Tavasszal vette meg a Telenor közép-kelet európai leánycégeit a PPF-csoport, mára lezárult a teljes folyamat, munkába állt az új menedzsment is a törökbálinti központban. A 98,92 százalékban a leggazdagabb közép-európai üzletember, Petr Kellner tulajdonában álló és mintegy 38 milliárd eurós eszközállományt birtokló csoport kisebbségi tulajdonosa és távközlésért felelős vezetője, Ladislav Bartonicek nyilatkozott a Forbesnak a tranzakció hátteréről és a PPF terveiről, a magyar cég névváltásáról.
Közreműködött: Zsiborás Gergő
Tavasszal 2,8 milliárd eurót fizettek a Telenor kelet-közép európai érdekeltségeiért, belépve a magyar mellett a bolgár, a montenegrói és a szerb mobilpiacra. A korábbi üzletekkel összevetve ez mekkora volumen? Ez az eddigi legnagyobb akvizíciójuk?
Ha az akvizíciókat nézzük, azzal érdemes összevetni, amikor a Telefonicától megvettük a csehországi és szlovákiai O2-t. Ott a cégek teljes értéke volt 3,5 milliárd euró, de nem az egészet vettük meg. Ez a mostani tehát hasonló volumen a részünkről, kicsit nagyobb. Ha az eladásokat nézzük, akkor volt nagyobb üzletünk, a közép-kelet európai biztosítási biznisz 3,5 milliárdot ért, amikor megváltunk tőle.
Mennyire volt nehéz megszerezni ezt a Telenor-portfóliót? Adna egy kis hátteret a döntésükről, hogy miért vágtak bele?
Onnantól, hogy megláttuk a lehetőséget és elkezdtük a tárgyalást a Telenorral, elég gyors volt maga a folyamat. Egy kis csapatunk dolgozott rajta, mégis a részletek letárgyalása és a finanszírozás megszervezése is nagyon intenzíven és hatékonyan folyt.
Tehát nagy árvita se volt. Mégis, mi az a vízió a piacról, aminek keretében ráhajtottak ezekre a cégekre?
A PPF két stratégiai területre koncentrál: az egyik a pénzügy, ahol különösen a személyes pénzügyekben vagyunk erősek, főleg Ázsiában és Oroszországban. A másik a távközlés és a mostani akvizícióval lett a kettő súlya nagyjából hasonló. Számunkra logikus volt, hogy amit elkezdtünk, megtanultunk az O2-vel Csehországban és Szlovákiában, vagyis a felhalmozott know-how-t hasznosítsuk máshol is. És erre a közelben, hasonló piacokon volt most lehetőség.
Hol tartanak most az átvételben, milyen változtatásokat terveznek?
Ezekben a hetekben még értékeljük a tranzakciót és folyamatosan térképezzük fel a piacban rejlő lehetőségeket. Ami a terveket illeti, korai még a részletekről beszélni, de természetesen az országok közti szinergiákat ki fogjuk használni mind technológiában, mind termékekben, mint az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások tekintetében és a kereskedelmi folyamatokban. Ez tehát a stratégia általánosságban, konkrétabban pedig, amit ma prioritásnak látunk, mindenképp a nagyobb fókusz a kereskedelmi oldalon. Az elmúlt időszakban a hangsúly a hatékonyságon volt, helyesen, de a hosszú távú értékteremtéshez, amiben hiszünk, a vásárlókra kell koncentrálnunk.
Bejelentették, hogy megérkezett az új vezérigazgató, de hol tart a menedzsment átalakítása?
Természetesen mind a négy országban az első dolgunk volt a felsővezetés összetételének átgondolása, és az új vezetőség kinevezése Magyarországon már meg is történt. Mohamed ElSayad, az új marketing vezérigazgató-helyettes már megérkezett, ahogy Martin Oravec, az új pénzügyi vezérigazgató-helyettes is. A vezérigazgató, Jan Hanuš személyét azért is kiemelném, mert ő vitte a hátán az egész akvizíciót a PPF részéről. Ő ugyan talán nem „telkószaki” a háttere alapján, de jelentős szakmai tapasztalattal rendelkezik a kereskedelmi és fogyasztói vállalkozások terén és biztos vagyok benne, hogy gyorsan beletanul a távközlésbe is.
Mi lesz a brandekkel? A Telenor márkanevet már csak három évig használhatják.
Ezt még ráérünk eldönteni. Alaposan elemezzük a lehetőségeket és az egyik opció az, hogy behozzuk az új országokban is az O2 brandet. De az is elképzelhető, hogy minden ország saját márkát kap.
Beleértve azt is, hogy a magyar cég visszakapja a régi brandjét?
Természetesen ez is benne van a pakliban.
Ma is még sokan Pannonnak hívják a céget, annyira nem ment át az embereknek a Telenor név.
Igen, tudjuk. De egy harmadik lehetőséget sem zárunk ki, hogy egy teljesen új, egységes brand mellett döntünk az összes országra.
Széles körben terjedő várakozás Magyarországon, hogy előbb-utóbb az itteni céget továbbadják egy helyi, esetleg kormányzati hátszéllel száguldó versenyzőnek. Nyitottak erre? Mennyire terveznek hosszú távon a magyar Telenorral?
Mindenképp hosszú távú befektetésként tekintünk rá és fontos megemlíteni, hogy a négy piac közül, ahova most beléptünk, messze a magyar a legnagyobb.
De kaptak már vételi ajánlatot, vagy legalább megkeresést?
A sablonválasz erre az, hogy nem kommentálom, de igazából nem.
A cég piaci részesedése régóta stabil, az egész piac szépen jövedelmez, az árak európai viszonylatban is magasak Magyarországon. Fejőstehénként kezelik a Telenort, vagy vannak növekedési terveik?
A Telenor egy jól jövedelmező vállalat, de ha olyan értelemben kérdi a fejőstehenet, hogy jól meg akarjuk fejni, akkor természetesen nem. Az fontos, hogy a teljes piaccal együtt növekedjen, a piaci részesedéssel kapcsolatban azonban nehéz határozott változást elérni. De úgy látjuk, hogy vannak olyan szegmensek, amelyekben úgy érezzük, hogy alulreprezentáltak vagyunk. Ezekben viszont valóban komoly piacirész-növekedéssel tervezünk, leginkább a B2B területeken.
A mobilpiacon harmadik helyről kitörni nem tudó Vodafone azzal, hogy megszerezte az UPC Magyarországot, jelentős játékos lett a kábeltévé mellett vezetékes szélessávban is. Ez mekkora kihívást jelent a Telenornak?
Ez valóban egy potenciális kihívásnak tűnik, de mi inkább lehetőségnek tartjuk. Két ilyen szolgáltató integrálása nagyon komoly feladat, nem lesz könnyű megtartaniuk a fókuszt a folyamat során. Sokat beszélünk a vezetékes és a mobil konvergenciájáról, ami valóban egy létező modell, de vannak más jó modellek is, amelyek sikeresek lehetnek, tehát nem stresszelünk. De más kihívásokat, illetve lehetőségeket is említek, ilyen például a mobil adathasználat exponenciális növekedése. Nagyon felkészültnek kell lenni a hálózatfejlesztéssel, nem lesz könnyű a Magyarországon ma jellemző igen magas színvonalat tartani. További kihívásként pedig ott a tartalomszolgáltatás is, nem elég a készüléket és a hálózatot biztosítani, egyre inkább az számít, hogyan és mire használják készülékeiket az ügyfelek.
Terveznek további akvizíciókat?
Most egy darabig azzal leszünk elfoglalva, hogy a megvett cégeinket a kívánt irányba állítsuk, megfelelően üzemeltessük és ez időbe telik. De sose mondjuk, hogy soha. Jöhetnek bármikor kitűnő lehetőségek, de a következő egy évben egy újabb, jelentősebb akvizíció esélye egyelőre igen csekély.
(Fotók: Orbital Strangers)
