Üzlet

Ezek a szankciók fájhatnak igazán Oroszországnak

Forbes
2022. február 23. 6 perc olvasás

Kevesebb mint 24 órával azután, hogy Oroszország elrendelte katonai erők bevetését Kelet-Ukrajnában, a Nyugat egyértelmű üzenetet küldött, hogy Moszkva agressziója nem maradhat válasz nélkül. A legszigorúbb szankciókat azonban még tartalékolják, abban bízva, hogy elriasztják Oroszországot a további lépésektől.  

A CNN összefoglalta, milyen lépéseket tettek eddig a nyugati országok, és hogyan árthat ez igazán Oroszországnak: 

Egyesült Államok 

„Mégis hogyan gondolhatja Putyin, hogy feljogosítva érzi magát új országok kinevezésére azokon a területeken, amik a szomszédjához tartoztak? Ez a nemzetközi jog megsértése, ami határozott választ követel a nemzetközi közösségtől” – jelentkezett be Joe Biden amerikai elnök a Fehér Házból kedd este. Biden ekkor jelentette be az első körös intézkedéseket Oroszország ellen. 

Ezek a szankciók két orosz pénzintézetet, a VEB-et és vélhetően a Promszvjazbankot érintik, valamint az orosz kormányzat nyugati pénzpiacokhoz való hozzáférését is korlátozzák. Emellett a Putyin-közeli oligarchák nyugaton parkoltatott vagyonához való hozzáférését is szankcionálják és büntetőintézkedéseket is vezetnek be ellenük.  

Az exportellenőrzési intézkedések egy másik erős fegyver az Egyesült Államok fegyvertárában. Ezek a korlátozások megakadályozhatják Oroszországot abban, hogy okostelefonokat, valamint kulcsfontosságú repülőgép- és autóalkatrészeket importáljon, megzavarva ezzel az ország gyártóiparát – írja a CNN.

Az Egyesült Államok továbbra is fenntartja azokat a szankciókat Oroszországgal szemben, amelyeket az Ukrajna 2014-es inváziója miatt vezettek be (de más szankciókat is kiszabtak olyan kérdések miatt, mint a kibertámadások, a választási beavatkozások, a fegyverek elterjedése és az Észak-Koreával folytatott tiltott kereskedelem). 

Európa

Olaf Scholz német kancellár kedden jelentette be, hogy a német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát. A kancellár ekkor elmondta, hogy felkérte a gazdasági minisztert, hogy tegye meg a szükséges jogi lépést ahhoz, hogy felfüggeszthessék a már elkészült vezetékrendszer üzembe helyezéséhez nélkülözhetetlen tanúsítványok kiadását.

A Németországot közvetlenül Oroszországgal összekötő vezeték szeptemberben már elkészült, de még nem kapta meg az engedélyt az illetékes német és uniós hatóságoktól.

A Balti-tenger alatt lefektetett Északi Áramlat-2 közvetlenül, Ukrajna megkerülésével köti össze Oroszországot Németországgal, és évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas. Ez Németország éves fogyasztásának több mint 50 százaléka, és akár 15 milliárd dollárt is érhet a Gazpromnak, a vezetéket irányító orosz állami vállalatnak.

„Tisztelettel üdvözlöm Olaf Scholz német kancellár döntését. Úgy gondolom, hogy ez egy bátor lépés, és a helyes lépés” – mondta Boris Johnson brit miniszterelnök kedden. 

Emellett a nyugati kormányok részéről egyre gyakrabban hangzik el a figyelmeztetés, hogy az ukrajnai válság miatt leválaszthatják Oroszországot a SWIFT rendszerről. 

A SWIFT nemzetközi fizetési hálózat a világ egyik legnagyobb pénzügyi üzenetküldő rendszere, amelyet jelenleg több mint 11 ezer pénzintézet használ. Mivel világszinten nincs ehhez hasonlóan elterjedt pénzügyi rendszer, a SWIFT kritikus fontossággal bír a világgazdaság szempontjából. 

Ha Oroszországot leválasztanák a rendszerről, az azt jelentené, hogy lehetetlenné válna a pénz folyósítása az országba, de Oroszországból sem lehetne több pénzt küldeni külföldre.

Az orosz gazdaságára nézve ez korábbi számítások szerint egy 5 százalékos csökkenést eredményezne. 

Korábban volt már ilyesmire példa. 2012-ben Iránt választották le a rendszerről, miután az unió szankciókat vetett ki Teheránra atomprogramja miatt. Irán emiatt elveszítette az éves olajexportból származó jövedelmének felét, és a nemzetközi kereskedelemből származó bevételei is 30 százalékkal csökkentek. 

Ha a szankció mellett döntenek, azon nemcsak Oroszoroszág, de az Egyesült Államok és Németország is sokat bukhat, hiszen ezeknek az országoknak a bankjai állnak a legszorosabb kapcsolatban az orosz pénzügyi szektorral. 

Egyesült Királyság 

Az Egyesült Királyság az első országok egyike, amelyik szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, miután Moszkva elismerte két oroszbarát szakadár ukrán régió függetlenségét.

Az alsóház előtt Boris Johnson brit miniszterelnök kedden így fogalmazott: „A mai naptól az Egyesült Királyság szankciókkal sújtja a következő öt orosz bankot: Rosszija Bank, IS Bank, General Bank, Promszvjazbank és a Fekete-tengeri Bank, továbbá szankcionálunk három hatalmas vagyonnal rendelkező személyt: Gennagyij Timcsenkót, Borisz Rotenberget és Igor Rotenberget. Minden, az Egyesült Királyságban lévő vagyonukat befagyasztjuk, az érintett személyeknek megtiltjuk a beutazást, és minden brit magánszemélynek és szervezetnek megtiltjuk, hogy bármilyen kapcsolatban álljon velük.”

Hogyan hatnak ezek Oroszországra? 

Az orosz részvényeket sem kíméli a jelenlegi helyzet, a MOEX tőzsdeindex 11 százalékos mínuszban zárt hétfőn, és azóta is tovább esik az értéke: mostanra nagyjából 20 százalékkal zuhant. Az egyik meghatározó ukrán tőzsde, az UX 0,5 százalékos mínuszban zárt hétfőn.

A Capital Economics elemzői szerint a leggyakrabban tárgyalt szankciók 1 százalékkal csökkenthetik Oroszország bruttó hazai termékét, de az agresszívabb intézkedések, mint például Oroszország blokkolása a SWIFT-től

5 százalékkal csökkenthetik a gazdasági teljesítményt.

A Capital Economics szerint Oroszország gazdasága jobb helyzetben van ahhoz, hogy ellenálljon a sokknak, mint 2014-ben, amikor a nyugati szankciók és a zuhanó olajárak együttesen nagyjából 2,5 százalékkal csökkentették az ország GDP-jét, és pénzügyi válságot robbantottak ki. 

Kapcsolódó: