Hálózat-átépítések, új típusú kereszttartók, vércse költőládák és gólyafészektartók: a költözőmadarak érkezésére készül az E.On. A gólyákat csaknem 4400 fészektartó, a vörös vércséket 100 költőláda várja.
A gólyák számára a villanyoszlopok az otthont jelentik, de egyben komoly veszély is leselkedik rájuk: szárnyaikkal zárhatják az áramkört. Az egyik megoldást a gólyakosarak jelentik, amelyek érintésvédelmi szempontból megfelelő távolságra, legalább egy méterre emelik a fészket a feszültség alatt lévő vezetékektől. Az elektromos áramütés és a vezetéknek ütközés komoly károkat okoz az élővilágban, ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület már az 1974-es megalakulásakor is kiemelten foglalkozott ezzel a területtel.
A probléma azóta sem szűnt meg, de szerencsére az energiacégek is egyre többet tesznek a biztonságos környezetért.
Az E.on korábban 4343 ilyen eszközt telepített itthon a madarak védelmére, idén tavaszra újabb 56 került fel az oszlopokra a cég szolgáltatási területein. Az Őrségi Nemzeti Parkban emellett 100 vörös vércse költőládát szereltek a nagyfeszültségű hálózat tartóoszlopaira. Minden munkát még a járványügyi veszélyhelyzet kihirdetése előtt végeztek el.
A madárvédelmi szakemberek javasolták azt az 56 helyszínt, ahova újabb fészektartókat helyeztek el, és amelyeket a vállalat munkatársai folyamatosan karbantartanak, és ha kell, cserélnek. A munkákat még a madarak érkezése előtt, februárban végezték el, áll az energiacég sajtóközleményében.
Az új fészektartókra fonott fészekalap is került – így azok még vonzóbbak jövendő lakóik számára. A beavatkozások során a régi gólyafészektartókat is ellenőrizték és javították. Ahol az akár évtizedes fészek több mázsásra hízott és veszélyessé vált, oda is új, fonott fészekalap került.
A gólyafészek-magasítás izgalmasabb és összetettebb munka, mint amilyennek elsőként hangzik
A kikelt gólyafiókák védelmének érdekében a repülési irányba eső hálózati elemekre szükség szerint burkolatot tesznek a szakemberek, emellett kiülőket szerelnek fel, hogy távol tartsák a madarakat az oszlopok veszélyes részeitől.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei azon dolgoznak, hogy a nyugati országrészben minél nagyobb számban telepedjen meg az egyik legkisebb hazai ragadozó madár, a vörös vércse.
Hogy ez megtörténjen, az energiacég szerelői költőládákat telepítettek a nagyfeszültségű távvezeték-oszlopokra, mintegy 15-20 méter magasan. Az együttműködés az elmúlt évben kezdődött, a korábban elhelyezett fészkeket szívesen használták a régióba érkező vörös vércse párok, beköltöztek, fiókákat neveltek.
A szerelőknek magasra kell mászni a vércsék kedvéért. A nemzeti park szakemberei a Vas megyében található 600 oszlopot egyesével nézték át, hogy kiválasszák a 100 legmegfelelőbb helyszínt
A madarak áramhálózati védelme több évtizedes és rendkívül összetett, nemzetközi szintű probléma. Az energiacégek renoméját komolyan veszélyeztetik az elpusztult madarak, de az a trend is jól látszik, hogy az elmúlt években igyekeznek többet tenni a biztonságos környezetért, a környezetvédelem egyre inkább a vállalati filozófia részévé vált, nem puszta marketingeszközzé.
Külföldön több startup dolgozik a biztonságot növelő megoldásokon, itthon pedig az E.on az ország nemzeti parkjaival idén írásba is foglalja a közös munka keretrendszerét. Az együttműködések fókuszában a legjobb műszaki megoldások megtalálása, a madárvédelemben dolgozók biztonságának fokozása védőeszközök és oktatások segítségével, valamint a madarak gyűrűzéséhez kapcsolódó munkafolyamatok összehangolása állnak.
A gólyák védelme nemcsak érzelmi és természetvédelmi kérdés. Az áramellátás folyamatossága miatt ez a lakosság, az önkormányzatok és az áramszolgáltatók közös érdeke is – hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, melynek boltjában a különböző típusú odúk, etetők, cinkegolyók, fecskefészkek és matricák mellett néhány tízezer forintos áron a gólyakosár, 6500 forintért pedig vércse költőláda is beszerezhető.
