Mi lesz Magyarország élővilágával? Vajon mi köze a migrációs hullámnak az éghajlatváltozáshoz? Mihez kezdenek majd a szegények és a gazdagok? Mit hagyunk magunk után a gyerekeinknek?
Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, de jobban szereti magát a megoldások kutatójának aposztrofálni. A Forbes Gazdában beszélgettünk vele arról, hogy mi várható itthon, és nem lettünk különösebben optimisták tőle.
Az Eurobarometer legutóbbi felmérésben a magyaroknak csak négy százaléka gondolja úgy, hogy a klímaváltozás igazán befolyást gyakorol az életére.
Ez nagyon szomorú, mert ebben a felmérésben nyilván a fiatalokat is megkérdezték. Ezek szerint ők nincsenek tisztában azzal, hogy minden milyen hatással lesz majd az életükre, mennyire tönkre fogja tenni az életüket. Persze a miénket is, mert idős korunkban azokat a hőséghullámokat, időjárási szélsőségeket, esetleg járványokat nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudjuk majd elviselni.(…) A migrációs nyomás, ami ezzel kapcsolatban elindul, összehasonlíthatatlanul nagyobb lesz, mint a mostani. Szóval már rég nem a jegesmedvékről van szó.
Fotó: The Orbital Strangers
Úgy tudom, hogy ön nem klímakutatónak tartja magát. Akkor minek?
Klímakutató az, aki tanulmányozza az éghajlat változását, mondjuk egy grönlandi bázison, vagy maguknak a klímamodelleknek a számításával foglalkozik. Az én szakterületem, hogy azokat az okokat amik az éghajlatváltozáshoz vezetnek, miként lehet megszüntetni vagy mérsékelni. A megoldásokat kutatom.
Nekem a megnyilatkozásaiból úgy tűnik,hogy optimista.
Igen? Én alapvetően sajnos nagyon pesszimistának tartom magam. Dea munkám révén szerencsére fantasztikus dolgokra látok rá, olyasmikre, amikre az átlagember nem lát rá. Nemrég az E.ON Energy Globe Magyarország zsűrijének elnöke voltam, és számos olyan magyar kezdeményezést meg-ismerhettem, amelyek kisebb cégekhez, önkormányzatokhoz vagy éppen magánszemélyekhez kötődnek. Amikor azt gondolná az ember, hogy áh, ebben az országban semmi sem változik,akkor ez éppen az ellenkezőjét üzeni. Az egyik nullenergiás házakat építővállalkozás például elnézést kért, hogy ők, üzleti vállalkozás lévén, profitot is szeretnének termelni.
A klasszikus definíciójú klímakutatók nagy része depresszióval küszködik. Ez tényleg így van?
Igen, ezt én is tapasztaltam. De ők nem látják azt, amit én látok.
Ők vannak terepen.
Ők azt látják, hogy merre megy a klíma, és az tényleg nagyon ijesztő. Nemrég jártam a Meteorológiai Világszervezet, a WMO főhadiszállásán Genfben. A főtitkár arról beszélt, hogy a legújabb kutatások azt mutatták meg ,hogy amikor utoljára ilyen magas volta légkör CO2-koncentrációja mint most,azaz 400 ppm fölötti, akkor bizony10–30 méterrel volt magasabb a tengerek szintje. Ez azt jelenti, hogy a vízparti városok nagy része, Velence például,teljesen víz alá kerülnének. Ez azért volt ijesztő, mert a vízszintnövekedés esetében mi eddig centiméterekben méricskéltünk, és már ez is rengetegkárt okoz. Az embereknek és a kormányoknak még sokkal jobban kétségbe kellene esniük ahhoz, hogy tényleg érdemben reagáljanak.
Érdekel az interjú többi része? Keresd a márciusi Forbes mellékletét, a Forbes Gazdát a polcokon, vagy olvasd digitálisan!
