Fotó: Ukrán civil Molotov-koktél dobását gyakorolja
Üzlet

Három kérdés Ukrajna EU-tagságáról, amelyekre nincs válasza a külügynek

Galavits Patrik
2022. március 04. 8 perc olvasás

Hogy lehet egyszerre békére törekedni, Ukrajna EU-tagságát támogatni, az eddigi vehemenciával védeni a kárpátaljai magyarokat, de közben nem felbőszíteni az oroszokat? Megoldhatatlan feladatnak tűnik, a magyar kormány azonban megpróbálkozik vele – legalább a kommunikációjában.

„Én ezzel kelek, ezzel fekszem” – mondta Orbán Viktor az M1-en hétfőn este. A miniszterelnök ezzel Magyarország biztonságára utalt, illetve arra, hogy az országot kívül tartsa az ukrajnai háborús konfliktuson.

Mióta múlt csütörtökön Oroszország inváziót kezdett Ukrajna ellen, a kormány kommunikációjának középpontjában a béke megőrzése áll. Úgy hangsúlyozzák folyamatosan kormánypárti politikusok Gulyás Gergelytől Hollik Istvánig, hogy magyar katonák semmiképp nem vesznek részt a konfliktusban, mintha a katonai szövetségi tömbünk, a NATO nem szögezte volna már le jóval a háború kitörése előtt is, hogy a tagállamok nem fognak katonailag beavatkozni egy esetleges orosz invázió esetén sem.

Hacsak nem kezd egyéni partizánakcióba Magyarország – amire végképp nem kéri senki – biztosak lehetünk benne, hogy nem keveredünk háborúba.

Persze akár Vlagyimir Putyin is dönthet úgy, hogy Ukrajna mellett egy NATO-tagállamot is megtámad, ekkor mérlegelési lehetőségünk sem lehetne. De ez még azzal együtt sem tűnik valószínűnek, hogy az orosz elnök józan ítélőképessége az utóbbi napokban egyre jobban megkérdőjeleződik.

Hajtűkanyarok

Az igazán nagy nehézséget a kormányzati kommunikációnak az okozza, hogy pillanatokon belül kell az évtizede Oroszországgal barátságos hangnemű üzeneteket megváltoztatni. Ezzel együtt pedig a kárpátaljai magyarokkal és más kisebbségeivel valóban rosszul bánó Ukrajnát segítségre szorulóként, mi több, barátainkként kell emlegetni. A próbálkozás egyelőre a kormánypártok hívei között nem arat osztatlan sikert, elég csak néhány kommentmezőt végigfutni. Igaz ugyanakkor, hogy a Medián legújabb felmérése szerint a háború kitörése óta nőtt a Fidesz támogatottsága.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón rövidre zárta a kérdést, szerinte szó sem volt róla, hogy a magyar kormány hintapolitikát folytatott volna az elmúlt években. Az állítását jó néhány ellenpélda kérdőjelezi meg.

Ahogy a kormány üzeneteit sulykoló propagandatermékekben is jelenik meg még orosz dezinformáció. Ennyi mindenképp megmaradt a hintapolitikából.

Tojáshéjon táncol a magyar kormány

A pacifista üzenetek mellett a magyar kormány a nemzetközi szankciókat és az oroszokat elítélő nyilatkozatokat rendre megszavazza a többséggel.

A kormány azonban itt is megpróbál tojáshéjon lépkedni: ezért abba már például nem egyezett bele, hogy az EU által Ukrajnának küldött fegyvereket Magyarországon keresztül szállítsák.

Az Európai Parlamentben a kormánypárti képviselők egyébként megszavazták a Paks 2-t építő Roszatom és a budapesti Nemzetközi Beruházási Bank kiűzését is az EU-ból – kérdés, hogy később ezeket a döntéseket a kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanácsban végül felhígítják-e. Szijjártó Péter szerint egyébként a jelenlegi javaslat nem jelenti Paks 2 végét, mert az atomenergia békés célú felhasználására nem vonatkozik a tilalom, és a bankot sem érinti.

Fotó: Szijjártó Péter / Facebook

Békepárti üzenetek szempontjából eső után köpönyegnek tűnik a fegyverszállítmányok át nem engedése (ezt a magyar külügyminiszter azzal indokolta, hogy azok Kárpátaljára érkezve egyből magyarlakta területek elleni támadásra adhatnak okot az oroszoknak. Rácz András Oroszország-szakértő a Válasz Online podcastjában erre azt mondta, a terepviszonyok és a jelenlegi körülmények miatt eleve értelmetlen lenne Kárpátalján keresztül szállítani a fegyvereket), főleg mert a kormány az EU-ban megszavazta az 500 millió euró értékű fegyverszállítmányt keleti szomszédunknak. A 444 szerint egyébként néhány tagállam kikötötte, hogy csak „egyéb katonai eszközökre”, de élet kioltására alkalmas felszerelésekre nem ad pénzt. Valószínűleg a magyar kormány is ezek között lehet. Egyelőre a 444 nem adott hírt arról, hogy érkezett válasz az illetékesektől az ezt firtató kérdésére.

Támogatni Ukrajnát, de nem felbőszíteni az oroszokat?

Egy terület van, ahol ez az óvatoskodás még a fentieknél is nehezebben működik: ez Ukrajna státuszának megítélése.

Meglepő is volt, hogy Magyarország csatlakozott az Ukrajna EU-tagságát sürgető országokhoz, lényegében az összes keleti uniós tagállamhoz (Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia volt az erről közös nyilatkozatot kiadók között). Az uniós tagállamok vezetői várhatóan jövő héten valóban egyeztetnek Ukrajna lehetséges tagságáról. Brüsszelben gyorsan jelezték, hogy ez semmiképp sem lesz sétagalopp. Annak ellenére sem, hogy nem sokkal korábban egyébként maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is ennek szükségességéről beszélt. 

A magyar kormány támogatása azért érdekes, mert teljesen szembemegy az Ukrajna nyugati integrációját eddig blokkoló állásponttal – amelynek alapja a határon túli magyarok helyzete volt.

Magyarország hosszú ideje a kárpátaljai magyarokat hátrányosan érintő ukrán intézkedésekre hivatkozva blokkolja a Ukrajna NATO-csatlakozását. A magyar kormány főleg a 2017-es oktatási kerettörvény és a 2019-es nyelvtörvény miatt orrolt meg az ukránokra.

„Magyarországnak akkor lesz lehetősége feloldani a NATO és Ukrajna közeledését blokkoló vétóját, ha a kárpátaljai magyarok visszakapják azokat a jogokat, amelyek az ukrán kisebbségi és nyelvhasználati törvény életbe lépése előtt megillette őket” – mondta Szijjártó még 2019-ben. Utóbbinak a negatív hatásait egyébként alaposan felnagyítja a kormányzati narratíva.

Úgy tűnik, a különböző aggályaikat gyorsan félretették a Külügyminisztériumban. Ez nemcsak a határon túli magyarok helyzete miatt érdekes: Oroszországot kevés dologgal lehet úgy felbőszíteni, mint Ukrajna nyugati integrációjával.

2013-ban már az EU-val aláírt társulási szerződés is erőszakba torkolt, és a Krím valamint Szevasztopol annektálását eredményezte. A két ország lényegében azóta folyamatos konfliktusban áll egymással a két szakadár ukrán terület, az úgynevezett Luhanszki és Donyecki Népköztársaságok miatt.

Szerdán három kérdést küldtünk a Külügyminisztériumnak.

Arról érdeklődtünk,

  • fenntartja-e Magyarország ugyanazt az álláspontját Ukrajna EU-csatlakozásával, mint amit a NATO-integrációjával kapcsolatban. Ha nem, azt mi indokolja, és miképp védené meg a kormány a kárpátaljai magyarokat az őket hátrányosan érintő ukrán intézkedésektől?

  • Ismerve az oroszok hozzáállását Ukrajna nyugati integrációjához, miért helyezkedett a magyar kormány most arra az álláspontra, hogy támogatja az ország EU-csatlakozását? Megítélésük szerint ez közelebb hoz egy esetleges békemegállapodást? Miért?

  • Mérlegelték a lehetséges orosz reakciót az ukrán EU-csatlakozás támogatására? A magyar kormány milyen válaszlépésekre számít Oroszországtól, és hogyan készül ezekre?

A minisztériumtól a megadott határidőig egyik kérdésünkre sem kaptunk választ.

Kapcsolódó: 

Mi lesz akkor most a paksi bővítéssel?

Oroszország nem egy gázzal telt lufi, szüksége van Európára

Borítókép: Fotó: Vjacseszlav Ratinszkij / Union