Ukrajna EU-s csatlakozásban reménykedik és ehhez át kell alakítani jogrendjét. Jó alkalom lenne ez Budapest megbékítésére, de a most aláírt ukrán kisebbségvédelmi törvény még jobban korlátozza a kisebbségek jogait, mint az eddig érvényben lévő.
A 2017-es oktatási és a 2019-es nyelvtörvény – az orosz kisebbséget célozva – erősen korlátozta az Ukrajnában élő nemzetiségek jogait. A most aláírt ukrán kisebbségi törvény csak megerősíti ezeket a korlátozásokat – írja a HVG360.
A jogszabályt nemcsak a Kijevvel látványosan rossz viszonyt ápoló Magyarország tartja aggasztónak, de a szoros szövetségesnek számító románok és lengyelek is kifogásolják azt.
A törvényt a két magyar kárpátaljai politikai szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös nyilatkozatban minősítette jogszűkítőnek.
A magyar kisebbség számára szintén nem jó hír, hogy tovább szigorodott az ukrán médiatörvény is. Az ukrán nyelv kötelező használata az elektronikus médiumokban a műsoridő jelenlegi 75 százalékáról 90-re fog majd emelkedni, például.
Ukrán-magyar viszony: támogatás és mélypont
Noha Budapest és Kijev viszonya korántsem felhőtlen (a háború előtt épp a kisebbségi ügyek miatt volt feszültség), a magyar kormány támogatja Ukrajna EU-csatlakozását.
A lengyel és román kritikákra válaszul Kijev kétoldalú, ún. tükör megállapodásokat készül kötni a két szomszédos állammal. Vagyis külön-külön megadja a szövetségeseinek, amit kérnek – ugyanúgy, ahogy a magyar fél akart anno megállapodni Kijevvel az Ukrajnának szánt EU-s támogatás ügyében, amikor az Orbán-kormány az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós segélycsomagot blokkolta. Ez utóbbi lépés egyértelműen az ukrán-magyar kapcsolatok mélypontját jelentette.
