. Alapítótársa, Štefan Klein ekkor kezdte el megrajzolni első ötleteit. Több másik üzlet és projekt után húsz évvel később találkoztak újra, előszedték az ötletet és eldöntötték, hogy megvalósítják. 2010-ben megcsinálták az Aeromobilt, egy kis garázsból indulva kezdték el tesztelni ötleteiket, prototípusaikat.

Juraj szerint a fordulópontot az jelentette, amikor megcsinálták az első repülő prototípust. Ez csak látszólag tűnik egyszerűnek. Hardver-startupról van szó, és a repülő és az autó kombinálása nehéz dolog, egymásnak ellentmondó dolgoknak kell megfelelniük. „Az autónak nehéznek kell lennie, hogy leszorítóerő meglegyen, a repülőgépnek pedig nagyon könnyűnek, áramvonalasnak, hogy meglegyen a felhajtóerő, így ki kell egyensúlyoznod ezt a két faktort” – mondja. És a tesztelés amúgy sem egyszerű dolog ilyen veszélyes üzemnél:

2015-ben egyszer lezuhant tesztelés közben a 3.0-s verzió, a pilóta katapultált, nem lett baja.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ilyet a repülőgépek fejlesztésekor, és az űriparban is láttunk már, pedig azokon a járműveken milliónyi mérnök dolgozik.

Nehéz volt tőkét találni a projekthez, mert a hardvergyártás eléggé tőkeigényes. „Szerencsére sikerült a pénzügyi szükségleteket mind fedezni, az első öt évben, 2010-től 2015-ig én adtam bele pénzt”. A befektetők első kérdése három éve még az volt: „Tényleg? Ez létezik?”. „De amint megmutattuk nekik a videót, és kiderült, hogy ez nemcsak egy jól kinéző rajzolt animáció, hanem teljesen működő, megváltozott a hozzáállás” – mondja Juraj.

Azt mondja, mára az az átlagos kérdés: mi lesz a profitráta? Mikor lesz elérhető, mikor lesz piacképes? Mostanra túlléptek a kezdeti fázison, öt körben több mint 9 millió eurót szedtek össze, ebből 6 millió euró a szlovák kormány támogatása, 3 milliót pedig Patrick Hessel, szlovák üzleti angyaltól kaptak.

Bár a vízió elég egyedinek hat, nem egyedül vannak ezen piacon sem: a Terrafugia például 2009-ben repült először, folyamatban lévő fejlesztésekből pedig akad bőven.

“Olyan gépjármű méretű járművek, amik fel tudnak szállni, műszaki értelemben jó ideje léteznek” – mondja Maróy Ákos, a repülős navigáció és a kiterjesztett valóság kombinálásával foglalkozó startup, az Aero Glass alapítója (maga is rendelkezik pilóta jogsival). Szerinte minden ilyen jármű mindenképp kompromisszum, cipelni kell az autónak a repülő sallangjait és fordítva. Ez Ákos szerint valószínűleg azt is jelenti, hogy sem az Aeromobil, sem egyetlen konkurense autóként nincs levizsgáztatva: az autóknak az előírt biztonsági berendezések miatt elég nagy a tömege, amivel pedig már a felszállást nem ugranák meg.

Bemennek a résen

Az Aeromobil üzleti terve kétlépcsős. „Először el kell kezdenünk valahol, mint az első személyi számítógépek, első mobiltelefonok: vagy a hadseregben kezdődött, vagy valamilyen niche piacon. Utóbbit választottuk. Az első, 2017-ben bejelentett termékünk ilyen: egy szupersportrautó és egy magánrepülő kombinációja”. Ez a 3.0-s verziójú típus, amiből csak 500 darabot gyártanak, ha minden jól megy két év múlva le is szállítják ezeket.

Az ára specifikációtól függően 1,2-1,5 millió euró lesz, a vevők testre szabhatják például a színét és még néhány apróságot. „Ezt az első járművet repülő Tesla Roadsternek is hívhatjuk, arra használjuk, hogy megmutassuk, a technológia működik, bemutassuk a felhasználási lehetőségeket, megszerezzük az engedélyeket” – mondja.

Juraj Vaculík - fotó: Erdőháti Áron

Juraj Vaculík, az Aeromobil alapítója – fotó: Erdőháti Áron

A levegő Uberje

A következő fázisban pedig kombinálják a megosztó szolgáltatásokat és az önvezetés technológiáját.

„Úgy képzeld el, mint egyfajta repülő Uber. Nem veszed meg majd a járművet, hanem szolgáltatásként használod.

Ha el kell jutnod A-ból B-be, ajtótól ajtóig, a jármű megjelenik az irodádnál vagy az otthonodban. Az utazás egy részét autóként teszed majd meg, aztán repülsz, a landolás után megint autóként teszed meg a végét” – magyarázza. Juraj szerint ezzel akár ezer kilométert is meg lehet tenni a lehető leghatékonyabban, és ezt a szolgáltatás már átlagemberek is megengedhetik majd maguknak.

Az már a szabályozáson és a támogató technológia kiépülésén múlik, mikor léphetnek a következő fázisba, tippje szerint erre pár évtizednél már nem kell többet várni, addig is a jelenlegi szabályozásnak megfelelő járműveket építenek, amik egyszerre felelnek meg a légügyi és az autók szabályozásainak is.

Így például az Aeromobilban van légzsák és ejtőernyő is.

Azért azt nem gondolja ő sem, hogy csak ennyi lesz a megoldás: „A globális problémákat úgy tudjuk megoldani, ha a városközpontokban teljesen elektromos autókat használunk, és összességében csökkentjük a számukat. A városok között pedig új megoldások kellenek: Hyperloop és repülő autók” – mondja.

Felvetésemre, hogy több, a problémáról gondolkodó szakemberek szerint nem azért nincsenek repülő autóink, mert technológiai problémáink vannak, hanem azért, mert az emberek tömegesen nem alkalmasak ilyen veszélyes üzemre, Jurij azt mondja: részben egyetért. Pont ezért mennek az önvezető repülő autók irányába.
Maróy Ákos szerint is inkább az önvezetés a tartható irány, mert annyi tudást igényel megtanulni repülőgépet vezetni, amit átlagembertől nem várhatunk el. “Pilótáknak ez jó dolog lenne, de szükséged van pilóta- és autós jogsira is, nagyon szűk kör, aki ezzel a tudással bír és rászánja a pénzt” – mondja.
Az önvezető repülő autók piacán sem lesz egyedül az Aeromobil: az Uber 2020-ra ígéri saját, ilyen elven működő járgányait, tavaly hat céggel kötöttek megállapodást ilyen járművek kifejlesztésére, többek között a német Lillium startuppal. De hasonló járművön dolgozik az Airbus is a Vahana projekt keretében.
 

"A legbutább emberek, akiket ismerek, azok, akik mindent tudnak."