Az orvosok béremeléséről szóló törvénytervezet egy sor más területen is radikális változást hozhat a magyar egészségügyben. Szigorúan büntetnék a hálapénzt és az összeférhetetlenségi szabályok tisztázásával engedélyhez kötnék a másodállású magánpraxist. Egyelőre törvényjavaslatról van szó, aminek elfogadása után is sok részletet ki kell még dolgozni, de orvosokkal, egészségügyi szakértőkkel és magánintézmények vezetőivel folytatott háttérbeszélgetéseink alapján egyvalamit mindenki állít: a transzparencia jó irány, de két egészségügyi rendszerre való orvos biztos nincs Magyarországon.
Régóta lógott a levegőben, hogy érik egy nagyobb egészségügyi szabályozásváltozás, aminek részeként akár az is elképzelhető, hogy az orvosokat választás elé állítják: magánpraxisban vagy az állami rendszerben képzelik-e a jövőjüket. A parlament honlapjára hétfőn kikerült törvénytervezet (az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvénytervezet) az orvosok béremelésén túl erre vonatkozóan is lényeges javaslatokat tartalmaz.
Fontos hangsúlyozni, hogy egyelőre törvényjavaslatról, tervezetről van szó, amit, ha el is fogadnak, még további kormányrendelet fog kiegészíteni bizonyos részletszabályokkal, illetve egy még nem ismert hivatalt is ki kell jelölni például éppen az összeférhetetlenségi szabályok betartatása végett.
A Forbes 2020. októberi címlapjának központjában épp a magánegészségügy áll
Rendet tennének
Az mindenesetre látszik, hogy az állami és magánegészségügy ma még olykor kusza együttélését tisztább mederbe akarják terelni, miközben kivezetnék az évtizedek óta megcsontosodott hálapénzt is. Szerencsés esetben ez véget vetne annak a még létező gyakorlatnak, amikor nagy nevű professzor úr lefölözi a jópénzű pácienst konzultációra, majd műtétre visszatereli az állami kórházba, elteszi a hálapénzt, és az utókezelésnél megint visszaviszi a magánba.
„Az orvos ne vigye be a magánbetegét a közkórházba, vagyis ne államosítsa a kockázatot és ne privatizálja a hasznot”
– mondta például Leitner György, az Affidea Magyarország (a legnagyobb hazai magánszolgáltató) vezérigazgatója a Forbesnak, amikor a legfrissebb címlapsztorinkhoz beszélgettünk a hazai egészségügyi rendszer anomáliáiról. Leitner György egyébként a legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő Primus Egyesület elnöke is, ebbéli pozíciójában pedig éppen szeptember közepén álltak elő egy zéró korrupciós javaslatcsomaggal a hálapénz, a számlaadás nélküli gyakorlat ellen, a szürkezóna felszámolása, vagyis a piac megtisztítása érdekében.
Szerinte ugyanis „a tisztességes piaci szereplőket bünteti, és súlyos versenytorzító hatása van mind a hálapénznek, mind privát egészségügy szürkezónájában működő szolgáltatóknak. Határozottan ki kell mondani, hogy a zsebbe vagy a számlaadás nélkül kifizetett pénzek megkárosítják és kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a betegeket, hiszen ezekhez nem kapcsolódnak jogok és ellátási garanciák.
Az államot pedig dupla kár éri: egyrészt az áthárított költségek, másrészt a költségvetésbe soha be nem folyó adóbevételek miatt.”
A most benyújtott törvényjavaslat ezen pontja tehát valószínűleg széles körben pozitív fogadtatásra talál, főleg, hogy a tervek szerint jelentős orvosi béremeléssel párosul.
Állami és/vagy magánorvos?
Ennél izgalmasabb azonban, hogy hogyan kell majd értelmezni az összeférhetetlenségi szabályokat, amelyek a jövőben engedélykötelessé tennék a másodállásban vállalt magánpraxist az orvosok számára. Márpedig ez – akárcsak a hálapénz – tömegeket érintő kérdés, most ugyanis teljesen tipikus jelenség, hogy az állami kórházban dolgozó orvosok egy, kettő, vagy akár három magánintézményben is rendelnek. A magánszektorban megteremtik az anyagi stabilitásukat, az államiban meg kellő számú beteget és kellően komplex eseteket látnak ahhoz, hogy szakmailag tovább fejlődjenek, ami végső soron társadalmilag is hasznos.
A törvénytervezetben most viszont az áll, hogy „az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is, kizárólag a kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet”. Magyarul a magán-másodállást majd engedélyeztetni kell egy még nem megnevezett hivatalnál, és egyelőre az engedélyeztetés mikéntjéről, menetéről sincs semmi információ a javaslatban.
„Nagy kérdés, hogy mennyire lesz nehéz engedélyeztetni a magán-másodállást” – mondta most kérdésünkre Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász, az egykori egészségbiztosítási felügyelet volt elnöke. Szerinte fontos volna, hogy a kormány által kijelölt szerv ne szabadon dönthesse el, hogy kinek, miért és mire ad engedélyt, hanem átlátható és objektív kritériumok alapján határozzanak.
A törvényjavaslat láttán elméletileg az is elképzelhető, hogy éles választás elé állítják a hazai orvosokat magán- és állami egészségügy között, ám ez 2020-ban, Magyarországon az általunk megkérdezett egészségügyi szakértők és az ágazatban érdekeltek egyike szerint sem reális.
„Egyszerűen nincs annyi orvos, mindkét oldal rosszul járna” – fogalmazott Leitner György.
Az októberi Forbes 15 oldalas címlap-összeállítása a magánegészségügy helyzetével, legnagyobb szereplőivel és elmúlt években mutatott elképesztő fejlődésével foglalkozik. Az újság néhány napja már kapható, lapozz bele a magazinba!
Borítókép: Online marketing // Unsplash
