Nem járult hozzá az Európai Tanács az uniós költségvetés módosításához. Orbán Viktor vétózott az ügyben, ám ez valójában politikai alku lehetett, mert nemcsak a magyar kormányfő, más tagállamok vezetői sem igazán akarták módosítani az uniós költségvetést.
Péntekre virradóra a magyar miniszterelnök megvétózta a háború sújtotta Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós pénzügyi támogatást. Noha nem sokkal korábban az elmúlt hetek, sőt, még csütörtök napközbeni kijelentései ellenére nem állt az ukrán EU-s csatlakozási tárgyalások megkezdésének útjába, és azt nem vétózta meg, hanem inkább kisétált a teremből, amikor a többi uniós kormányfő erről döntött.
„Összefoglaló a ma éjszakai műszakról: vétó az ukrán extrapénzről, vétó az uniós büdzsé módosításáról. Megfelelő előkészületek után jövőre újra tárgyaljuk ezeket a kérdéseket az Európai Tanácsban” – írta Orbán Viktor a közösségi médiafelületein.
A költségvetési módosítás vétója azért nem különösen jelentős, mert már hetekkel ezelőtt cikkezett arról a nemzetközi sajtó, hogy nemcsak Orbán ellenállása, hanem más tagállamok rosszallása miatt:
a hétéves közös költségvetés (MFF) felülvizsgálata, a 2024-es büdzsé elfogadásával együtt a jövő év elejére tolódik.
De mi ez az egész módosítási javaslat?
Az EU költségvetését, amit Többéves Pénzügyi Keretnek (MFF) hívnak, 5 és 7 év közötti időszakra tervezik és fogadják el. Az MFF tartalmazza a maximális összeget, amit az EU az egyes költségvetési területekre költeni fog, a nagy keretrendszer elfogadásában pedig az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament (EP) is részt vesz.
Ez a gyakorlatban ez mindig úgy néz ki, hogy az Európai Bizottság javaslatot tesz egy-egy éves költségvetés tervezetére vagy félidős és más változtatásokra, a nemzeti kormányok (a Tanácsban) és az Európai Parlament (az uniós polgárok képviseletében) pedig módosíthatják e javaslatokat; majd pedig megszavazzák a konszenzusos keretet.
Az Európai Bizottság idén 66 milliárd euróval növelte volna meg az EU költségvetését, hogy abból Ukrajnának is jusson. Ezt az Európai Parlament nemcsak elfogadta, hanem meg is emelte további 10 milliárd euróval – egyébként nem csak Ukrajna támogatására. (A magyar kormánykommunikációban ez jelent meg úgy, hogy Brüsszel a magyarok helyett adna az ukránoknak pénzt.) Ezután kellett (volna), hogy az Európai Tanács is döntést hozzon.
A 2021-2027-es többéves pénzügyi keretet (MFF) a háború előtt nem úgy tervezték meg, hogy abból finanszírozható legyen Ukrajna támogatása, de más pénzügyi problémák is előálltak Európában, amelyek re nincs fedezet a rögzített keretben. A Bizottság ezekre is pénzt szeretne kérni a tagállamoktól.
Az utóbbi hetekben Magyarországon és Szlovákián kívül elvben mindenki támogatta azt, hogy Ukrajnának adjon pénzt az EU, arról azonban már komoly vita volt, hogy ez a jelenlegi költségvetési és intézményi keretekből fedezhető-e. Ami miatt a módosítás vélhetően gellert kapott, az nem Ukrajna, vagy épp Orbán. A sajtóhírek szerint ugyanis
a költségvetés nettó befizetői, így a hollandok, a svédek, a dánok vagy a németek nem hajlandók pénzt fordítani a Bizottság által javasolt többi kiadásra.
Most akkor ez zsarolás volt, vagy alku?
Az, hogy az Ukrajnának szánt támogatások megtorpedózása zsarolási potenciál Orbán Viktor kezében, nem új dolog. A Bizottság ugyanakkor kategorikusan cáfolta, hogy Ukrajna támogatásai, illetve a magyar források feloldása politikai alku tárgya lenne. A Bizottság persze már az uniós csúcs előtt döntést hozott a magyar, zárolt források egy részének feloldásáról, így Orbánt vélhetően nem is ez mozgatta.
A csúcstalálkozó előtt számos uniós vezető élesen bírálta a magyar miniszterelnököt, mert Orbán hetek óta többször is kijelentette – egyebek mellett a magyar parlamentben is –, hogy blokkolja egyrészt a csatlakozási tárgyalások megindítását, másrészt pedig az Ukrajnának nyújtott gazdasági támogatás folytatását. Orbán az érkezésekor emiatt arról is beszélt, hogy rövid távon
a költségvetésben van félretéve pénz Ukrajna támogatására, azonban egy nagyobb összegű finanszírozást az uniós költségvetésen kívül kell megvalósítani.
Érdekesség, hogy eleve késéssel kezdődött csütörtökön délután az EU-csúcs, mert beiktattak egy munkareggelit, amelyen Orbán Viktor mellett Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár vett részt. Sőt, sajtóhírek szerint még ezt megelőzően Scholz külön is találkozott Orbánnal. Hivatalosan nem tudni, miről tárgyaltak, ám valóban van rá esély, hogy valamiféle politikai alku született. Olyan, amely a nagy befizető tagállamoknak is kényelmes.
