90 éves korában hunyt el Paul Van Doren, a Vans társalapítója – jelentette be a vállalat Twitteren májusban. Cipői majdhogynem egy véletlen során vésődtek be örökérvényűen a gördeszkás kultúrába, a márka azonban hamar multimilliárdos üzletté vált.
Több milliárdot érő márkát hagy hátra Paul Van Doren. A Vans társalapítója május 6-án, 90 éves korában hunyt el, tette közzé a céget tulajdonló VF Corporation – öröksége, a gördeszkás kultúra szinonímájává váló ikonikus vászoncipő eleinte nem is a deszkásokat célozta.
Tedd azt, ami helyes. Minden nap minden percében állj ki azért, amit csinálsz. Törődj az emberekkel – áll a Paul Van Doren-idézet a Vans által közzétett emlékképen. Fotó: Vans // Twitter
Öt gyereke közül fia és lánya, Steve és Cheryl van Doren, valamint unokái viszik tovább a Vans-üzletet.
Külső kultúrát és belső célokat adtak nekünk a gördeszkások
A Van Doren Rubber Company néven bejegyzett, 1966-ban kezdődő vállalkozással eleinte csak jó minőségű, de megfizethető cipőket akart gyártani az üzletember a Randolph Rubber-nél eltöltött 15 év után. Az eleinte teljesen személyre szabható cipőket többféle színben és mintával rendelhették a vásárlók, amit aztán a cég a kaliforniai Anaheimben található gyártósorán készített el.
A vulkanizált gumi talpú vászoncipők annyira jól tapadtak a gördeszkákhoz, hogy hamar a deszkások kedvence lett a márka – egészen addig a Vans nem is rendelkezett konkrét célokkal és üzleti irányvonallal sem.
Ezt Van Doren már idén megjelent memoárjában írta, egyfajta köszönetként a deszkásoknak, akik „külsőleg kultúrát, belsőleg célokat” adtak a vállalatának.
A hamar a gördeszkások kedvencévé váló vászoncipők később széles körben, utcai viseletként terjedtek el. Fotó: Andreas Bester // Unsplash
A Vans pedig észrevette a szubkultúrában rejlő lehetőségeket, és hamar azonosult velük, több, idővel hírnévet szerzett sportoló karrierjét (például Tony Alváét és Stacy Peraltáét) is szponzorálta. Ez akkoriban még egyedinek számított: „Mindenki kikergette őket akkoriban a parkokból, erre itt van egy cég, aki hallgat rájuk, támogatja őket és cipőket gyárt nekik” – mondta Van Doren a Los Angeles Magazine-nak adott interjújában még idén.
A márka nem sokkal később a mainstream popkultúrában is megjelent: Sean Penn 1982-es filmjében, a Változó világban viselte a Vans cipőit. A klasszikus, fekete-fehér kockás mintázatú vászoncipőkből országos szenzáció lett – a vállalat pedig még ebben az évben duplázta a bevételeit. Innen pedig nem volt megállás: a márka gördeszkaparkok után a vörösszőnyeges eseményeket is meghódította.
Manapság olyan sztárok hordják a cipőiket, mint Kendrick Lamar, A$AP Rocky, Gwen Stefani vagy Frank Ocean.
A Vans pedig azóta olyan neves márkákkal és művészekkel dobott piacra új kollaborációkat, mint például a Kenzo, a Supreme, a Disney vagy Takashi Murakami.
Nyugdíjából tért vissza, hogy helyrerázza a csőd szélére jutott céget
Nem volt mindig üzleti gond nélkül a Vans. Az 1980-as évek közepére túlnőtte önmagát, a kormányt Paul visszavonulása után átvevő testvére, James Van Doren pedig úgy gondolta, hogy itt az idő nagyot lépni: a Nike-t és az Adidast jelölte meg versenytársként, majd egy tucatnyi sporthoz kezdett cipőket gyártatni.
A merész húzás majdnem végzetesnek bizonyult a Vans számára: az 1984-ben csőd szélére sodort vállalat komoly hitelekbe verte magát, hogy fennmaradjon. Hitelezőinek azonban képtelen volt fizetni.
Nyugdíjas éveit maga mögött hagyva tért vissza Paul a Vans élére, a vállalat fő profiljára – a deszkás/utcai cipők gyártására – fókuszálva fizette vissza a 12 millió dolláros céghitelt a következő években.
A márka iránt a végsőkig elkötelezett vezér másodjára sem vonult végleg vissza: miután 1988-ban befektetőtársával, Serge D’Eliával 75 millió dollárért eladták a részesedéseik, még három évig elnökölt a Vans-nál. Végül 1991-ben kezdte meg nyugdíjas életét. Cégét 2004-ben, a The North Face, Timberland és Supreme márkákat tulajdonló VF Corporation vette meg 400 millió dollárért, napjainkban évente 4 milliárdot termel nekik a Vans, közölte a vállalat.
Paul Van Dorent két fia, három lánya, két testvére, tíz unokája és tíz ükunokája – valamint egy egész szubkultúra – gyászolja.
