Az ukránok egyre optimistábbak, de erre az oroszok is egyre agresszívebbek – ebből még mindig lehet bármi, számolt be helyi forrásunk, aki a háború előtt az egyik legaktívabb közösségszervező volt egy nonprofitnál, és ezt a tevékenységét a jelenlegi helyzetben is szeretné megtartani, ő ezzel segít. Helyzetjelentés Ukrajnából.
A Forbes.hu kapcsolatba lépett egy fiatalokat segítő ukrán nonprofit alapító-ügyvezetőjével, aki elmondta, milyen a helyzet az orosz-ukrán háború ötödik napján az országban. A szervezetet 2011-ben alapították azzal a céllal, hogy az ukrán fiatalokat társadalmi felelősségvállalásra neveljék, motiválják őket civil szerepvállalásra, növeljék a médiatudatosságukat és segítsenek nekik nemzetközi tanulmányi pályázatokkal.
A tagság nagy része árva vagy félárva, és sokan vannak köztük olyanok, akik más országból érkeztek Ukrajnába tanulni, de ott ragadtak a háború kitörésekor.
Szerda este még azt hitte, másnap is dolgozni megy
A forrásunk – aki az esetleges megtorlástól tartva az ő és a szervezet nevének elhallgatását kérte – Bila Cerkvában él, ami egy kétszázezres lakosú város 80 km-re Kijevtől délre. Szerdán még úgy feküdt le aludni, hogy másnap is elindulhat kijevi munkahelyére vonattal, ahogy mindig, de a várost csütörtök kora hajnalban bombázni kezdte az orosz légierő. Bár tudtak a húzódó konfliktusról, senki sem gondolta, hogy az egyik napról a másikra háborúvá eszkalálódhat. A régi, szovjet időkből megmaradt repteret a város mellett még aznap a földig rombolták.
A támadások pénteken is folytatódtak, majd a hétvégén szüneteltek, de az informátorunk arról számolt be, hogy gyalogos és légi felderítő csapatok ez idő alatt is próbáltak bejutni a városba, a légvédelmi szirénák többször is megszólaltak. „Nagyon hamar elkezdődött a szerveződés, mindenki azzal segített, amivel tud.” A forrásunk esetében ez azt jelenti, hogy elkezdte használni a 27 országban szerzett kapcsolati hálóját, amit akkor épített ki, amikor Erasmus+ programokkal beutazta Európát, és megpróbálta egyben tartani a diákközösséget.
Most is Bila Cerkvában van, és hiteles információkkal segíti a helyi és a nemzetközi sajtót, valamint tartja a kapcsolatot a diákjaival, bár érzi, hogy ez egyre nehezebb.
Tankok az ablakod alatt, orosz katonák fosztogatnak a piacon
„A tagság szétszéledt Ukrajna-szerte és a szomszédos országok felé is sokan indultak el menekültként, főleg olyanok, akiknek van ismerőse, családja valahol. Akinek nincs, inkább marad, igyekszik elhagyni nagyobb városokat, és vidékre menni, kisebb falvakba. Az többé-kevésbé biztonságos” – mondta.
Vannak azonban diákjai Harkovban, Csernyihivben, Zsitomirban és Szumiban is, ezek a városok a legkonfliktusosabb közé tartoznak. Szumi térséget, ami nagyon közel van az orosz határhoz, korábban már elfoglalták az oroszok, de az ukrán erők visszafoglalták a hétvége során. Az orosz katonák kezdenek kifogyni az élelmiszerből és egyéb tartalékokból, ezért helyi piacokon is fosztogattak a hétvégén.
„Őszintén szólva én is azt gondoltam, hogy nem bírjuk ki ennyi ideig a védekezést, és 1-2 nap alatt elesik Kijev.
Az informátorunk szerint ebben nagyon nagy szerepe van Zelenszkij elnök bátorságának és erejének, szerinte a toborzás miatta ilyen hatékony. „Azt hittük, elmenekül, a háború előtt már csökkent is a népszerűsége, és a nyugati országoktól sem éreztük a hatékony támogatást az elején, főleg az első szankciós csomag megvétózásával. Akkor tényleg azt hittük, hogy ennyi volt.”
A nemzetközi tudósítások aztán egyre erősebb optimizmusról kezdtek szólni, az ukrán védők komoly erőkkel tudták feltartóztatni az orosz csapatokat, és több várost is visszafoglaltak, ami korábban már orosz kézre került. Kijev tartja magát és a NATO-országok kiállása is erőteljesebb lett. Ezt az optimizmust a forrásunk is érzi, de nem szeretne találgatásokba bocsátkozni.
„Az biztos, hogy Putyin alábecsült bennünket, de a nép sem hitte, hogy ilyen erős lehet. Felemelő érzés ezt látni.”
Az ukrán optimizmussal párhuzamosan az orosz támadások is egyre hevesebbek a forrásunk tapasztalatai szerint. Az éjszakák mindig nagyon ijesztőek, és félő, hogy az orosz haderő még jobban célba veszi a létfontosságú infrastruktúrát, az erőműveket, reptereket, kikötőket.
Nem tudjuk, mi lesz
Amikor először hívtuk a forrásunkat, visszahívást kért, mert épp akkor indult boltba négy napja először. Amikor visszahívtuk, elmesélte, hogy volt egy kis torlódás, de mindenki fegyelmezetten várt a sorára, nem volt káosz és az ellátmány is elég volt mindenki számára. A váratlanul megmutatkozó erő összekovácsolta azokat, akik úgy döntöttek, helyben várják ki az eseményeket, de mindenre fel vannak készülve.
Alább a diákjai által küldött fotók láthatók az óvóhelyeikről.
Egy-egy menedékhelyen nagyon sokan összetömörülnek, ebben a fürdőszobában hárman alszanak.
Egy pincehelyiségben kialakított bunker ülő és fekvőhelyei.
Az ivóvízzel tartalékolniuk kell azoknak, akik bunkerbe vonultak, mert nem látni előre, mikor rendelnek el teljes kijárási tilalmat, a legutóbbi is két napig tartott, és a helyzet egyelőre fokozódni látszik.
Gyakorlatilag a látkép része lett a bombafelhő a horizonton.
