Egy apró, Szenes Hannát ábrázoló köztéri szobrával ünnepli a Hosszúlépés az idei nemzetközi nőnapot. Már csak kb. 1160-nal van több férfi szobor Budapesten, mint női.
A tematikus városi sétákat szervező Hosszúlépés. Járunk? úgy döntött, tesz azért, hogy ne csak férfiak szobrait láthassuk Budapest utcáin és terein.
Jelenleg a közel 1200 budapesti szoborból mindössze három tucatnyi ábrázol olyan nőket, akiknek neve és ruhája is van.
Egy éve, 2019-ben kartonból készült női szobrokat állítottak a nemzetközi nőnapon Budapest legforgalmasabb terein, ősszel pedig elindították a Wonder Woman Budapest kampányt, tíz olyan hősnőt bemutatva, akik megérdemelnék, hogy szobruk legyen Budapesten. Online szavazással lehetett eldönteni, kiknek állítsunk először szobrot Budapesten.
Most, 2020. március 8-án a miniszobrairól ismert Kolodko Mihály megalkotta Szenes Hanna szobrát, amit a róla elnevezett erzsébetvárosi parkban állítottak fel. A szervezet sajtóközleményében azt írja, az a célja, hogy „a következő években megtörjük azt a hamis emlékezetpolitikát, amely kitörli közös emlékezetünkből azokat a hősnőket, akikre méltán lehetnénk büszkék, ha ismernénk őket”.
Kezdeményezésüket a Fővárosi Önkormányzat vezetése is támogatásáról biztosította, valamint a II. Kerület Önkormányzata vállalta, a megújuló Széna téren „igazi”, a közterekre jellemző méretű szobrot is állítanak Szenes Hannának. Így a jövőben újabb és újabb hősnők szobrai kerülhetnek majd ki Budapest utcáira és tereire, újabb női példaképeket bemutatva a városlakóknak.
De ki is volt Szenes Hanna?
1921-ben született asszimilálódott zsidó családban, majd 1939-ben, kitűnő érettségije után emigrált Magyarországról az akkor még brit fennhatóság alatt álló Palesztinába. Látva a II. világháború borzalmait, 1943-ban a verseket is író lány ejtőernyősként csatlakozott a brit hadsereghez. A rákövetkező évben Magyarországra küldték, hogy megakadályozza a magyar zsidók deportálását, de már a magyar határon elfogták, és többször megkínozták. A lányt, aki még huszonhárom éves sem volt, napokon keresztül egy székhez kötözve korbácsolták, ütötték, verték, de a saját nevén kívül semmit nem volt hajlandó elárulni. Akkor sem, amikor elfogták az édesanyját, és azzal fenyegették, hogy megölik. Szenes Hannát 1944 őszén árulásért halálra ítélték, és a Margit Körúti Katonai Fogházban sortűzzel kivégezték.
Fotó: Hosszúlépés