A novembert megelőző hat hónapban 15 százalékkal érkezett drágábban az orosz gáz Magyarországra az adatot közlő európai uniós tagállamok átlagánál. A teljes 2022-es évre pedig ennél is nagyobb, közel 30 százalékos a különbség.
Szerdán megjelent elemzésében a G7 kifejti: a kedvezőtlen árakat néhány hónapig még lehetett a szerződéses különbségekkel magyarázni, mostanra azonban kiderült, hogy hosszútávon is mi fizetjük a legtöbbet.
A tavalyi jelentős, 30 százalékos árdifferenciában az is komoly szerepet játszik, hogy miközben az EU országainak nagy többsége az év második felében – saját döntése, vagy a szállítások elapadása miatt – jóval kevesebb orosz gázt vásárolt, mint korábban, Magyarországon nem ez volt a helyzet. Azaz
a legdrágább időszakban hozzánk több orosz gáz érkezett, mint más országokba, ez pedig az átlagárakat is megemelte.
A piacinál jóval magasabb ár egyáltalán nem meglepő, sőt törvényszerű volt, hogy lesz egy ilyen időszak. A legnagyobb hazai importőr, az állami MVM egy hosszútávú szerződés keretében vásárolja a földgázt az orosz Gazpromtól. Így elsősorban ennek a megállapodásnak a feltételei befolyásolják a hazai importárat is. Bár a szerződés részleteit nem hozták nyilvánosságra,
annyi kiderült róla, hogy az árazása kéthónapos csúszással a tőzsdei jegyzéseket követi.
Októberben például az augusztusi tőzsdei ár alapján kellett fizetnünk, nem keveset, mivel épp nyár végén volt a legdrágább a gáz. Novemberben is hasonló volt a helyzet: a piaci árak ekkor is jóval alacsonyabbak voltak a két hónappal korábbinál (azaz a szeptemberinél), így az eltolt árazás hátrányt jelentett. Persze hosszabb távon ki kellene, hogy egyenlítsék egymást ezek a hatások.
Bárhogy is nézzük, sokat fizetünk
A magyar importár (és így vélhetően a Gazprommal kötött szerződés) megítélése szempontjából a G7 szerint jobb megközelítés a tőzsdei jegyzések helyett más országok hasonló áraihoz viszonyítani. A rossz hír azonban az, hogy így is kifejezetten sokat fizetünk.
Még az ezen a listán második helyen álló lettekhez is nagyjából 7 százalékkal olcsóbban érkezett egy köbméter mint hazánkba, az EU-s átlagár pedig ötödével volt alacsonyabb a magyarnál.
